hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A tabáni vendéglős, akit Krúdy is megénekelt

A belbudai vendéglők és kiskocsmák életét felidéző cikkben megismerhetitek Krúdy öreg pincérének az életét is.
Szántó András írása a Mélyenszántó blogon - szmo.hu
2016. április 15.

hirdetés

A Mélyenszántó blog gasztronómiáról, vendéglátó helyekről, Budapestről és mindezek történetéről, érdekes epizódjairól szól. A gasztronómia nem csupán egy remek étel élvezetes készítése-fogyasztása – hanem egy életstílus, az élvezetek és örömök maximális kihasználása, illetve más oldalról a társasági együttlétek kellemessé tétele.

A másik két fő témakör is e célokat szolgálja háttérinformációkkal, a múlt és jelen figyelemre méltó embereinek, helyeinek és történéseinek bemutatására, az emlékek megőrzésére.

Nagy utazásokkal, komoly kirándulás keretében nagyszerű vendéglők várták a családokat Zugligetben, Hűvösvölgyben vagy a Pálvölgyi barlangnál. De mi volt a házak között? Mi volt azokkal, akik nem akartak órákig kocsikázni egy korsó csapolt sörért és jóféle főtt-sült csülökért? Vajon hová jártak a polgárok Budán, a lakásuk közelében nyáron – külső-belső felüdülésük érdekében?

A hajdani Budáról sokunknak van az a képzete, hogy magja, a Tabán valójában egy mulató negyed lehetett, telis-tele kocsmákkal, kisvendéglőkkel és romantikus sétáló utcákkal – amit átkos pénzemberek eltüntettek a nagyobb haszon reményében. Pedig inkább volt egészségtelen, egyszerű kis házakból álló falucska, korszerűtlen házaikban lakó meglehetősen egyszerű és szegény emberekkel. A hegy lábánál már nagyobb bérházak is épültek polgári lakásokkal és lakókkal, akiknek „kerthelyiség-igényeit” a közeli, vagy néhány utcával távolabbi vendéglők elégítették ki.

A jelen körképben szemezgetek Buda kertvendéglőiből, mert teljes képet adni szinte lehetetlen – talán külön könyvet is megérne ez a téma. A "hegyvidék", azaz a környező hegyekre felkúszó városrészek sokat szerepeltek már cikkekben és egy remek albumot is összeállítottak a vendéglátásáról. Mi maradjunk tehát lentebb, és felkeresünk olyan helyeket, amelyeket lehet, hogy sokan ismernek, de mégis kevesebbet hallottak róluk.

hirdetés

Engelhardt Fridolin mesterlevele

tabani1

A Tabánban, a domboldal talán mára legismertebb vendéglője volt Poldi bácsi Mélypincéje, ahol Krúdy Gyula is sokszor üldögélt a "családi" asztalnál. Egy másik tabáni vendéglősről viszont szinte sohasem írtak, pedig ő is sokszor felbukkant Krúdy regényeiben és novelláiban. Fridolin, az öreg pincér ugyanis hajdan vendéglős volt a Tabánban.

"
A 610-es számú házban lévő saját vendéglője - a hatalmas diófa alatti kerthelyisége és a rendkívül családias hangulata ellenére - a kiegyezés után tönkrement, ezután a tulajdonosból alkalmazott lett és pincérként vállalt munkát, hogy eltarthassa a családját. Pedig Engelhardt Fridolin világot járt vendéglős volt, illetve útlevele szerint "korcsmáros". 1844-ben Sigmaringenben tette le (mesterlevele van a fönti képen), a Sváb Alpok csodálatos kisvárosában, a Bodeni tótól 40 km-re. Ez a környék már akkoriban is jócskán kivette részét az idegenforgalomból, így vendéglői és szakácsai jó gyakorlatot jelentettek Fridolin számára. A századforduló körül idős pincérként sokszor találkozott vele Krúdy, aki fogékony volt az öreg régi történeteire, utazási élményeire és jó emberismeretére.

Tabánban volt a legnagyobb az "egy főre eső vendéglők" száma, sok jó hírű és jó étkű kertvendéglőben élvezhették az emberek a kellemes levegő és a kitűnő konyha áldásait. A Tabán vendéglátásáról szóló cikkek száma végtelen – és ami fontosabb, sok dokumentum és fotó is fennmaradt róluk. Most csak egyik kedvenc képemet mutatom meg: a Döbrentei tér 2. számú házban volt Horváth Sándor Tabáni sörcsarnoka. Itt, a nagyobb házak tövében olyan kert várta a polgárokat (és hölgyeket is!), mint a Körutakon, csakhogy remek rálátással az Erzsébet hídra és Pestre.

Tabáni sörcsarnok

tabani2

Most egy kicsit tovább megyünk Buda felfedezésére a Gellért hegy felé (részben még ez is a Tabánhoz tartozott). A Gellérthegy tetejére kapaszkodva jutunk az akkoriban óriási látványosságnak számító Gellérthegyi Kioszkhoz. A Citadella tövében, kb. a mai busz- és autóparkolók helyén állt az épület és hatalmas kerthelyisége.

Mittl későbbi vendéglős még a 30-as években is úgy hirdette az üzletét, hogy „a legszebb kilátás nyílik Budapestre és környékére”. Ehhez természetesen elsőrendű magyar konyhát és naponta cigányzenét is garantált.

gellerthegy

Gellérthegyi Kioszk

gellerthegy2

Gellérthegyi Kioszk

gellerthegy3

Gellérthegyi Nagyvendéglő

A Citadella túloldalán, kb. a mostani Szabadság szobor alatt volt a Gellérthegyi Nagyvendéglő. A kioszkot főként már a kezdetekben is a fővárosba látogató vendégek, vidékiek és külföldiek látogatták. A túloldali Nagyvendéglő a budai, lágymányosi polgárság kiránduló- és vacsorázó helye lett. A helyszín mai képét nézve szinte kívánkozik egy hasonló kertvendéglő a "nagy semmibe"...

Végül harmadikként, a Gellért hegy nyugati peremén volt–van a Búsuló Juhász vendéglő. A századfordulón Forst István tulajdonos nagyon büszke volt a zöld domboldalon épített házára, melynek kertjéből óriási panorámában gyönyörködhettek a vendégek – ellátni innen egészen Albertfalváig, és Kelenföld kiemelkedő pontjaiig. Ez a panoráma egyébként a mai napig az étterem egyik büszkesége, bár a mai tulajdonosok csak 1937-ig vezetik vissza a "családfát". Jellemző és sokatmondó Forst úr korabeli reklámja, vendégcsalogató szövege:

"
Kiváló hely majálisra. Remek kilátás!

Kirándulók, mulatságok részére ebédek és vacsorák rendezését elvállalom.

Jó cigány-zene! Tekepálya! Dréher sör! Jó borok!

Számos látogatást kér

FORST ISTVÁN

Vendéglős

busulo

Búsuló Juhász vendéglő

A Gellért hegy korai vonzereje tehát vitathatatlan. Panorámás kirándulóhely – Budapest középpontjában, Pesthez is közel. Sajnos manapság nagyon lebecsüljük az adottságait, és teljes egészében átengedtük a turistáknak. Gondold el, kedves olvasó, hogy nem busszal mentek fel a Citadellához az emberek, hanem gyalog.És a kemény félórás séta az emelkedőn, biztosan több frissen csapolt sör fogyasztását eredményezte...

Az egykor méltán híres budapesti vendéglátásról és gasztronómiáról még több titkot és érdekességet találtok a Mélyenszántó blogon.

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk