MÚLT
A Rovatból

Ami a híres magyar üveggyárból megmaradt

A 2005-ben bezárt Parádsasvári Üveggyár hazánk egyik legrégebbi, közel 300 éves gyára volt.

Link másolása

A gyár elődjét 1708-ban, 307 esztendővel ezelőtt alapította meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem Parádóhután, a mostani helyétől kilométerekkel arrébb, ami két évre rá, 1710-ben már meg is épül.

A kezdetekkor az üveggyártás fatüzeléssel működött, és ahogy az erdő fokozatosan „elfogyott” a gyár körül, úgy telepítették egyre odébb, mivel az akkori gazdasági számítások alapján kifizetődőbb volt az üzemet áttelepíteni, mint a tüzeléshez szükséges fát odaszállítani. Így került ezután az üzem Szuhahutára, Ötházhutára, aztán Fiskálihutára, majd pedig 1767-ben a végleges helyére: Parádsasvárra.

A gyár napjainkban (fotó: Kovács Réka)

uveggyar1

Az elkövetkezendő években fellendült az ipar, fejlődésnek indult az üveggyártás, és ahogy az emberek egyre jobban kitanulták a mesterséget és minőségi termékeket állítottak elő, úgy lett a parádi üveg egyre népszerűbb. A gyár termelésének fellendülését és többszöri bővítését ugyanakkor a világhírűvé vált parádi gyógyvíz palackozása is befolyásolta. 1867 után már évente 3,6 millió palack hagyta el az üzemet!

A 20 század első évtizedeit kisebb megingásokkal átvészelte a gyár, de a második világégés már nyomot hagyott a történetében: a világháború kitörése után sorban szűntek meg a külföldi megrendelések, de a termelést ennek ellenére nem csökkentették.

Megrendelések hiányában a gyár működését végül 1948. október 10-én beszüntették. Három évvel a leállás után a nagy keresletre való tekintettel, - hiszen a parádi üveg hírneve és minősége nem kopott meg - gyárat 1951-ben újra üzembe helyezték.

A gyár korabeli képeken:

uveggyar2

A '30-as években még szalmába csomagolták az üveget

uveggyar4

uveggyar5

uveggyar6

uveggyar7

uveggyar8

uveggyar9

Május elseje a gyárban (fotók forrása: PKM facebook csoport)

uveggyar10

uveggyar11

uveggyar12

A gyár 1971-ben

uveggyar13

1980-ban

uveggyar14

uveggyar15

1995-ben

1961-ben a sikeres ólomkristály kísérletek eredményeképpen megindult a kehelyszériák és díszműáruk sorozatgyártása és azok nyugati exportja. A gyár specialitása a színes ólomkristály díszüveg volt, amely igen népszerűvé vált a megrendelők számára.

A 70-es években a parádi üveg a csúcson volt. Megrendelések tömkelegét bonyolították le, a gyár a teljesítőképessége határát súrolta, ontotta magából a szebbnél szebb alkotásokat. A színes dísztárgyak is megjelentek a termelési skálán, a tálak, virágkosarak, hamutartók kedvelt díszei lettek a modern lakásoknak.

Ebben az időszakban a már világszínvonalon működő üzem bármely külföldi gyárral fel tudta venni a versenyt. Termékei külföldi luxusszállodákban, kastélyokban díszelegnek, de egyes információk szerint még a Vatikánban is lehet látni parádi üveget.

Aztán eljött az az időszak, ami a gyárak, üzemek és egyéb vállalatok tucatjának halálát okozta: a rendszerváltás. A fénykorában 600 főt foglalkoztató gyár a rendszerváltozás után, a privatizáció idején többszöri tulajdonosváltáson átesve, fokozatosan leépült: előbb a külföldi piacokat veszítette el a kedvelt ólomüveggyártás leállításával, majd a belföldi vevők nagy része is inkább az olcsóbb, túlnyomórészt kínai termékeket részesítette előnyben.

A termelés folyamatosan csökkent. Egy időben Oszter Sándor is a tulajdonosa volt a gyárnak.

A kétezres évek elején a gyár már az utolsókat rúgta, minimális szinten, alig 100 emberrel működött, ami az utolsó években már nem érte el a 30 főt sem. Végül a történelmi jelentőségű gyár nem érhette meg a 300. évét: 2005-ben, 297 évesen zárt be. A 300. évfordulója sem telt ünnepi módon: 2007-2008-ban elkezdték leszerelni a berendezéseket, elbontani az épületeket. Mára már csak az épületek egy része maradt meg.

A forgatás miatt kétszer is vissza kellett térnünk a gyárba. Először 2014 novemberében jártunk ott, majd pedig 2015 májusában. Ez utóbbi képeket a cikk végén láthatjátok.

A 2014-es állapotok:

Parádi csevicei ásványvíz

Még a csomagolópapír is szépen ki volt dolgozva

SAMSUNG DIGITAL MOVIE

Csodás kilátás nyílik a raktárépület tetejéről

uveggyar27

Az egykori laborban ma is megtalálhatóak az otthagyott veszélyes anyagok

Rengeteg, a rendszerváltás előtti, igen ritka munkavédelmi plakát hevert szanaszét az épület emeletén. Sajnos legtöbbjük menthetetlen állapotban volt.

uveggyar28

uveggyar29

uveggyar30

A szétfagyott műanyag táblák úgy törtek szét, mint a nápolyi

Hogy mi is állt a gyár bezárása mögött, máig nem tudni pontosan, hiszen még az utolsó időszakban sem volt veszteséges, sőt, ekkor még nyereséget is termelt a Parád Kristály. Egyes források szerint túl sok adósságot halmozott fel a manufaktúra és ez okozta a vesztét. A Hír TV is próbálta megfejteni a rejtélyt, de ők sem jutottak sokkal többre.

Egy biztos, bezárásával hazánk egyik történelmi jelentőségű gyárát pusztították el. Ugyan a Parád Kristály immáron 10. éve nem termel, az üveggyártás Parádsasváron mégis újraindult.

A generációk alatt tökélyre fejlesztett mesterséget több helyen is továbbvitték a faluban, legismertebb pedig ezek közül az Art Glass Parád Kft, ahol nem csak vásárolhatunk az alkotásokból, hanem meg is csodálhatjuk az üvegek megformálásának és elkészítésének minden egyes mozzanatát, sőt, még mi magunk is kipróbálhatjuk a mesterséget, készíthetünk, fújhatunk üveget. Az Üveghuta az egykori gyártól alig pár száz méterre, a Petőfi Sándor utcában várja a látogatókat.

VIDEÓ: üvegdísztárnyak készítési folyamata és néhány kulisszatitok

VIDEÓ: ilyen volt - ilyen lett a parádsasvári üveggyár

Valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy ebben, az eredetileg kísérleti műhelyként funkcionáló üzemben éled majd egyszer újra a parádi üveggyártás. Az üveghutában az egykori gyár üvegfújó mesterei, köztük Bunda István készítik a szebbnél szebb termékeket, így biztosak lehetünk abban, hogy munkáik ugyanazt a világszínvonalat képviselik, mint amit annak idején képviselt a Parádsasvári üveggyár.

Írta: Hajner Gyula

Fotók: Horváth András, Kovács Réka és Hajner Gyula

Köszönet: Bunda István és az Art Glass Parád Kft.

Még több képet az üveggyárról ITT, még több elhagyott és titokzatos helyet pedig ITT találtok.

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk