/multunk/5-egykori-fogado-budapeste/
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

5 egykori fogadó Budapesten

Hol használtak először zuhanyt? Hol szállt meg Ferenc Jóska? Melyik fogadó főpincére volt a leghíresebb? Cikkünkből megtudod!
hirdetés

Gyakran fogalmunk sincs, milyen kincseket rejtenek Buda és Pest utcái. Nem is sejtjük, a régi épületeknek micsoda történeteik vannak, kik laktak bennük, a házak hogyan éltek túl évszázadokat, katasztrófákat.

Érdemes tematikusan gyűjteni és rendszeresen felkutatni a történelmi jelentőségű épületeket, vagy ha már eltűntek, legalább a pontos helyüket. Sajnos kevés fogadó épülete maradt meg a 21. századra épségben, a 19. századi nagyszabású építkezések, az árvíz, vagy éppen a II. világháborús bombázások után.

Cikkünkben néhány hajdanvolt fogadót mutatunk be, Budáról, a Várból Pestre, a Kálvin tér felé haladva. Reméljük, ti is halljátok majd lelki füleitekkel a macskaköveken a lovak patkóinak dobogását, az éttermek zaját, az ablakok spalettáinak nyikorgását.

Íme, a javasolt útvonal:

Szent György fogadó - ékszerdoboz a Várban

hirdetés

A Fortuna u. 4. szám alatt álló épület helyén a középkorban három másik ház állt. Többször cseréltek gazdát, míg 1784-ben Buda városának tulajdonába kerültek. Ebben az időben nyílt a fogadó, kávéház és vendéglő, amely a Fortuna nevet kapta. (Később ez lett az utca neve is.)

A fogadó a budai társasági élet egyik igazi központja lett, sokan - micsoda vircsaft! - kockázni, billiárdozni és kártyázni jártak ide. A szabadságharc idején itt szállt meg Hentzi (Heinrich Hentzi von Arthurm császári és királyi vezérőrnagy, aki folyamatosan lövette a polgári célpontokat, hogy megfélemlítse Pest lakóit), a szabadságharcosok pedig ágyúval lőttek a fogadóra. Hentzi a Görgei által vezetett ostrom alatt esett el, a Várban, 1849. május 20-án. A 19. század második felében a fogadó hanyatlásnak indult, mivel jelentősen visszaesett a vendégforgalom. Egy időben még börtönként is funkcionált.

A 2. világháborúban megsérült az épület, 1959-ben állították helyre. 1966-tól a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum használta az ingatlant 2004-ig. Az épület jelenlegi tulajdonosai műemléki jellegének megőrzésével állíttaták helyre, a szálloda berendezésekor pedig korhű vagy legalábbis történelmi hangulatú belsőre törekedtek.

Érdekessége:

A belső, zöld udvaron nemcsak egy, a szabadságharc idejéről származó ágyú látható, hanem megőriztek egy régi gesztenyefát, és két, legalább kétszáz éves védett szőlőtőkét is.Szent_Gyorgy_Fortuna_utca_1953

A Fortuna utca 1953-ban. Jobbra a fogadó kétszintes épülete. Fotó: Fortepan.szent_gyorgy06_2szent_gyorgy01_2

A fogadó előcsarnoka.szent_gyorgy04_1

A fogadó udvara az ágyúval és a szőlőtőkékkel. Háttérben a gesztenyefa.

Fehér Kereszt fogadó, a régi Buda emléke

A Batthyány téren nem lehet nem észre venni a régi, rokokó homlokzatú, a többinél alacsonyabb épületet. A 18. században a környékről indultak Bécsbe azok a gyorskocsik, amelyek az akkori legkorszerűbb távolsági közlekedési eszközök voltak. Falk Pál itt nyitotta meg 1730 körül a mai épület elődjében fogadóját. Az telken álló épület helyére fia, Falk Ferenc építtette a ma is látható házat, amelynek egyik szárnya a Batthyány térre, hátsó, több emeletes traktusa a Gyorskocsi utcára nyílik. A fogadó a Fehér Kereszt nevet kapta.

A hely színi előadásoknak és helyi mulatságoknak is otthont adott. II. József két alkalommal járt a fogadóban. A császár személye olyan mély benyomást tett a tulajdonos Falkra, hogy hagyatékából jelentős összeget hagyott rá. A fogadó a 19. században megszűnt, ezután lakóházként használták.

A mai is álló épület a történelem során sok viszontagságnak volt kitéve. Két nagy árvíz is elöntötte, előbb 1838-ban, majd 1876-ban. A 2. világháborúban súlyosan megrongálódott. Az egyre pusztuló műemlék nagyobb rekonstrukción, restauráláson 1974-ben esett át, amikor a pincéjét feltöltötték és lebetonozták. Ettől kezdve egyre süllyedt, a feltöltésre szánt sitt magába szívta a talajvizet, a lakások szinte lakhatatlanná váltak, a tartószerkezet megrogyott. Később eltávolították a süllyedést és vizesedést okozó elemeket, ám a folyamatot már nem tudták megállítani.

Érdekessége:

A mendemondák szerint Casanova a Fehér Kereszt fogadóban találkozott a szép budai molnárnéval. A 2000-es évek elején még működött az épület aljában egy ismerkedős esteket szervező bár, amely e legenda miatt kapta a Casanova nevet...Feher_Kersezt_1952

A Fehér Kereszt 1952-ben, háborús nyomokkal. Fotó: Fortepan.

Ma így néz ki a Fehér Kereszt épülete. Forrás: Flickr.

Az egykori Nádor a Váci utcában

Budáról érdemes metróval utazni a pesti oldalra, és a Vörösmarty térről besétálni a Váci utcába. Itt, a város szívében áll a Mercure Budapest City Center - azzal dicsekedhet, hogy helyén, a 20-as szám alatt már 1835-ben fogadó működött. Az akkori "Vendégfogadó a Nádorhoz" egy 1810-es építésű házban nyílt meg. Az épületet többszöri tulajdonosváltás után 1876-ban lebontották. Ám a helyére kerülő épületnek a 2. világháború pusztításai után csak a földszintje maradt meg, így az is az enyészeté lett.

Az 1980-as években kezdték ezen a helyen építeni a több évtizedig sikeresen működő Taverna Szállót, melynek éttermében szívesen üldögéltek a külföldi turisták. A szálloda íves üvegfalaival, modern formájával a nyolcvanas években elegáns épületnek számított, és sajátos hangulatot adott a Váci utcának. 2007. március 1-től a Taverna Hotel Mercure Budapest City Center néven üzemel.

Érdekessége:

A Nádorban mutatkozott be egy új bécsi találmány, a zuhany, amely akkor még a mennyezetre erősített tartályból kapta a vizet.vendegfogado_a_nadorhoz

A régi vendégfogadó egy 1830-as rézkarcon.mercure4_2

A Nádor helyén álló szálloda.

Százéves Étterem

A hajdani Nádortól nem messze egy másik fogadó is állt. Kevés budapesti étteremről mondhatjuk el, hogy eredeti formáját őrző, világi célra emelt barokk épületben működik. A Százéves Étterem a Belvárosban, a Piarista utca 2. szám alatt, az úgynevezett Péterffy –palotában található. A házat Péterffy János ítélőtáblai ülnök építtette Mayerhoffer András tervei alapján. A ritka építészeti értéket képviselő épület munkálatai 1755-ben kezdődtek.

A hagyomány szerint földszintjén már a 18. században vendéglő működött, de bizonyosan csak azt tudjuk, hogy 1831-ben itt nyílt meg a Buda Városához Fogadó. Később Fehér Hajó, majd Krist néven működött; 1923-tól ismét eredeti nevét vette fel. Sajnos jelenleg eléggé viharvert állapotban találjuk az épületet.

Érdekessége:

Valójában legalább 183 éves! A Százéves Étterem nevet 1931-től viseli, ekkor készült az iparművészeti védettség alatt álló berendezése.budapest-100-eves-etterem-a

A Százéves Étterem épülete a 19. század végén.szazeves_etterem1_2

Az épület jelenlegi homlokzata.szazeves_etterem3_2

A Százéves Étterem oldalszárnya.

Két Oroszlán a Kálvin téren

Már a 18. században fogadó állt a mai Kálvin tér és Ráday utca sarkán. 1816 és 1816 között építették át, ekkor kapta a kaput őrző állatfigurákról a Két Oroszlán nevet. A földszinten kávézó is nyílt, és a fogadó a piacok és vásárok miatt megfelelő kihasználtsággal működött. Emiatt tovább bővítették, oldalszárnya egészen a mai Török Pál utcáig nyílik.

Egészen az 1870-es évekig ment a szekér, ám akkor a kávéházból távozott a városszerte ismert főpincér, Steuer Gyula, és a vállalkozás hanyatlásnak indult. A 19. század végén szégyenszemre magtár működött az épületben, később a református egyház a lebontásán gondolkodott, ám a trianoni döntés után a beruházásra szánt pénzt más helyre csoportosították át.

Érdekessége:

Egészen nagy a Két Oroszlán udvara, ami nem is csoda; a fogadó fénykorában itt istállókban helyezték el a vendégek lovait.25831

Az 1977-es fotó hátterében a Két Oroszlán, a sarki épület a Kálvin téren. Forrás: Fortepan.Ket_Oroszlan_kapuja_Kalvinter_Bogart_Foto

Az épület mai állapota. A bejárat fölött az oroszlánok. Fotó: Huszár Boglárka, Bogart-pictures.Ket_Oroszlan_Kalvinter_Bogart_Foto

Fotó: Huszár Boglárka, Bogart-pictures.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk