/multunk/a-maganak-valo-polihisztor-akinek-budapest-egyik-fo-latvanyossagat-koszonhetjuk/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A magának való polihisztor, akinek Budapest egyik fő látványosságát köszönhetjük

Schickedanz Albert tervezte a Hősök tere arculatát, azaz a Milleniumi emlékművet, a Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot. Utóbbinál ráadásul nem is ő nyerte a pályázatot.

Link másolása

hirdetés

Felsorolni is lehetetlen volna, hogy a csendes, magának való Schickedanz Albert (1846-1915) milyen életművet rakosgatott össze magának építészként, festőként és tervezőként egyaránt. A klasszikus értékeket éltető, merész újításoktól ódzkodó művész Galíciában született egy szász származású, de magyar érzelmű család sarjaként.

Építészeti tanulmányait a család rossz anyagi helyzete miatt meg kellett ugyan szakítania, azonban szerencséjére nem akármilyen mentort talált: a 19. század egyik legsikeresebb magyar építésze, Ybl Miklós irodájában dolgozott egy évtizeden át. Lotz Károly és Székely Bertalan műhelyében festeni is tanult, úgyhogy gyakran gazdagította a száraz tervrajzokat akvarell-illusztrációkkal.

Később a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára lett, de még idős korában is bejárt a Képzőművészeti Főiskola esti aktrajz-tanfolyamaira, hogy fejlődjön.

Kezdeti sikerek

Mindössze 23 éves volt, amikor először felfigyelt rá a szakma: ekkor nyerte meg ugyanis a Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot, amelynek eredménye a Fiumei úti sírkertben látható. Utána is bezsebelt néhány elismerést (például első helyezést ért el a szegedi állandó híd tervpályázatán, a budapesti országos kiállításon pedig elnyerte a Nagy Érmet), ráadásul aktívan hozzájárult a magyar iparművészet kezdeteihez is.

Polihisztorként ontotta magából az általa megálmodott síremlékeket, szobor-talapzatokat, üvegablakokat, székesegyházba székeket, ornamentális díszeket, üdvözlő feliratokat és középkori stílusú bútorokat. Zichy Jenő gróf pedig minden éjszaka áldhatta Schickedanz Albert nevét, mivel ő készítette el egyedi hálószoba-bútorait, amelyeket az 1885-ös országos kiállításon be is mutattak.

hirdetés

A millenniumi földalatti Oktogonnál található lejárócsarnoka is hozzá fűződik, de mára sajnos elbontották az eredetit. Festőként szintúgy beírta magát a történelemkönyvekbe: neki köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia dísztermének mennyezete (Lotz Károllyal karöltve), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának ablakfestése.

Nem kis feladat egy főváros emblematikus helyszínét megálmodni

Az elhivatott férfi saját építészirodát hozott létre – társával, Herzog Fülöp Ferenccel – Schickedanz-Herzog néven 1894-ben, és egyből elképesztő volumenű megbízást kaptak az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácstól a Műcsarnok megtervezésére. A reformkor után megerősödött polgárság egyik szimbolikus épületét Schickedanz klasszikus görög és reneszánsz mintákból rakta össze. (Történelmi érdekesség, hogy 1989-ben a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása.) Nem sokkal később a miniszterelnök Zala György szobrásszal közösen őt bízta meg a grandiózus Millenniumi emlékmű elkészítésével is, amely a Hősök tere közepén dicsőíti őseinket.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk