KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ahol minden kecskének külön neve van, és minden nap egy mese

Egy család mikrogazdaságának „sztárjai” a kecskék, akiknek az Instagramon megosztott történetein keresztül követhetjük a gazdaság hétköznapjait és ember-állat-természet együttélésének üdítően békés pillanatait.
Viski Noémi írása HYPEANDHYPER oldalon - szmo.hu
2021. március 11.


Link másolása

A Csiby-Gindele család 2014-ben döntött úgy, hogy egy szűkös tömbházat maguk mögött hagyva csíkszeredai kertes házba költöznek és belevágnak az önellátó termelésbe. A család mikrogazdaságának „sztárjai” a kecskék, akiknek az Instagramon megosztott történetein keresztül követhetjük a gazdaság hétköznapjait és ember-állat-természet együttélésének üdítően békés pillanatait. A Kecske Mesék történetéről Csiby-Gindele Botond tervezőgrafikust, a családi gazdaság egyik tagját kérdeztük.

A család hét évvel ezelőtt költözött kertes házba, a vidéki környezet és a telek nyújtotta adottságok pedig lehetőséget biztosítottak nekik arra, hogy megpróbálják maguknak megtermelni a szükséges javakat. Az első kis veteményes idővel tyúkudvarral egészült ki, majd nyulak, és végül kecskék kezdték el benépesíteni a telket.

Családtagként Csiby-Gindele Botond tervezőgrafikus is besegít az állattartásba. Botond az egri Vizuális Művészeti Intézet Média és Design Tanszékén szerezte mesterdiplomáját, melyről a Best of diploma 2020 sorozatunkban mi is beszámoltunk. Az egyetem befejezésével szabadúszó grafikusként hazaköltözött, és habár a kreatív freelancer életmód elsőre nagyon távolinak tűnhet a kecsketartástól, Botond életében a kettő kiegészíti egymást.

A végeláthatatlannak tűnő, képernyő előtt töltött munkaórák mellé napi rutint ad a gazdaság. Az állattartás nem enged teret az időpazarlásnak: minden állat, így a kecskék is szeretik a rendszerességet, azaz minden nap ugyanabban az időben zajlik az etetés és a fejés.

„Kezdetben számtalanszor éreztem hasonlóságot Tamási Áron: Himnusz egy szamárral című novellájával, ugyanis a rurális közösségekben még mindig a szegény ember tehenének, büdös, oktalan állatnak tartják a kecskéket. Nagyszülők elbeszéléseiből sokszor hallani, hogy régen kinézték azt, aki kecskét tartott, »Kecskés« vezetéknévvel illették” – meséli Botond, ugyanakkor hozzáteszi, hogy ma szerinte már más a kecskék megítélése.

A kecsketartás népszerűsödésének oka egyrészről az, hogy egyre többeket vonz a tehéntej fogyasztása helyett egy egészségesebb alternatíva, a kecsketej, másfelől a kecske igazodik a kisgazdaságok léptékeihez és takarmányozás szempontjából is szerényebb igényekkel rendelkezik. Már két kecske képes ellátni tejjel egy öttagú családot.
„Itt minden kecskének külön története, saját neve van […] minden nap egy mese, a kora reggeli keléstől lefekvésig mindig történik valami, mindig van miről regélni.”

Mivel korábban nem kereskedtek, csupán maguknak termeltek, egy ideig nem volt szükségük saját arculatra, azonban Botond már régóta gondolkozott a vizuális megjelenés módjain. Az utóbbi években ugyanakkor a kecskék száma annyira megnövekedett, hogy a család időnként limitált mennyiségben ki tud szolgálni tejtermékekkel másokat is, így szükségessé vált egy embléma, amellyel beazonosítható a Kecske Mesék Tejgazda(g)ság.

„A logotípia látványvilága a székely posztóharisnyák sujtásmintáiból, zsinórozásából inspirálódik, melyek információhordozó és közlő tulajdonsággal bírtak, ugyanis a harisnya zsinórzata vidékenként, falunként változik, ezzel beazonosítva viselőjét. Szerettem volna, ha a logó tudatosan közli, hogy termékeink helyi, tradicionális értékekre alapoznak. Akárcsak egy zsinórdísz, a logóban ábrázolt kecske is lerajzolható egyetlen vonalból.

Ezek a népi zsinórdíszek az őselemek megjelenítései, ilyenformán még inkább éreztem a hasonulást ezzel a népi jelképrendszerrel, hisz a tej ősidők óta az esszenciális táplálék archetípusa, az élet jelképe. Továbbá szerettem volna, hogy a logó egyszerű és őszinte maradjon ahhoz a mikrogazdasághoz, amit képvisel” – mondja Botond a tervezési folyamatról.

A logót a későbbiekben visszaváltható tejesüvegen, sajtcsomagoláson és zománcos kerámiabögréken is szeretné megjeleníteni, hiszen, ahogyan ő fogalmaz, „az utóbbiból a legjobb inni a friss, habos tejet.”

Ha tetszett, amit olvastál, látogass el a HYPEANDHYPER oldalára vagy keresd őket a Facebookon és az Instagramon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk