KULT

Sztárban Sztár leszek: Majka és Pápai Joci „intim” pillanatáról és a nagy visszatérőkről szólt az utolsó válogató

Volt x-faktorosok, tehetséges és kevésbé tehetséges imitátorok is színpadra léptek, de természetesen megmosolyogtató produkciókból sem volt hiány a legutóbbi adásban.

Link másolása

Az X-Faktor után Sztárban Sztár leszekben is elérkeztünk az utolsó válogatóhoz. De mielőtt a tehetségek farönkjeibe kapaszkodva bemerészkednénk a dilettantizmus mocsarába, szeretnék szót emelni egy – számomra – érdekes kérdésben.

Több helyen is láttam, ahogy a kommentelők Tóth Gabit szidják azért, mert lecsap a sok jó hangra, miközben tudja, hogy az élő adásokba úgyis csak hármat vihet.

Megkockáztatva, hogy a mókusok elé vetnek, szerintem Gabi csinálja jól.

Minél több igazán jó énekest tesz a csapatába, annál jobb az esélye, hogy a végén megnyerje a versenyt, és ha sok jót ki tud ejteni, azzal a többiek esélyeit csökkenti. Tehát ha mentorként a műsor megnyerése a célja, ez a legjobb taktika. Persze igazságtalannak tűnhet, hogy így akár nagy tehetségek is kiesnek, de azért ne legyünk naivak. A magyar zeneipar nem bír el évente 10-20 új tehetséget. Gondoljunk csak bele, az eddigi tehetségkutatók döntőseiből hányan tűntek el mára a süllyesztőben.

Az első fellépő Pálinkás Ildikó fedélzeti takarító volt. Borzasztóan énekelt. Tilla reménykedett, hogy csak viccnek szánta, de Ildikó barátnője megnyugtatta: "Most önmagát adja!" Ildikó mellett szól, hogy látványos koreográfiát épített fel színpadon fetrengéssel, konfettiszórással. A mentorokat teljesen megzavarta, főleg Pápai Jocit, aki először repülőgép-sofőrről beszélt (!), majd adott egy nagy, és teljesen indokolatlan igent Ildikónak.

Az adás szerethető kutyaütőkkel folytatódott, igazi "négynemes" produkciók. A legcukibb a kubai lány volt, aki a „Mit hoztál nekünk?” kérdésre riadtan bevallotta, hogy semmit. Kiemelendő még a fiatalember, aki Michael Jackson – eleddig ismeretlen – „Billy James” (sic!) című számával érkezett.

Az egyetlen pozitívum, hogy ezúttal minden mester nemet mondott.

Érdekes módon a kieső versenyzők mind megvilágosodnak, mint például Somogyi István, aki bőrébe bújva lépett színpadra, hogy idézem: „Most jöttem rá, hogy el se kellett volna jönnöm.” Jobb később, mint soha.

A hasonló műsorok készítői mesterien érzik, meddig feszíthetik a húrt, mielőtt elkapcsol a néző, vagy épp elindul kaszát egyenesíteni. Ezért most például gyorsan bevágták nekünk a tüneményes Piltman Annát, aki Nagyvázsonyból érkezett – ezt a tényt olyan jelentőségteljesen közölte Tillával, mintha azt mondaná, hogy egy antarktiszi kutatóbázison született, ahol anyukája egyedül tartózkodott –, és csecsemőgondozónak készül.

A magabiztos, laza és vicces, sőt, önironikus versenyzőkről legtöbbször kiderül, hogy jók.

Annában sem csalódtunk. Nem volt tökéletes az éneklés, de jó hangja van, tud is bánni vele, és valósággal beragyogta a színpadot Fergie Little Partyjával.

Kicsit bizarr volt, amikor Joci azzal próbálta magához édesgetni, hogy szereti a csecsemőket. Amilyen szemeket meresztett, Anna helyében nem maradnék kettesben vele. Remélhetőleg nem is kell, mert Köllő Babett csapatába került.

Egy nagy visszatérővel folytatódott műsor.

Persze a „nagy” jelzőt itt nem abban az értelemben használom, hogy „jó”, hanem inkább így: „emlékezetes”.

Horváth Szilvia következett, akire az előző évadban Pápai Joci azt mondta, ő az egyetlen, aki a hangjával is képes lenne elsüllyeszteni a Titanicot. Idén a Csárdáskirálynőből hozott egy operettslágert. Gabi kimenekült a közönség soraiba, és finoman szólva kigúnyolta a színpadon próbálkozó Szilviát. Viszont a produkció végén elismerte, hogy fejlődött (bár hozzáteszem, azért ANNYIT nem, hogy helye legyen a műsorban), és ennek elismerésére adott neki egy igent.

Botka Ferenc Dominik következett, akit néhány éve az X-Faktorban ismerhettünk meg. A válogatón nagyszerű volt, utána viszont botladozott, és a mentorházban véget ért számára a verseny. Persze a TV2-n nem szabad kiejteni a konkurens műsor címét. Itt versenyzőknek vagy TV2-s múltja van, vagy semmilyen. Akkor, 2019-ben Puskás Peti kérdésére, hogy akar-e bajuszt, azt felelte, talán majd két év múlva.

Nos, bajsza még most, 3 évvel később sincs, viszont jobb, érettebb énekes lett.

Megérdemelten került Gabi csapatába. (Milyen furán működik a memória így 40 fölött. Nem is Dominikot ismertem fel, hanem az őt kísérő apukáját, tudtam, hogy már láttam valahol.)

Juranics Szabina sosem tanult énekelni, de úgy gondolta, tud (spoiler: nem). Loreen Euphoriájával rémisztgette a nézőket és a mestereket. A koreográfia alapján azt lehetett hinni, arról szól a dal, hogy a hölgy rájött, nagyon lóg a melle és szeretné felvarratni. Babettnek amúgy A kör című horrorfilm jutott eszébe róla.

Ami a legrémisztőbb, hogy Joci és Majka majdnem összevesztek rajta, ki vigye magával, végül Majka nyert. A folytatásban volt sértődős hip-hopos, Freddie Mercury-imitátor, aki legfeljebb a Kék Osztrigában arathatna sikert, és botcsinálta Majka, utóbbit Majka pár másodperc után leintette. A versenyző utólag azzal indokolta kudarcát, hogy „nem volt elég életerőm”. A produkció láttán minket is elhagyott.

Károlyi Róbertet nagyon bírom annak ellenére, hogy rappelt. A Weszélyes Elemek Csibész kutyák című számát hozta. Majka nem hitte el, hogy elő tudja adni, de Róbert hatalmasat alakított, úgy pörgette a szöveget, mint mániákus depressziós méhész a mézet.

Majka tett egy könnyelmű ígéretet, amit valószínűleg megbánt:

„Ha azt elrappeled úgy, mint a Weszélyes Elemek, akkor én itt leveszem a Józsikát szájjal.”

Az előadás remek volt, Józsi pedig szaván fogta Majkát. Csak nehogy feljelentse valaki a TV2-t az azonos nemű szerelem propagálásáért! Oh, the irony.

Robi egyébként nem csak jól rappel, de intelligens is. Mindenkit meglepett, hogy nem Majkát, hanem Babettet választotta mesteréül. Indoklása szerint az utánzásban van szüksége segítségre, és ebben nyilván az egyetlen színész segíthet neki a legtöbbet. Az egyetlen kérdés, hogy tud-e mást is csinálni, mint rappelni, hiszen ez mégis csak egy utánzós műsor.

Az aranyos, de zeneileg értékelhetetlen UFO Tarzan előadás után következő blokkban olyan versenyzők következtek, akiket valamelyik exversenyző kísért és bíztatott, vagy legalább inspirált. Gadó Anita Szaszák Zsoltival érkezett, Kovács Gábor Vergiliusa Gábor Márkó volt. Tomor Martinát pedig Venczli Zóra karaktere fogta meg, hasonló típus. Mindhárman remekül szerepeltek.

Ezután szürreális pillanatok következtek a műsorban: egy rakás versenyzőt láttunk – de csak az értékelésüket, a produkcióik nélkül. Sajátos megoldás, és értetlenül állok előtte. Ha nem voltak elég jók, miért kellett ennyit is beadni belőlük? (Ne legyenek illúzióink, egy csomó jelentkező nem is kerül soha adásba.) Viszont maga a szegmens nem volt olyan hosszú, hogy ne jött volna ki nélküle a műsoridő. TALÁNY!

A válogató körök végére jutott még két nagy visszatérő. Molnár Sanyi tavaly Elton Johnként robbant be a köztudatba. Végül a székes fordulóban kiesett. Ez azonban nem szegte kedvét. Ezúttal George Michaelként énekelt a Faith-t. Direkt becsuktam a szememet, és nagyon sokszor hallottam George Michael hangját. A mesterek szerint kicsit túltolta. Engem nem zavart, szerintem a paródia ugyanúgy belefér a műsorba, mint az utánzás, és a jó paródia a szememben értékesebb is, mert hozzáad valami pluszt.

Az utolsó versenyző Bari László volt, akit sanszos, hogy most már örökké Lacikának fognak hívni, hiszen így ismertük meg Az ének iskolájában. Sok gyerekénekesnél probléma, hogy mutálás után oda lesz a hangja. Lacika szerencsére nem járt így. Bevallom, én Caramel Lélekdonor című számát nem kedvelem különösebben, de tudom, hogy nehezen énekelhető, főleg úgy, ahogy Caramel énekli. De sikerült, és Lacika Jocit választotta mesteréül.

Az adás végén következett a hirig kör. Ez a műsor egyik legérthetetlenebb – de úgy is mondhatnám, legszemetebb – része. Ezt már a Csillag Születikben sem értettem annak idején. A mesterek a csapatukat leszűkítik – anélkül, hogy a versenyzők még egyszer énekelhetnének. Így persze érthető, miért engedtek tovább olykor értékelhetetlenül rossz produkciókat is: tudták, hogy ezeket az embereket úgy is kijetik a válogatók végén. Nem túl humánus eljárás. Viszont jól eladható vitákat gerjeszt a mesterek között, akik olykor fejüket fogva nézték, kollégáik kiket engedtek haza. Olyannyira, hogy amikor Tóth Gabi hazaküldte Varga Koppányt, Majka élve a szabályok nyújtotta lehetőséggel, magával vitte a saját csapatába.

Az előzetes alapján a jövő héten is várható hirig, reméljük, azért nyomokban éneklést is tartalmaz majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Coolio, a 90-es évek népszerű rappere
A Gangsta's Paradise 59 éves szerzőjével szívroham végezhetett. 1996-ban Grammy-díjat nyert a világhíres számmal.

Link másolása

59 éves korában elhunyt Coolio, eredeti nevén Artis Leon Ivey Jr., amerikai rapper, hiphop-előadó.

A sztár halálának hírét barátja és menedzsere, Jarez Posey közölte a CNN-nel, egyelőre azonban nem adtak ki információt az okokról. Meg nem erősített információk szerint szívroham végzett a népszerű előadóval.

A hírcsatorna információi szerint tűzoltók és mentők jelentek meg a zenész Los Angeles-i házánál helyi idő szerint szerda délután 16 óra körül. AZ életét 45 percen keresztül próbálták megmenteni, de nem jártak sikerrel.

Coolio a kaliforniai Comptonban született és nőtt fel. Fiatalon reptéri biztonsági őrként és önkéntes tűzoltóként is dolgozott, mielőtt zenei karrierbe kezdett.

Előadói pályafutása legnagyobb mérföldköve a Veszélyes kölykök (Dangerous Minds) című filmhez írt betétdala, a Gangsta's Paradise, ami minden idők egyik legismertebb rapszáma lett.

Coolio – Gangsta's Paradise

A dallal 1996-ban Grammy-díjat nyert, 2022 nyarán pedig megtekintése a YouTube-on átlépte az egymilliárdos határt, és a streamingszolgáltatókon is igen népszerű. Szintén népszerű dala még az 1997-es Nekem 8 (Nothing to Lose) című filmben felhangzó C U When You Get There.

Coolio számos rajzfilm és gyerekműsor zenei anyagán dolgozott többek között a Cartoon Network és a Nickelodeon csatornáknak.

A sztárnak hat gyereke van, egyetlen feleségétől, Josefa Salinastól 2000-ben vált el.

Videó címe

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Básti Juli: „Ne üssenek a seggünkre, ha megyünk az utcán, de ha megjegyzi valaki, hogy de jól nézek ki, az hadd essen jól!”
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznőt a Centrál Színház új bemutatója kapcsán kérdeztük többek között a metoo-ról, édesanyjával való kapcsolatáról és a pályakezdésről.

Link másolása

A Centrál Színház 2020-ban egyszer már nekifutott Tracy Letts Mary Page Marlow című drámájának, ám a Covid közbeszólt. Idén ősszel némileg új felfogásban mutatták be ismét. A címszerepet öt hölgy alakítja: Hőnig Emma, Martinovics Dorina, Földes Eszter, Gombó Viola Lotti és persze az egyik legnagyobb kedvencem: Básti Juli. A művésznővel a sajtóbemutató után beszélgettem.

– Látom, olvasom, hogy a mai napig sok interjúban kérdezik az édesapjáról, Básti Lajosról. Én arra gondoltam, beszéljünk most kicsit az édesanyjáról, Zolnay Zsuzsáról. Sok mindenben láttam, de két szerepe a mai napig emlékezetes a gyerekkoromból. Az egyik az És ön mit tud? című tréfás celebvetélkedő, illetve a Mici néni két élete, ahol szenzációsan játszotta a rosszmájú, undok kolléganőt. Kicsit meséljen róla, milyen volt a kapcsolatuk, mennyire tudta segíteni a pályán?

– A mamámnak köszönhetem, hogy egyáltalán elmentem felvételizni. Már sokszor elmondtam, hogy az apám tiltott a pályától, de a mamám, amikor megtudta, hogy mégiscsak szeretnék jelentkezni, abszolút bátorított és cinkosságot vállalt velem.

Úgy beszéltük meg, ha felvesznek, akkor megmondjuk, ha nem vesznek fel, akkor meg sem említjük, hogy megpróbáltam.

Mindig, mindenben nagyon segített. Gyerekkoromban nagyon jó kapcsolatunk volt. Apám halála után kicsit bonyolultabb lett a dolog. Egyáltalán nem akarta, hogy elmenjek Kaposvárra. Hívtak pesti színházak is, és ő győzködött, hogy maradjak Pesten, mert itt lehet karriert építeni. Viszont én pontosan tudtam, hogy ha meg akarom tanulni a szakmát, ahhoz nagyon sok főszerepet kell eljátszanom. Muszáj elmennem vidékre, mert ott megkaphatom az összes létező nagy feladatot. Ezen volt egy kis vitánk, de aztán belátta, hogy igazam van. Emlékezett rá, hogy az ő miskolci egy éve kevés volt. Összesen két főszerepet játszott, a Warrenné mesterségét és az Antigonét.

Minden színésznő pályájának az elején sok a bizonytalanság. Ha tovább lent marad, megerősödik színészként, megkapta volna azokat az emberpróbáló szerepeket, amikben fejlődni tud, jobban ki tudott volna állni később magáért, miután feljött a Nemzetibe. Mert ott aztán elég mostohán bántak vele.

– Azt nem sikerült kiderítenem, hogy játszottak-e együtt.

– Nem. Egyedül Bacsó Péter filmjében, a Banánhéj keringőben volt egy közös jelenetünk. Ő játszotta az anyámat.

– Tegnap, az interjúra készülve újra néztem A vörös grófnőt. Emlékszem, annak idején milyen népszerű volt, és meglepett, hogy az alakítása ma is mennyire frissnek, hitelesnek hat, nem érezni rajta semmi porosságot. Nem ez volt az első filmszerepe, de úgy emlékszem, ekkor figyelt fel önre igazán a közvélemény.

– Igen. A Kettévált mennyezettel nyertem az első külföldön díjam, de azt nem játszották olyan sokat a mozik.

Ezzel együtt nekem sok bajom volt a Vörös Grófnővel. Történelemkönyv szagú volt az összes dialógus.

Az író-rendező, Kovács András ragaszkodott a saját szövegéhez. Én sok helyen máshogy mondtam volna, hétköznapibban, de ő nem nagyon engedte. Ezért aztán nehezen ment a forgatás. Azt viszont nagyon élveztem, hogy ekkora feladatot kaptam. Önmagában is euforikus megkapni egy ekkora szerepet, amikor hemzsegtek körülöttem a jobbnál jobb színésznők. 110 napos forgatás volt! Öt hónapon át forgattunk. Amellett, hogy majdnem minden nap, sokszor több mint 12 órát forgattam, folyton ruhapróbáim voltak. Ha nem volt a filmben 60 ruhám, akkor egy sem. Elképesztő munka volt, de nagyon élveztem, főleg az első részt. A második rész már nehezebb volt, mert ott aztán végképp mi mondtuk föl a történelem leckét.

– Annyi párhuzam talán van a Mary Page Marlow és A vörös grófnő között, hogy ott is és itt is 10-15 év telik el az ön által játszott karakter életében.

– Ez benne a kihívás. Azért színész a színész, ezért megyünk erre a pályára, hogy mindenféle kort, mindenféle embert eljátszhassunk. Emiatt különösen jó feladat a Mary Page, igazi csemege. Amikor először, 3 éve elkezdtük, Borbély Alexandrával játszottuk ketten az összes szerepet. De tény, hogy a szerző eredetileg hat nőre írta, tehát most játsszuk majd pontosan. Egy szereplőt így is spórolunk, de szerintem most nagyon jól van kiosztva.

– A koncepcióváltást Alexandra távozása okozta? Laikusként nézve ez akár lefokozásnak is tűnhet.

– Kifejezetten erősíteti az előadást, hogy többen játsszuk!

– Hőnig Emmával, a gyerekszereplővel együtt öten játsszák ugyanazt a személyt. Négy különböző művész egyéniség. Próbálták valamennyire közelíteni az alakításukat, a szerepfelfogásukat? Hiszen végsősoron mégiscsak ugyanazt az egy embert jelenítik meg.

– Nem kerestünk külsőségeket. A sorsunk hasonló. Mindegyik Mary Page körömszakadtáig küzd. A férfiak pedig többnyire, szerepük szerint lenyomják őt. Nem az volt a lényeg, hogy mindenki szőke legyen, vagy barna.

Ez a darab mindannyiunkról szól, az összes nőről.

Különösen most, amikor felerősödött a kérdés: hogyan bánnak velünk, és miként lehetne másképp.

– A három női generáció, az anya, Mary Page és az ő lánya, Wendy ugyanabban a kiszolgáltatott helyzetben vannak, de reményt ad, hogy Wendy, a legfiatalabb, úgy tűnik, már képes kilépni ebből az ördögi körből és kezébe veszi a sorsát.

– Hozzáteszem, hogy az anya, Roberta sorsát – Pálfi Kata játssza – nem nagyon ismerjük, de azt látjuk, hogy szeretőnek kellett, feleségnek már nem. Ő sem véletlenül lett olyan, amilyen. Mindenki hurcolja magával a maga puttonyát. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az utolsó jelenetben a patyolatból kilépve vigyek magammal két batyut, legyen a kezemben két nagy teher. Ami a darabbéli lányomat Wendyt illeti, ő valóban fény az alagút végén. Most már talán máshogy fognak a nőkhöz viszonyulni.

– Óhatatlan, hogy a darabot látva az ember a #metoo mozgalomra gondol.

– Persze. Nem véletlenül írta meg most a darabot a szerző, Tracy Letts.

– Egymás után pattantak ki a zaklatási botrányok, van saját #metoo története?

– Nagyon erős saját élményem is van, de úgy döntöttem nem akarok megszólalni, nem is fogok beszélni róla. Egyébként meg jó lenne egészséges egyensúlyt találni az ügyben. Ne veszítsék el a nők a természetes késztetésüket arra, hogy vonzóak legyenek, hogy megforduljanak utánuk a pasik.

Ne üssenek a seggünkre, ha megyünk az utcán, de ha megjegyzi valaki, hogy de jól nézek ki, az továbbra is hadd essen jól! Amerikában átestek a ló túloldalára, most már mindenért perelni lehet. Ez sajnálatos hülyeség.

Viszont az nagyon fontos, hogy akit bántalom ér, tudjon hova fordulni tanácsért, orvoslatért. Segítsenek neki, és neki segítsenek. Ne gondolja azt, hogy nincs menekvés. Az pedig a legnagyobb bűn, ha gyerekekkel történnek ilyen dolgok, az főbenjáró, hiszen ők végtelenül kiszolgáltatottak, sérülékenyek és az egész életükre kihat a bántás.

– A szakmán belül érezhető változás?

– Szerintem igen.

– Mit hoz a jövő, milyen feladatok várnak még Önre az előttünk álló évadban?

– Csak terveink vannak. Visszahoznánk a Nem félünk a farkastólt, Albee remekét, amit Rudolf Péterrel játszunk, de már Fehér Tiborral Nick szerepében. Azért nem tudok véglegeset mondani, mert beláthatatlan a jövőnk.

Nem tudjuk, mi lesz velünk télen, hogyan fizetjük a számláinkat, jön-e majd a néző.

Aztán az évad végén, májusban megint tervezünk valami nagyszabásút, amiben benne lennék. Annyit elárulhatok, hogy Shakespeare-darab.

Hamarosan látható lesz a Pepe című sorozat második évada, most zajlanak a forgatások. Épp tegnap hívott Dés László, hogy májusban megint lesz egy nagy koncert, ezúttal az Arénában, a legújabb csapattal: Für Anikóval, Mácsai Pállal és Nagy Ervinnel közösen éneklünk majd megint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Az év legjobb Agatha Christie-filmje: Ecc, pecc, ki lehetsz?
Amit nem Agatha Christie írt, de mégis ott lebeg a szelleme. Igazi modern ki-tette-krimi a mozikban.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Adott a londoni West End, egy remekül futó darabbal, az 1950-es években. Agatha Christie Egérfogója a mai napig örökérvényű, végtelenül szórakoztató krimi. Épp a századik előadását ünnepli a társulat, amikor drámai módon tetőzik az este: a darab hollywoodi rendezőjét csúnyán vérbe fagyva találják a színpad közepén, mondhatni színpadiasan beállítva.

Adrien Brody (a rendező) szerencsére nemcsak az első jelenetekben látható, mert flashbackből sincs hiány a filmben, ami maga a krimi királynője előtti főhajtás, színházi kikacsintós vígjáték és könnyed eleganciával levezényelt szórakoztató moziélmény.

Na de térjünk vissza a vérbe fagyott Brodyhoz,

akinek egy megátalkodott gyilkos még a nyelvét is ki akarta tépni, állapítja meg a gyorsan kiérkező detektív Sam Rockwell szokásosan briliáns alakításában.

Mellette okvetetlenkedik Stalker közrendőr (Saoirse Ronan végig iszonyú vicces, ahogy nem képes leállni az okoskodással és előre letartóztat fejben már mindenkit, aki kicsit is gyanús, aztán a végén persze mégis ő lesz az egyik megoldókulcs). Mondanunk sem kell, hogy a megfáradt, magánéleti búbánatát alkoholba fojtó Stoppard felügyelő (Rockwell) és a pörgő fiatal nő párosa lesz a film egyik mozgatórugója, az ő nyomozásuk, első pillantásra esetlen működésük vezet a megoldáshoz, ahogy anno az Agatha Christie is remekül kitalálta és a filmben is elhangzik:

kell valami furcsaság, valami szerencsétlenül emberi a nyomozóban, hogy a néző neki drukkoljon, csak esetünkben nem a dagi Poirot hívja össze a gyanús szereplőket egy nagy beszélgetésre, hanem a bizonyítási kényszeres, lelkes újonc és a megfáradt, sánta felügyelő igyekeznek megoldani az ügyet.

Amiben természetesen mindenki gyanús, betekinthetünk a színház korrupt és mocskos kulisszái mögé, miközben a rendező és a forgatókönyvíró, akárcsak Christie a regényei lapjain, úgy manipulálják a nézőt mindentudó és mindent elrejtő elbeszélőként, hogy tényleg nem sejteni, mire lyukad majd ki a sztori.

A történet sorozatosan átver bennünket, akárcsak a nyomozókat. Közben formai trükkökkel operál: hol a krimi műfajára reflektál poénokkal, hol az Egérfogót idézi meg meta-elemként, hol ki-kikacsint a nézőre – akár konkrétan a szereplőket a kamerába beszéltetve –, mintha azt üzenné: látjátok, milyen jó játék ez? Főleg, ha az ember arra is kíváncsi,

merre fejlődik az utóbbi években reneszánszát élő klasszikus who done it-zsáner, azaz a ki-tette rejtélyre épülő csűrt-csavart sztorijú nyomozós, klasszikus krimiműfaj, melynek egyik csúcsdarabja a Knives Out (Tőrbe ejtve) volt a közelmúltban.

Nem beszélve arról, hogy Kenneth Branagh sem véletlenül húzta elő a Christie-klasszikusokat és adaptálja őket sorban. A Christie-i hagyományokhoz biztos húzás visszanyúlni, megújítani vagy megugrani a magasra tett lécet meg pláne.

Az Ecc, pecc vizuálisan, ritmusában, ötletes dramaturgiai és vágási megoldásaival jópofa, de mégis kisebb bravúr, mint a Knives Out, de jókat lehet nevetgélni rajta, találgatni és drukkolni. A megfejtés nem vág fejbe különösebben, a katartikus lezárás is elmarad, de még mindig a zsáner eredetibb darabjai közé tartozik, amit filmnyelvi ötletessége, képei, remek alakításai, eredeti szemszögváltásai miatt még akár újra is nézhetünk majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
Új klip: Megjelent Kulka János legelragadóbb dala az érkező lemezéről
Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak és a nyüzsgés megszűnik.

Link másolása

Különleges természeti jelenségnek lehetünk fül- és szemtanúi a zene segítségével, mert megérkezett „a Hold a párkány szélére ül”.

Kulka János színművész hamarosan megjelenő, személyesen dedikáltatható kiadványának harmadik előfutárában, az „Esti dal”-ban hangzanak el ezek a sorok, amely az egyik legszebb szerzemény a korongról. Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak, és a nyüzsgés megszűnik.

Az október 7-én debütáló, sorban harmadik ’Pálmaszív’ című nagylemez hét évig készült - Tövisházi Ambrus zeneszerző és Tariska Szabolcs szövegíró a színész betegsége előtt kezdtek a közös munkába, és az „Esti dal” volt az első olyan, közös felvétel, amelyet Kulka János élőben is előadott, köztük a legendássá vált utolsó, Müpás koncertjén.

„A Merényi Dávid által rendezett, különleges kameramozgással felvett videóetűd legnagyobb kihívása talán az volt, hogy mik legyenek azok a tárgyak, amelyek körülveszik a színészt - az eredmény bár rövid, de semmihez nem hasonlítható, érzelmes mozgóképes élmény lett” – osztotta meg a szerzőpáros a zeneszámhoz társuló kisfilm hátterét.

A napokban Kulka János további örömhírt jelentett be hivatalos Facebook-eseményében, ugyanis az előadó személyesen is dedikálja a hallgatók frissen megszerzett fizikai példányát október 11-én, 16 órakor az MG Records Lemezboltban.

Az albummegjelenés további fejleményeiről bővebb infók ITT

VIDEÓ: Kulka János - Esti dal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk