2011. nyarán az 56 esztendős Hitler hosszú évekig tartó kóma után Berlin közepén egy üres telken katonai egyenruhában ébred fel, és rácsodálkozik a világra. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Legalábbis a magyar származású Timur Vermes regényében, a nálunk most megjelent Nézd, ki van itt-ben.

A világszerte óriási sikert arató alkotás szerzője a kötet bemutatójára hazánkba érkezett, ekkor beszélgettünk vele.

Mielőtt elkezdenénk az interjút, elárulja, hogyan ejti a nevét?

- Magyarul, Vermesnek. V-vel az elején, s-sel a végén. Öt-hat éves koromig, illetve amikor elkezdtem olvasni tanulni, németül, Fermesznek ejtettem, de az édesanyám kijavított. Elmondta, hogy a mi vezetéknevünket nem úgy kell kimondani. Azóta én is magyarul ejtem. Persze ez néha okoz problémákat Németországban, sokszor kell magyaráznom és betűznöm, de nem zavar.

Miért döntött úgy, hogy Hitlerről ír?

- Törökországban egy kis falucskában nyaraltam, ahol egy könyvesboltban a következő kötetet láttam angol nyelven: Hitler második könyve. Az egész teljesen abszurdnak tűnt számomra, úgy voltam vele, ha írt volna második művet, akkor arról biztos, hogy tudnék. De ő csak egy könyvet alkotott, a Mein Kampfot, és kész. Nem akartam elhinni, amit látok. Így kezdődött az egész.

Tényleg az ő könyve volt?

- Igen, csak Németországban nem adták ki. A Mein Kampf nem igazán ment jól az országban, ezért a kiadók azt mondták, hogy várjanak addig a második megjelentetésével, amíg az el nem fogy. Hitler 1933-as hatalomra jutása után azonban úgy döntöttek, hogy nem adják ki, mert attól tartottak, hogy túl sok titokra, olyan dologra derülne fény, ami nem biztos, hogy jó.

Elolvasta a második művet?

- Nem, nem vettem meg angolul. Ha el akartam volna olvasni, akkor inkább németül teszem. A Mein Kampfot elolvastam, az bőven elég volt számomra.

Hogyan építette fel a karaktert, hogyan találta meg a hangsúlyt, amelyen „megszólal” a regényben?

- Mindenképpen azt akartam, hogy hiteles legyen a karakter, hogy az olvasók tényleg azt érezzék, Hitler szól hozzájuk a könyvből. Szerettem volna, hogy az olvasó akár egyet tudjon érteni a diktátorral. Ehhez a legfontosabb az volt, hogy rájöjjek, Hitler hogyan ír. Éppen ezért el kellett olvasnom a Mein Kampfot, emellett pedig a beszédeit, viselkedését is elemeztem, amiben a korabeli filmfelvételek segítettek. Semmiképpen sem szerettem volna paródiát alkotni, mert akkor az olvasók a második poén után elunták volna magukat, adott esetben nem olvasták volna végig az egészet, és elfelejtettek volna gondolkodni a téma és a történet által felvetett kérdéseken.

Nem volt ez egy kicsit kockázatos? Mi történik, ha az emberek annyira egyetértenek vele a könyv alapján, hogy ismét elkezdenek az elveiben hinni?

– A regény alapján maximum azért érthetnek egyet, szimpatizálhatnak vele, mert kedves a titkárnőjével, és nagyon eltökélt. Ha ennyi azonban valakinek elég ahhoz, hogy megfeledkezzen az egész holokausztról, akkor mindenképpen el kell gondolkodnia. Persze vannak olyan részek, amelyeken én is tipródtam, hogy nem lesz-e túl szimpatikus tőle Hitler, de arra jutottam, hogy a kötet egészében annyi kérdést tesz fel, azzal kapcsolatban, amit tett/tesz, hogy attól nem válhatnak szimpatikussá az elvei a normál olvasó számára.

Mit gondol, a 21. században kell attól tartanunk, hogy egy hasonló vezető, hasonló elvekkel, mint Hitler hatalomra jut?

- Sajnos a fajirtás mindig megtörténhet, bár nem valószínű, hogy olyan formában, mint Hitler idején. De már egy ennél sokkal kisebb is túl nagy tragédia lenne.

A könyvet 36 nyelvre fordították le. Melyik az eddigi legérdekesebb fordítás?

- A legmeglepőbb mindenképpen a legutolsó, az iráni. A legnagyobb érdeklődés azonban itt, Magyarországon övezi a könyv megjelenését, ami meglepő volt számomra.

Ha már Magyarországot említi: az édesapja 1956-ban hagyta el az országot. Milyen volt az ön viszonya Magyarországgal?

- Elég gyakran jártunk az országba az amnesztia után. Tulajdonképpen a haláláig minden nyarunkat itt töltöttük. Két hetet Budapesten voltunk, két hetet pedig a Balatonnál. Még mindig emlékszem, hogyan nézett ki a város, a szagokra, az érzésekre. A magyar híreket is rendszeresen figyelem, legyen szó kultúráról, sportról, politikáról. Ha valamit a magyarokról írnak, hallok, arra általában odafigyelek.

És most, hogy érzi magát a városban?

– A város régebbi, kicsit koszosabb részeit szeretem jobban, mert az emlékeztet arra a Budapestre, amit én ismertem, szerettem. A régi villamost is nagyon kedvelem, most is utaztam vele. Amikor megláttam a piros jegylukasztó rendszert, számos régi emlékem jutott eszembe, igazi nosztalgikus pillanat volt.

Ha érdekel a könyv, nyomj egy lájkot!

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.