/multunk/a-szinhaz-ahol-jancsit-sari-jatszotta/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A színház, ahol Jancsit Sári játszotta

A XX. század elején a budapesti Király Színház legsikeresebb előadásában Fedák Sári játszotta János vitézt.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2015. január 10.


Link másolása

hirdetés

VII., kerület Király utca 71. Jellegtelen, kétemeletes épület, falán kissé megkopott emléktábla emlékeztet egy hajdani színházra. A domborműves alkotást 1973-ban avatták fel, az ünnepségen az örökifjú Honthy Hanna mondott beszédet.

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltünk a könyvtár polcairól egy-egy budapesti „ínyencséget” (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tettük. Bíztunk benne, hogy rendhagyó megemlékezésünk értő és kíváncsi szemekre talál.

Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot teszünk Facebook-oldalunkra, bemutatva várostörténeti anyagunk sokszínűségét. Reméljük, ez sikerült. Aki pedig reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..

1903-ban Beöthy László itt hozta létre a Király Színházat egy fazsindelyes, kissé lepusztult orfeumépület jelentős átalakításával. Beöthy már gyermekkorától a színház bűvöletében élt, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen édesanyja Rákosi Szidi színésznő, színitanoda-alapító, édesapja Beöthy Zsolt irodalomtörténész, nagybátyja pedig Rákosi Jenő, korának nagyhatalmú szerkesztője, írója volt.

hirdetés

A jogot tanult ifjú rövid újságíróskodás után 25 éves korában színdarabírással próbálkozott, s 1898-tól a Magyar Színházat, majd a Nemzetit vezette. Beöthy igazi alkotói szenvedéllyel megáldott színházi ember volt, saját vállalkozásának megvalósítását családja, elsősorban édesanyja támogatta, aki már 1895-től “színházgründoláson” törte a fejét.

kiralyszinhaz

A Király Színház épülete. Ism. felv., 1904. k.

kiralyszinhaz2

Király Színház. Színezett képeslap, 1903-5. k.

A Király Színház indulása nem volt problémamentes, hiszen ellenfelekben nem volt hiány. A hatóság tűzveszélyességre hivatkozva leállítatta az építkezést, s csupán családi összeköttetések révén sikerült az akkori miniszterelnöktől, gróf Khuen-Héderváry Károlytól megszerezni a színháznyitási engedélyt. A megnyitó előadáson, 1903. november 6-án Huszka Jenő Aranyvirág című operettjét játszották, Fedák Sárival a címszerepben. Beöthynek már ekkor sikerült a legnépszerűbb színészeket átcsábítania más színházakból.

Az igazi nagy siker azonban az 1904. november 18-án színre vitt János vitéz lett. A Heltai Jenő, Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrác által írt daljáték meghódította a budapesti közönség szívét. Kukorica Jancsit a 25 éves Fedák Sári játszotta gatyában, szűrben, árvalányhajas kalapban. Iluska alakítója Beöthy egyik új felfedezettje, a 19 éves Medgyaszay Vilma volt.

kiralyszinhaz3

Fedák Sári és Medgyaszay Vilma a "János vitéz"-ben. Strelisky felv. Színezett képeslap, 1905

kiralyszinhaz4

Fedák Sári és Papp Miska a "János vitéz"-ben. Képeslap Strelisky felvételével, 1905 k.

A darabot megszakítás nélkül 165 alkalommal játszották teltház előtt, amire a magyar színházi életben még nem volt példa. „Öt hónap alatt kétszázezren látták az előadásokat, mialatt a zenés játék szövegeiből egymillió, a kottáiból pedig félmillió fogyott el, és néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát.”

Itt kezdte fényes karrierjét Honthy Hanna is: 1922-ben a Bajadér című Kálmán Imre operett Király színházi előadásán mérte össze tudását a nála jóval idősebb primadonnával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált ismertté az operett világában.

kiralyszinhaz5

A Király Színház nézőtere és színpada. Békei Ödön felvétele az Új Idők 1903. november 15-i számából

kiralyszinhaz6

A Király Színház fennállásának 30 évfordulója. Képriport, a Budapesti Hírlap képes mellékletének címlapja 1933. november 8-án.

Beöthy színházi pályája több mint egy évtizedig felfelé ívelt, de a Király Színház a nehéz gazdasági körülmények, majd az alapító 1931-ben bekövetkezett korai halála miatt végül csődbe jutott és bezárt. Az épület lassan az enyészeté lett, homlokzatát 1941-ben bontották le.

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk