MÚLT
A Rovatból

Alámondásos zombifimek a pult alól – felelevenítjük a kazetták fénykorát

Az első videotéka 1984-ben nyílt Budapesten, a mai Király utcában, utána országszerte sokezer másik követte. Interjú Tóth Gyulával, a VHS múzeum és videoblog alapítójával, aki Magyarország legnagyobb videókazetta-gyűjteményével büszkélkedhet.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. december 29.


Link másolása

A fiatalabb generációk számára furcsának tűnhet – a számukra oly természetes online filmözön korában, amelyben minden létező alkotás rögtön elérhető –, hogy nem is olyan régen még kölcsönzött VHS-kazettákon lehetett csak filmeket nézni, és a választék sem volt valami széles. Emlékszem, édesanyámmal mennyire örültünk, hogy az Oktogon környékén, közel hozzánk nyílt egy nagy videotéka, ahová rendszeresen betértünk. Néha eloldalogtam a felnőttfilmes sarokba borítókat nézegetni, amíg anyu belefeledkezett egy-egy történetleírás olvasásába a kazetták hátulján. Amikor több filmet is kiválasztottunk, néha rá is stresszeltünk, hogy hiába jött közbe egy váratlan program, muszáj volt megnézni és visszatekerni a filmeket, hiszen lejárt a kölcsönzési idő, és már kifizettük értük a pénzt. Kicsit bosszantó volt a többperces, áttekerhetetlen részt végigvárni minden film az elején arról, hogy tilos a kalózmásolat, de utána kárpótolt minket a moziélmény. Ettől még persze másoltunk filmeket otthon, az üres VHS-ekhez adott betűs matricakészletből pedig imádtam ráragasztani a kazik fehér oldalára film nevét.

Ezért csillant fel a szemem, amikor régi cimborám, Tóth Gyula elindított egy Videoblogot a VHS kazettákról és a videotékák hőskorából, miközben gőzerővel dolgozik egy VHS múzeumon is.

Felkerestem, hogy meginterjúvoljam, hiszen velem együtt sokakban eleveníthet fel szép emlékeket ez a korszak.

- Mikor nyílt az első videotéka hazánkban, és mikor zárt be az utolsó?

- Az első videotéka 1984. december 10-én nyílt Budapesten, az akkor Majakovszkij, ma Király utcában. Ez egy Mokép videotéka volt. A cég addigra már – első hazai filmforgalmazóként – rengeteg filmet forgalmazott a mozikban. A megnövekedett videós piaci igények hatására elkezdték VHS-en is sokszorosítani az általuk forgalmazott filmeket. Kezdetben még nyugatról származó filmeket csak alig-alig kínáltak, inkább többségében magyar alkotásokat, mint a Talpalatnyi föld, vagy rajzfilmeket, mint a No, megállj csak! a Szovjetunióból. De később rengeteg olasz film került a kínálatba, például a Bud Spencer szériák.

Az utolsó videotéka vidéken, Hódmezővásárhelyen 2017 áprilisában zárt be, Budapesten pedig az Odeon vált archívummá 2019 július elsejével. De 2016 végén a James Dean is lehúzta a rolót, amely szintén egy fontos téka volt Budapesten.

Hallani azért néha, hogy vannak még helyek, ahol lehet DVD-t kölcsönözni, de ezek más szolgáltatásokkal (lottózó, fénymásoló) kiegészült kisvállalkozások.

- Mennyi téka lehetett a fénykorban?

- Erre pontos adatom nincsen, de az én logikám szerint jóval több mint 2500, amit általában lehet hallani félhivatalos információkból. Ugyanis 3000 feletti település volt akkoriban Magyarországon. Én akkoriban egy kicsi, 2400 ember lakta Békés-megyei faluban éltem, és csak ott 5 videotéka volt. A többit a képzeletre bízom...

- Mennyi kazettát adhattak ki annak idején?

- Nincs erre statisztikám, de rengeteget. Az 1988-as új gazdasági törvény megszületésével gombamód megszaporodtak a VHS kiadók itthon. A legnagyobbak a Mokép mellett az INTERVIDEO, a VICO majd az INTERCOM voltak. VICO-tékából volt a legtöbb, mert jól kitalált rendszerben működtek: a tékásoknak nem kellett fizetni az elején és elvihettek egy rakás filmet. Csak a szerződésben rögzítették, hogy mondjuk fél év múlva kellett fizetniük, ráadásul adtak polcot meg reklámot is nekik.

Egy beszédes adatot is mondanék 1983-ból: karácsonykor a Skála áruház 1000 darab képmagnóval készült az ünnepekre, ami kevésnek bizonyult, mert vitték mint a cukrot. Pedig ekkor még nagyon kevés legális VHS kazetta volt forgalomban, és azok is a fentebb említett keleti blokkos filmek. A rendszerváltástól pedig megindult a videó-kánaán.

Természetesen itt szót kell ejtenem az illegális VHS piacról is, az alámondásos filmekről, amelyek ekkor élték virágkorukat. Logikusan kikövetkeztethető, hogy itthon ’88-ig csak elenyésző kínálat volt még akkor is, ha a Mokép rengeteg filmet kihozott videón. De mondjuk a Rambo 1982-ben készült, és nálunk csak sokkal később adta ki a VIDEA (amely az INTERCOM elődje volt). A köztes időben volt nagy szerepe a nem hivatalos, azaz kalóz- és narrátoros verziónak.

Emellett rengeteg film soha – és ebbe beleértem, hogy a mai nap sem – jelent meg nálunk semmilyen formában. Olyan filmek sem, amelyek az egész világon kult-státuszban vannak. Ilyenek mondjuk Dario Argento vagy Lucio Fulci bizonyos filmjei.

- Voltak betiltott vagy illegális kölcsönzők?

- A fentebb említett narrátoros, alámondásos filmek még a legális kazetták özönében is nagy szerepet kaptak, hiszen ahogy említettem, ezek akkoriban nem jelentek meg hivatalosan. Ezek nagy részben horrorfilmek voltak, amelyek erőszakos tartalmuk miatt nem jelentek meg itthon, de mégis hatalmas népszerűségnek örvendtek. Ilyenek voltak például az olasz horrorfilmek, különösen a zombifilmek. Rengeteg tékában ott lapultak a pult alatt, és ha már ismerős volt a kölcsönző személy, akkor megkaphatta.

Érdekes, hogy a Cannibal Holocaust az egyik leghíresebb ilyen film, mégis megjelent nálunk, és szinte teljesen vágatlanul. De Fulci Gyilkos Rock filmje is, ráadásul a Mokép által. Ezt csak azért említem, mert nem biztos, hogy az erőszakosság volt az oka annak, hogy bizonyos filmek csak illegális formában jutottak el hozzánk. Hogy a többi miért nem, az igazi rejtély.

- Mekkora a te VHS-gyűjteményed és milyen relikviáid vannak?

- Jelenleg is folyik a katalogizálás, és folyamatosan szerzem be az új szállítmányokat a VHS múzeum számára, amely Magyarország legnagyobb gyűjteménye. Megközelítőleg 20 000 kazettánk van, és ebben azért jócskán akad ritkaság. Akkor számít egy kazetta annak, ha első kiadás, kevés példányszámban jelent meg, és sikerfilm volt, mert sokan keresték. Ilyen például a Ragyogás (INTERVIDEO). Vagy éppen rétegfilm volt és nem ismerték nálunk, ezért nem gondolták fontosnak és kidobálták a korszak végén, erre jó példa a Suspiria (Sóhajok), amely Dario Argento talán legjobb filmje. Ebből szerencsére őrzünk 2-2 példányt is. Itt jegyezném meg, ha valakinek van régi videotékás kazettája, akár több ezer, akkor vegye fel velünk, a VHS múzeummal a kapcsolatot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk