/multunk/a-toldy-gimibol-agyuval-jeleztek-a-delet/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A Toldy gimiből ágyúval jelezték a delet

Erről fotó is készült a 30-as években. Íme Budapest múltjából újabb 6 kevesek által ismert, izgalmas történet.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2014. november 09.

hirdetés

Már harmadszor bogarászunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének a kincsesládájában, de mindig újabb csodákra bukkanunk. A Gyűjtemény munkatársai is így lehetnek ezzel, hiszen a 100 éves évforduló alkalmából naponta közzétesznek egy-egy fotót.

A mai "merítésből" megtudhatjátok, milyen volt az éjszakai élet Budapesten, hol sütöttek el ágyút a déli harangszó helyett, ki volt az első magyar bokszoló és ki beszélte a virágok nyelvét. Kiderül, hogy a pesti ember még háború idején sem vesztette el humorérzékét és az is, hogy a mecenatúra milyen fontos szerepet játszott a város kulturális életében.

Napról napra Budapest

Az idén száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából a következő száz napon (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemelünk a könyvtár polcairól egy-egy budapesti „ínyencséget” (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tesszük. Bízunk benne, hogy rendhagyó megemlékezésünk értő és kíváncsi szemekre talál.

A háborús Európa térkép-karikatúrája, Budapest, 1914.

hirdetés

A rajzoló, Varga Imre (1863-1942) a budapesti élclapok foglalkoztatott grafikusa volt. Az elhúzódó, majd megrekedő harcokat követő kiábrándulás nyomaiban sincs jelen a képen - 1914-ben még mindenki úgy gondolta, hogy a háború hamar véget ér.

haboru_terkep

A 46×33 cm-es kép a háborús propaganda szinte minden praktikáját bevetette: nemzeti jellemvonások és az ezekhez kapcsolódó előítéletek karikaturisztikus ábrázolása, egyszerűsítés, féligazságok. Színesen is fekete-fehér látásmód. Az ilyen térképek ugyan nem felelnek meg a valódi kartográfiai elvárásoknak (méretarányosság, vetület), viszont a hírközlés vagy inkább a hírmagyarázás kedvelt eszközei voltak.

Virágok beszéde

A keleti eredetű virágnyelv, a beavatottak virágokba öltöztetett néma jelbeszéde már Kosztolányiék számára is kissé avítt, megmosolyogtató műfajnak számított. Ám ez még az első pesti kiadások egyike, amelyet Kassay Adolf ügyvéd, a szabadságharc hadnagya szécsénykei (Nógrád megye) birtokán vetett papírra 1851-ben.

viragnyelv

A parányi kötetből kitetszik, hogy szerzőjére mint a bizalmas viszonyok általános szakértőjére és szakírójára tekinthetünk, legyen szó váltó-, csőd-, gyám- vagy épp szerelmi ügyekről.

Az érző szívű olvasó a teljes művet itt tanulmányozhatja.

Budapest éjjel

A kávéházak már az 1800-as évek elejétől meghatározó helyszínei voltak a polgárosodó főváros szórakozási lehetőségeinek. A mulatóba járás, az éjszakai élet elengedhetetlen részévé vált a pesti életnek.

kavehaz

Az 1876-ban átadott Sugárút (ma Andrássy út) mentén álló bérpaloták szinte mindegyikének földszintjét egy-egy vendéglő vagy kávéház foglalta el:

"Az Andrássy-uton a Japán kávéház, hol a bőrze urai folytatják este, amit délután abbahagytak. Lejebb a Szalon, hol a kedélyes és csendes társalgás barátai találkoznak. A Budapest, hol Banda Marczi muzsikál csábitóan, a Drechsler, Budapest legelőkelőbb helyiségeinek egyike, az Opera, hol a dalszinház látogatóiból telik ki az esti közönség.

(...)

A most elősorolt kávéházaknak finomságuk és fényességük szerezte meg általános jóhirüket. De van ezeken kivül Budapesten egy pár olyan kávéház is, melyeket szintén ismer az egész város, de hirüket nem a finomság, hanem vagy épen piszkosságuk, vagy az a tősgyökeres eredetiség okozza, mely őket jellemzi. Igy például van egy, hova csupa rendőri ellenőrzés alatt álló, többszörösen rovott előéletü urak járnak, akik itt készitik elő azt az anyagot, a mely a lapok törvényszéki rovatát kitölti. Van e jeles férfiak között zsebmetsző, szédelgő, hamis kártyás, kabáttolvaj és több eféle ekszisztencia."

(Kadosa Marczell: Kávéházak - részlet, "A mulató Budapest" c. könyvből, szerk. Lenkei Henrik, 1896, Singer és Wolfner, Budapest)

Harangszó helyett

kicsongettek

A delet jelző ágyúlövés a Toldy Gimnáziumban. Ism. felv., 1930-as évek.

A híres Calderoni üzlet

Képünkön Hopp Ferenc és személyzete látható a cég Vörösmarty téri üzletében. Erdélyi Mór felvétele, 1911 előtt.

Hopp Ferenc (1833-1919) optikus, műgyűjtő és múzeumalapító volt egyszemélyben. Calderoni Istvánnál volt optikus tanuló, akinek üzletébe később betársult, átvette az üzletet és továbbfejlesztette.

Az optikai eszközök mellett ő vezette be az iskolai szemléltető eszközök gyártását és forgalmazását. Hatalmas vagyonra tett szert a híres üzlet bevételéből, amit utazásokra fordított és műtárgyakat vásárolt.

hoppferenc

A kor egyik legkiemelkedőbb mecénása volt. Gyűjteményeit a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum is őrzi, de számtalan tudományos társaságot is támogatott.

Végrendeletében a magyar államra hagyta a majdnem 5000 darabos, keletről származó műgyűjteményét. Természetesen az Andrássy úti villával és annak kertjével együtt. Egy kikötése volt, hogy az épületben maradjon a gyűjtemény és a Kelet-ázsiai Művészetek Múzeumát bárki látogathassa.
Nagyobb térképre váltás

Ilyen a boksz…

Minden bizonnyal báró Wesselényi Miklós keze volt az első magyar kéz, melyre bokszkesztyű került, mégpedig Angliában, az 1822. évben. Utána hosszú ideig szinte semmi nem történt, a bokszsport csak a 20. század elején kezdett hazánkban meghonosodni. Ebben az időszakban már egyre több bemutatót, versenyt rendeztek.

Ezek egyike volt az alább látható plakáton hirdetett bokszcsemege is a pesti Vigadóban. Az egyik gladiátor, név szerint Rózsa Jenő, nemcsak a boksz okán ismert, hanem mert gyerekkori barátja volt P. Howardnak, kit ő vett rá bokszra. Az ifjú, ámde termetes Jenő sűrűn járt is az edzőterembe, mígnem trénere úgy orrba nem verte, hogy a becses szerv eltörött. Ez elvette a kedvét a boksztól, s az ifjú Rejtő Jenő színésznek állt. Ilyen a boksz, mondta volna Senki Alfonz, ha élt volna.

box

A korabeli beszámoló szerint a közönség nem szórakozott jól a Vigadóban, a bunyókat gyakran füttykoncert kísérte. Ettől függetlenül a következő évtizedekben a magyar boksz meghódította Európát.

A korábbi válogatásokat ITT és ITT nézhetitek meg.

Nyomj egy lájkot, ha tetszett a válogatás!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk