MÚLT
A Rovatból

5 tündérmese, amelynek nem tudtad az eredetét

De mi most eláruljuk. Mind valóságos történeten alapul a Hófehérkétől a Jancsi és Juliskáig.

Link másolása

A tündérmesék mágikus, gondolatébresztő, magukkal ragadó, mesteri elbeszélések. Beépülnek a gyerekek tudatalattijába, és üzenetük bármikor, felnőttként is előhívható, amikor a való életben igazságtalansággal, feloldhatatlan ellentéttel találkozunk. Néhány mese olyan legendákon alapul, amelyek beépítették annak a kultúrának a hiedelemvilágát, ahonnan származnak, és mindig valamiféle igazságot kutatnak.

Számos tündérmese és legenda tulajdonképpen egy-egy kellemetlen történelmi esemény fogyaszthatóvá tett változata. Az eredeti történetek ugyanis nem csak a kisgyermekek, de a felnőttek számára is rémisztőek lehetnek. A nemi erőszak, vérfertőzés, kannibalizmus, kínzás és más visszataszító események kifinomult erkölcsi kérdéseket vetettek fel brutális őszinteséggel. Ezeket vette sorra a Huffington Post.

Grimmék és Perrault

A 18. század elején Jacob és Wilhelm Grimm olyan történeteket gyűjtöttek, amelyek világos képet adtak Közép-Európa kiszámíthatatlan és gyakran kegyetlen mindennapjairól. A testvérek, akik ragaszkodtak az eltűnőben lévő germán szóbeli történetmondáshoz, az egész régiót bejárták népmeséket lejegyezve. Az első történetek megtörtént, drámai eseményeken alapultak. Viszont ahhoz, hogy a könyveiket el is tudják adni, könnyíteniük kellett az olvasmányokon. Vizsgálni kezdték a korábban nyomtatásban is megjelent tündérmeséket, különösen egy Charles Perrault nevezetű francia munkásságára figyeltek fel. Perrault-t a 17. század elején a meseírás atyjaként tartották számon. Ő volt az, aki a tökhintót és a tündérkeresztmama alakját beleírta a Hamupipőkébe. Az eredeti, igaz történeten alapuló Hamupipőke erőszakos elemeket is tartalmazott, hiszen például a gonosz mostohatestvérek levágták a lábujjukat, hogy beleférjenek a cipőbe.

grimm

Wilhelm és Jacob Grimm - Elisabeth Jerichau-Baumann festménye - Forrás: Wikipédia

Perrault történetei bájosak voltak, de mentesek a szépelgéstől. Felnőtteknek szánta őket, gyerekirodalom akkoriban még nem létezett. A Kékszakáll című történet leginkább egy bűnügyi thrillerre emlékeztet, véres késekkel és kíváncsi, halott feleségekkel, tanulsága pedig annyi volt, hogy a nők ne üssék bele mindenbe az orrukat. Perrault két sötét hangulatú, Bretagne-ból származó történetet használt fel. Az első egy barbár, 6. századi uralkodóról szólt. A második pedig egy Gilles de Rais nevezetű nemesemberről, aki ártatlan gyermekek százait kínozta meg, gyakran megcsonkolta, megerőszakolta, végül megölte őket.

A most következő történetek nyomokban emlékeztetnek az általunk is ismert tündérmesékre, amelyek szájról-szájra terjedtek és tényeken alapultak. A mesék tanulsága azonban jóval fontosabb, mint maguk az események, illetve a körülmények, amelyek közben a feledés homályába merültek. Ezekben a mesékben a jó legyőzi a gonoszt, a gonosz elnyeri méltó büntetését, míg az ártatlanok boldogan élnek, amíg meg nem halnak, azt üzenve, hogy mindig változtathatunk önmagunkon és a világon.

1. Hófehérke és a hét törpe

Ez a mese Margarete von Waldeck, egy 15. századi bajor nemesasszony történetén alapul. Margarete Bad Wildungenben nőtt fel, ahol a testvére kisgyermekeket dolgoztatott a rézbányájában. A gyerekeket eltorzította a fizikai munka, az emberek csak törpeként emlegették őket. A mérgezett alma epizód is tényekre támaszkodik: egy öregember mérgezett gyümölcsöt osztogatott a munkásoknak, és más gyerekeknek, akik szerinte meglopták.

Margarete mostohaanyja, aki gyűlölte mostohalányát, elküldte a szépséget a brüsszeli udvarba, hogy megszabaduljon tőle. A lány a spanyol koronaherceg, a későbbi II. Fülöp szeretője lett. Fülöp apa ellenezte ezt a kapcsolatot, és spanyol ügynökökkel megmérgeztette Margaretét.

snow-white-409161_1280

Kép: pixabay.com

2. Rapunzel

Rapunzel története egy kora-keresztény történetre emlékezet. Egy kis-ázsiai pogány kereskedő a harmadik században annyira rajongott szépséges lányáért, hogy egyetlen kérő sem közelíthette meg. Amikor utazásokra indult, a lányt egy toronyba zárta. Az nem világos, miképpen vált a haj ilyen fontossá a történetben, mindenesetre a fiatal lány áttért a keresztény hitre, és olyan hangosan imádkozott a toronyban, hogy az egész város visszhangzott tőle. A kereskedő ezért a római prokonzul elé vitte a lányt. A prokonzul követelte, hogy a kereskedő végezze ki a lányát, vagy mondjon le a vagyonáról, amennyiben a kishölgy nem hajlandó új vallása nélkül élni. Az apa lefejeztette gyermekét, de aztán őt is megölte egy villámcsapás. A lány Szent Barbara néven, mártírként vonult be a legendáriumba.

rapunzel_wiki

Az eredeti mesében Rapunzel haján mászik fel a toronyba az őt bebörtönző gonosz boszorkány, és ezt kilesi a Rapunzent később kiszabadító királyfi - kép: Wikipédia

3. Kékszakáll

Perrault Elátkozott Conomor, egy Bretagne-i törzsfő köré fűzte a történetet, akit figyelmeztettek, hogy a saját fia keze által fog meghalni. Abban a pillanatban, amikor valamelyik felesége terhes lett, a törzsfő meggyilkolta. Perrault azonban egy másik figura, a 15. században élő nemes, Gilles de Rais is megihlette. A férfi a százéves háború hőse, Jeanne D’Arc védelmezője volt a csatatéren. Miután leszerelt a katonaságtól sorozatgyilkosként gyermekeket ölt. A Kékszakáll becenevet azért kapta, mert a lova sörénye kékesen csillogott a napfényben. A pere során részletesen beszámolt arról, hogyan csalta magához és kínozta a gyerekeket. Perrault ezeket a dokumentumokat használta fel félelmetes karaktere megalkotásához.

kekszakall-wiki

Gustave Doré illusztrációja a 19. századból - Forrás: Wikipédia

4. Jancsi és Juliska

A Jancsi és Juliska mese tanulságát többnyire úgy értelmezik, hogy elrettenti a gyerekeket a szökéstől, a világgá menéstől. Azonban az egész Európát érintő, 1315-1317-es éhínség során a betegségek, tömeges elhalálozások, csecsemőgyilkosságok és a kannibalizmus annyira elharapóztak, hogy a szülők sokszor elhagyták a gyermekeiket és leölték az állataikat.

Jancsi és Juliska, vagyis Hansel és Gretel akár menedéket is lelhettek egy Katharina Schraderin nevű igen sikeres pék házában. A 17. században ez az asszony egy olyan sikeres gyömbéres keksz receptjét alkotta meg, hogy egy féltékeny riválisa boszorkánysággal vádolta meg. Először sikerült elmenekülnie a városból, de a feldühödött szomszédok serege megtalálta, visszakényszerítették a házába, és a saját kemencéjébe vetették.

jancsijulis

Arthur Rackham illusztrációja - Forrás: Wikipédia

5. Hamupipőke

Perrault meséjének szőke, halovány, és szerencsétlen sorsú hősnője egy görög asszonyra, Rodopiszra emlékeztet, akinek a neve “rózsás arcút” jelent. Kicsi gyerekként Trákiában ejtették foglyul, és ie. 500 körül eladták rabszolgának Egyiptomban.

Szokatlan külseje nagy sikert aratott, gazdája elhalmozta ajándékokkal, például egy arany szandállal. A fáraó, II. Ahmózes is felfigyelt a lányra, és ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen az egyik felesége. Bár Rodopisz nem származott királyi vérből, néhány szertartáson részt vehetett és természetesen az is feladata volt, hogy testével szolgálja ura igényeit. Élt boldogan, amíg meg nem halt? Nem valószínű.

hamupipo

A. Anderson képe - Forrás: Wikipédia

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk