KULT
A Rovatból
hirdetés

Penélope Cruz szingli anyukaként is menő Almodóvar új filmjében

A Párhuzamos anyák Almodóvar újabb ódája a nőkhöz, akik egy férfiak nélküli világban keresik a boldogságot.

Link másolása

Ha egy olyan volumenű alkotó, mint Pedro Almodóvar, új filmet csinál, az mindig szenzációnak számít. Éljenezve várják a fesztiválok, egymás után nyeri a díjakat, mi, kritikusok pedig újra és újra megállapítjuk, hogy hiába telik az a rohadt idő, az európai mozi egyik legnagyobb mestere nem öregszik. Mondjuk ezt akkor is, ha egy-egy témaválasztása, narratív vagy formai megoldása nem a legsikerültebb. Legújabb mozija, a Párhuzamos anyák sem tökéletes, de átizzik rajta a saját hőseiért rajongó alkotó szenvedélye. Az alkotóé, aki végtelenül tiszteli a hivatását és ég a vágytól, hogy elmesélhessen nekünk egy újabb történetet és aki még mindig friss, meghökkentő, na meg hihetetlenül szellemes.

Néha eljátszom a gondolattal, mi lenne, ha Almodóvar – de ugyanígy Tarantino vagy éppen Woody Allen – soron következő filmjét úgy nézné meg a szakma és a nagyközönség, hogy eltitkolnák előlük a rendező nevét.

Vajon mennyire lenne más a benyomásunk valamiről, ha nem lenne ott mellette támpontként és viszonyítási alapként egy kultikus alkotó addigi életműve, ha nem tudnánk elhelyezni egy sokszor méltatott művészi univerzumban?

Félreértés ne essék, nem arra akarok kilyukadni, hogy sznobok vagyunk (mert hát persze, hogy nem vagyunk azok), hanem arra, hogy egy Almodóvar-filmet képtelenség nem Almodóvar-filmként nézni. Aki látott már tőle több olyan mozit, ami megérintette, amit szeretett, annak öröm lesz bármi, amit ő csinál és ez fordítva is igaz. Akinek nem jönnek be a spanyol rendező merész témaválasztásai, sajátos történetvezetési sémái, műfaji játékai, hisztérikus és sokszor inkoherensen viselkedő hősei, filmjeinek egyedi hangulata, az valószínűleg messziről elkerüli a műveit.

Én az első csoportba tartozom, de nem célom meggyőzni senkit Almodóvar zsenialitásáról. Mert az számomra nyilvánvaló, olyan dolog, amiről felesleges többet beszélni. Mindezzel együtt nem osztom azok véleményét, akik szerint legújabb filmjével sikerült megugrania a Mindent anyámról által magasra tett lécet.

Mert igen, jó film a Párhuzamos anyák, egy profin összerakott, könnyedségében is szíven ütő, elgondolkodtató, ízig-vérig Almodóvar-mozi, de nem az életmű egyik legerősebbje, számomra legalábbis nem az.

Janis (Penélope Cruz) menő fotós Madridban. Amikor egy közös munka kapcsán megismerkedik Arturóval (Israel Elejalde), az ismert régésszel, megkéri a férfit, hogy segítsen neki elintézni egy ásatást a nagyszülei falujában. A helyiek szerint Franco katonái a spanyol polgárháború idején tucatnyi falubeli férfival végeztek, köztük Janis nagyapjával is, akik a mai napig egy feltáratlan tömegsírban fekszenek. A házasságban élő Arturót magával ragadja Janis tántoríthatatlan igazságkeresése, de női bájai iránt sem közömbös, ebből pedig teljesen logikusan következik, hogy egy szenvedélyes szexjelenet után legközelebb a szülőszobán találkozunk hősnőnkkel, természetesen Arturo nélkül.

De Janis nincs egyedül a vajúdóban, vele éppen egy időben szüli meg a kislányát a kamaszkorú Ana (Milena Smit), aki a negyvenes fotóssal ellentétben egyáltalán nem örül annak, hogy anya lesz. A két nő, akiket a közös szülésen, lányanyaságuk tényén és egy szerelmi csalódáson túl más nem köt össze, búcsúzóul telefonszámot cserélnek, aztán hónapokra elfelejtik egymást. Egy napon Ana mégis felhívja Janist, majd az első találkozást újabbak követik, az életük pedig egy ponton végérvényesen és visszafordíthatatlanul összefonódik.

Almodóvar imádja a szappanoperába illő történeteket. Utánozhatatlan abban, ahogyan átesztétizálja és magasművészetté emeli a bulvárt és ahogy már-már valóságshowkba illő figurákból megteremti a maga hőseit. A hőseit, akik éppen valamilyen képtelen helyzetbe csöppentek vagy egy banális tragédia elszenvedői. Akik egy félmosollyal fogadják a legnagyobb csapásokat, közben meg képesek óriási patáliát csapni bolhányi problémákból.

Sorsukat nézve a Párhuzamos anyák két főszereplője is megállná a helyét bármelyik végtelenre nyújtott szappanoperában, Almodóvar keze nyomán viszont Salamon király és a két anya bibliai történetének mélységesen humanista és női nézőpontú parafrázisaként is értelmezhető Janis és Ana meséje.

De sok minden más is beleíródik ebbe a látszólag egyszerű sztoriba. A férfiak által magukra hagyott nők és az apa nélkül felnőtt generációk magánya, a nemzedékeken átöröklődő traumák feldolgozási lehetőségei, a nők közötti szolidaritás megnyilvánulási formái, tetteink következményeinek felvállalása, morális dilemmák, a metoo, a gyereket vállaló nők karrier és család közötti fájdalmas lavírozása, a felnőttéválás, a nem klasszikus családi formák elfogadása és a szeretet, mint az élet egyetlen értelmes és értelmezhető célja mind-mind ott van Janis és Ana történetében.

Almodóvar két évtizeden át érlelte magában a Párhuzamos anyák forgatókönyvét. A szerepében most is a legtermészetesebben brillírozó Penélope Cruznak – kettőjüknek egyébként ez a nyolcadik közös filmje –, már 1999-ben, a Mindent anyámról forgatása idején mesélt az anyaság Don Quijotéjaként hivatkozott ötletéről, sőt, a tíz évvel később készült Megtört ölelésekben az akkor még nem létező film plakátja is feltűnt.

Mondhatni, a rögeszméjévé vált, hogy elkészítse ezt a mozit, de sokáig nem találta a kulcsot a történethez, a lényeget, ami összekötné a két fő cselekményszálat. A hosszú érlelési idő jót tett a filmnek, abszolút érezhető az átgondoltság és az is, hogy Almodóvar nagyon el akarta mesélni nekünk ezt a sztorit.

Vagyis ezt a két sztorit, mert kettő van, az egyik a szülőszobán találkozó két anya, a másik pedig a háborúban meggyilkolt férfiak és családjaik története. Egyértelmű a szándék, hogy az egyik a másikat hivatott erősíteni, mégis, a két szál egymásba fonásának mikéntje a Párhuzamos anyák mondhatni egyetlen gyenge pontja. Ami főleg azért furcsa, mert Almodóvar a párhuzamos cselekményszálak összedolgozásának mestere, most viszont valahogy billeg az építmény, nem jók az arányok, néha szinte olyan, mintha két különböző filmet néznénk, a reklámszünetben ide-oda kapcsolgatva.

Ugyanígy kicsit zavarosak Ana Janishoz fűződő érzései is, mert az egy dolog, hogy a szereplők nincsenek tisztában magukkal, de néha mintha maga a rendező sem tudná eldönteni, mit akarnak egymástól a hősei. Mindezzel együtt vagy ezeken túl erős és emlékezetes a Párhuzamos anyák, újabb fényes csillag Almodóvar égboltján és nagyon úgy tűnik, hogy messze nem az utolsó.

Párhuzamos anyák

Spanyol filmdráma, 2021, 123 perc,

Rendezte: Pedro Almodóvar

Főszereplők: Penélope Cruz, Milena Smit, Rossy de Palma, Aitana Sánchez-Gijón, Israel Elejalde

Hazai bemutató: 2022. január 27.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
20 éve halt meg Hofi Géza – Összegyűjtöttük kedvenc idézeteinket a nagy nevettetőtől
20 idézet a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjától.
Forrás: Wikipédia, Címkép: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

Videó: Hofi Géza Orbán Viktorról

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
Szakács Gergő új klipjétől mindenkinek utazni támad majd kedve
Ahogy ő fogalmazott, a Nincsen út című szerzemény spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tízévnyi zenei- és érzelmi evolúció állomásaiból.

Link másolása

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

A magával ragadó klip ötlete Gergő egyik utazása során született meg benne: „Piran az egyik kedvenc kocsival is elérhető helyem, úgyhogy januárban kiutaztam oda pár napra, hogy adjak egy utolsó lökést a lemez befejezéséhez. Egyik reggel néztem a tengert, és egyszer csak jönni kezdtek a Nincsen út első versszakának szavai.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
28 év után új számmal jött ki a Pink Floyd, a dalt Ukrajnának ajánlották
A Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel.

Link másolása

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A mostani felállásban David Gilmour és Nick Mason eredeti tagok mellett Guy Pratt basszusgitáros és Nitin Sawhney billentyűs játszik.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A klipben felvételek vannak az orosz tankokkal szemben fegyvertelenül kiálló ukránokról a kijevi függetlenségi szoborról, a harcokról, a romokról és az ukrajnai menekültekről is.

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
Madártestű emberevő, papucsvitorlás és a kalapos gyíkszörny a Szépművészetiben
Hieronymus Bosch különös festményeiből nyílt nagyszabású kiállítás. Nézd meg velünk a legbizarrabb képeket!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. április 09.


Link másolása

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

A tárlaton 10 eredeti Bosch festményt nézhetsz meg, ami a mester teljes életművének közel fele.

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Bosch alkotásainak egyediségét rémítő és bizarr túlvilági ábrázolásai adják.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch a baljós szimbólumokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a gonosz mindenhol jelen van, így éberséggel kell élni a mindennapokat.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

A Gyönyörök kertje rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy már a 16. században is több másolat készült róla.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk