hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Az első magyar árvaházban még selyemhernyó-tenyésztést is tanultak

A tallósi kastélyban, 1763-ban nyílt meg az állami intézmény. Mária Terézia királynő lelkiismeretesen karolta fel a lelencházat.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. augusztus 30.

hirdetés

Egy reneszánsz kastély rendeltetése sokféle lehet, gróf Esterházy Ferenc (1715-1785) magyar királyi kancellár például úgy döntött, hogy hálás gyerekzsivajjal tölti meg a grandiózus tereket.

Az újraépített kastély 1760-ra készült el a Pozsony vármegyei Tallós községben, és három évre rá már meg is nyílt benne az ország első árvaháza.

Az elkészült műremeket, a környező épületeket, a konyhakertet és a közeli malmot – valamint tízezer forint tőkét – a gróf örökös alapítványként ajánlotta fel az elárvult gyermekek javára.

Mária Terézia királynő azonnal a szárnyai alá vette a kezdeményezést: a plébánosok pénztárából elkülönített egy nagyobb összeget, amely fedezte a kezdeti költségeket, illetve ő írta alá az alapítólevelet Bécsben.

A királynő tényleg a szívén viselte az árvák sorsát, egyszer azonban önhibáján kívül okozott egy tragédiát, amikor egyik látogatása alkalmával a katonái figyelmetlenségből leégettek több házat a faluban.

hirdetés

A királyi árvaházba először 75 fiú és 25 lány költözött be, és bár eleinte csak a nemesek szülő nélkül maradt utódait fogadták az intézményben, később szegénysorból való gyermekeknek ugyanúgy otthont biztosítottak a cirádás falak között. A Mária Terézia által kinevezett igazgató markát 300 forintos fizetés ütötte a poszt betöltéséért. Rajta kívül dolgozott még a hatalmas területen egy házgondnok, három tanár, öt szobafelügyelő, egy orvos és egy mosónő. Az épületegyüttesben egy négyosztályos iskola is működött piarista atyák vezetésével, továbbá templomi kórus és fóvószenekar egyaránt.

Az elsődleges célkitűzés az volt, hogy az árvaház kis lakói megtanuljanak írni-olvasni és számolni, keresztény értékeket kapjanak, valamint képesek legyenek megteremteni az életszükségleteik feltételeit. Ugyanakkor betekintést kaptak olyan fontos tantárgyakba, mint a geometria, gazdasági- és növénytermesztési ismeretek, fizika, történelem, építészet és földrajz.

Az elme pallérozásán túl a testet sem hanyagolták el, sőt, eléggé komolyan vették a testnevelést. A fiúk konkrét katonai képzést kaptak célbalövéssel, gerelyvetéssel, zászlógyakorlattal, parittyalövészettel, akadályfutással, birkózással, műlovaglással és szertornával, de a tananyag részeként kerti munkát egyaránt végeztek.

A legmeghökkentőbb azonban a selyemhernyó-tenyésztési ismeretek óra volt, amelyet Mária Terézia azért erőltetett, hogy az addig külföldről beszerzett nyersanyag helyett elterjedjen az országban, és saját selyemgyáraink lehessenek.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk