/kult/ossze-vissza-jatszottak-de-minden-egybecsengett-a-des-laszlo-free-sounds-quartet-koncertjen-jartunk/
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Össze-vissza játszottak, de minden egybecsengett – a Dés László Free Sounds Quartet koncertjén jártunk

Összejön néhány zenész, aztán össze-vissza játszanak, ami eszükbe jut – így jellemezte némi öniróniával Dés László a free-jazz műfaját hétfőn este az Óbudai Társaskörben a Zsidó Művészeti Napok keretében tartott koncerten.

Link másolása

hirdetés

Persze a kiváló szaxofonos legújabb formációja, a Free Sounds Quartet korántsem káoszt kínált a közönségnek bő másfél órán keresztül. Nem is feltételezhettük ezt, hiszen Dés mellett, aki ezúttal szopránszaxofonjából csalt elő néha egészen szokatlan hangokat és futamokat, olyan kiválóságok játszottak, mint fia, Dés András ütőhangszereivel, Fenyvesi Márton elektronikával súlyosbított akusztikus gitárjával, és Lukács Miklós cimbalmával. Ez a formáció alighanem egyedülálló a műfaj amúgy korlátlannak látszó világában.

Pedig az első, minden felvezetés nélkül megszólaló darab bevezetője még John Coltrane kései korszakán edzett fülemnek is megdöbbentő volt a maga odavetett tématöredékeivel.

Aztán pontosan az történt, amit a zenekarvezető megjósolt: a négy muzsikus a spontán ötletekből egymásra talált, és innentől kezdve úgy fonódtak egymásba, mintha szigorú szabályok tartanák össze őket – de olyan szabályok, amelyek percről percre változtak, hangulatuknak, pillanatnyi fantáziájuknak, megfoghatatlan ihletüknek megfelelően.

Mint Dés László elmondta, a jazz-nek immár csak az a fajtája érdekli, amikor társaival közösen egy adott pillanatban közös nevezőre tudják hozni hangjaikat, minden előzetes tervezés nélkül, és hagyják, hogy a zene magától áramoljon minden irányba. Ezáltal minden koncertjük vagy lemezük egyszeri és megismételhetetlen lesz.

Az OTK zsúfolásig megtelt nagyterme nagy figyelemmel és szeretettel fogadta a kísérletet.

hirdetés

Aki akart, felfedezhetett benne atonális elemeket, magyar népzenei hangulatokat és flamencót, ambient zenét, 70-es évekbeli repetitív King Crimsont, sőt, némi klezmert is.

Megragadóak voltak Dés András sokszínű ütős variációi, üdítően hatottak egy-egy vadabb részlet után a meditatívabb szaxofon-cimbalom kettősök, vagy gitáros lecsendesülések. De az sem csalódott, aki minden darabot, vagy az egész estét a maga összességében hallgatta, átadva magát személyre szabott asszociációinak.

Ez az írás is olyan, mint maga a koncert. Nem terveztem be előre, így sokkal jobban élveztem a zenét, mintha azon kellett volna agyalnom, hogy mi lesz a kritika leadje. Lehet, hogy rendszert csinálok ebből?


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk