KULT
A Rovatból
hirdetés

Nem tabu a bőrkabátos Hamlet és a metroszexuális Polonius

A Spirita Társulat úgy értelmezi újra a klasszikus színdarabokat, hogy a mai generáció is maradéktalanul azonosulhasson velük.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. február 21.


Link másolása

Budapesten több újító szellemiségű, független színjátszó csoport is működik, de a Spirita Társulat az egyik legegyedibb színfolt mind közül. A fiatal, húszas-harmincas átlagéletkorú csapat ritkán látott merészséggel nyúl a drámairodalom alapműveihez: úgy dolgoznak fel Shakespeare-t és Szophoklészt, mint még soha senki. Az alapító rendezővel, Egressy G. Tamással arról beszélgettünk, hogyan jutottak el eddig, mit szól formabontó megoldásaikhoz a közönség és mennyire fenntartható ez az egész anyagilag.

– Filmes irányban tanultál, és az első munkáid is inkább ehhez voltak köthetőek. Miért és hogyan tolódtál el a színház felé?

– Eredetileg színész akartam lenni, aztán úgy alakult, hogy a gimnáziumi filmfesztiválra készített egyik alkotásunkat, amiben szerepeltem, más lehetőség híján én is rendeztem meg. Már akkor megtetszett, hogy mennyire komplex dolog összehozni valamit, amiben a saját látásmódom érvényesül. Ehhez jött hozzá az irodalmi érdeklődésem: mindig is az átlagnál jobban vonzódtam a klasszikusokhoz, rengeteg ötletem volt arra vonatkozóan, egy-egy darab hogyan nézhetne ki, ha napjainkban játszódna.

Molière Tartuffe-je Parti Nagy Lajos átiratában különösen nagy hatással volt rám. Annyira kidolgozott elképzeléseim voltak a színpadra állításáról, hogy elhatároztam, összeszedem a színjátszásra kapható embereket a környezetemből. Össze is jött egy nagyon vegyes társaság különböző évfolyamokból, és megcsináltuk az előadást. Ettől annyira fellelkesültem, hogy bár még mindig filmes akartam lenni, a rákövetkező évben (amikor már nem jártam oda) megrendeztem a Dorian Gray-t is. Ez már saját átirat volt a regény és a film ötvözeteként. Utána pedig jött a Rómeó és Júlia, ami a Spirita Társulat megalakulását is jelentette.

egressy

– Innentől már csak ezzel foglalkoztál?

- Közben filmes munkáim is voltak, de fokozatosan rájöttem, hogy a filmezés technikai része – tehát például a hosszú átállások a forgatások alatt – eléggé lefáraszt. Ezért egy idő után már a tanulmányaim során is inkább csak a színészek rendezésében vettem részt, a többit rábíztam valaki másra, aki ilyen irányban volt kompetens. Ehhez képest egy darab próbái során csak az utolsó pár hétben jönnek be a technikai kérdések, előtte hónapokig a szereplők instruálásán van a hangsúly. És ez egyértelműen jóval közelebb áll hozzám.

Tehát a színészközpontúság volt az egyik ok, ami megfogott. A másik pedig, hogy egy egész estés filmet minimális költségvetésből megcsinálni szinte lehetetlen feladat. Vagy ha mégis lehetséges, hosszú évek munkája kell hozzá. Pályázni nagyon nehéz, szponzort szerezni úgyszintén. A színház esetében is komoly probléma a pénz és az erőforrások előteremtése, de a rendelkezésre álló játékidő-keret mégis sokkal nagyobb.

"
Egy három és fél órás darab esetén sokkal inkább ki lehet bontani a cselekményt és az egyes karaktereket, mint egy fix forgatási szituációban.
Névjegy

Egressy G. Tamás 1992-ben született Budapesten, édesapja Egressy Zoltán regény- és drámaíró. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK magyar- és a BKF mozgóképkultúra és médiaismeret szakán tanult. Színházi tevékenysége mellett dramaturgként és fordítóként dolgozik.

A Spirita Társulatot 2014-ben alapította, a kezdeti gimnáziumi előadások után tavaly a Bethlen Téri Színházban is bemutatkoztak. Az idei tavaszi évadban két darabjuk van műsoron: a Szophoklész műve nyomán készült "Antigoné 016" és a "Hamlet - Let That Mother*cker Burn" fantázianevű Shakespeare-újraértelmezés.

spirita_tabloA társulat tagjai az idei évadban (Fotók: Schwendtner Bálint és Sebestyén Anna)

– A színházi ismereteidet tehát lényegében magadtól sajátítottad el?

– Tulajdonképpen igen, ilyen irányú képzésre nem jártam. De ahogy egyre inkább eltolódtam a színház felé, nagyon sok könyvet elolvastam a témában és nézőként is rengeteg darabot láttam. A filmes tanulmányaimat szintén sokszor tudom hasznosítani: eleve nagyon filmszerűen gondolkodom, ha a színpadi jelenetek ritmizálásásról, fényeléséről vagy vizuális stílusáról van szó.

– Nem a tiéd az első társulat, akik klasszikus darabokat adnak elő modern köntösben. Miben vagytok mások, mint a többiek?

– Valóban elég divatos ez a koncepció már évtizedek óta, nem is akarok úgy tenni, mintha mi találtuk volna fel a spanyolviaszt. Amiben pluszt tudunk nyújtani, az leginkább az egyedi szövegkezelés, és persze az életkorunk. Sokkal merészebben nyúlunk az eredeti művekhez, a szereplők többségét megfiatalítjuk.

A legjobb példa erre Polonius karaktere a Hamletből: az eredetiben ő egy reszketeg, szerencsétlen öregember, igazi generációs szakadék van közte és a főszereplő között. Nálunk ezzel szemben egy karrierista, törtető fiatal hivatalnok lett belőle, aki ráadásul magára vett egy nagyon extravagáns, már-már metroszexuális külsőt.

Pedig igazából normális családapa, de az érvényesülése érdekében szándékosan ezt a piperkőc, affektáló, tenyérbemászó figurát adja.

– Mennyire kell belenyúlni az eredeti szövegbe ahhoz, hogy ezek a változtatások átjöjjenek?

– A Hamlet és a Rómeó és Júlia esetében csak húztam rajta, hogy a hangsúlyok megfelelő helyen legyenek, de egyébként teljes egészében Nádasdy Ádám fordításait vettem alapul. Tehát hozzá nem írtam semmit, a zenés betéteket leszámítva. Az Antigonénál más a helyzet, mert abból egy saját átiratot állítottam színpadra, amiben új karakterek is szerepelnek a Szophoklész-műhöz képest. Viszont a fentiek ellenére fontos kiemelni, hogy az alapszellemiségnek sehol nem mondunk ellent: a sztori és a mondanivaló főbb vonalaiban mindenhol követi az eredetit.

spirita_polonius

Nádas Gábor Dávid Polonius szerepében (Fotó: Kalász Vivien)

– Vágták már a fejetekhez, hogy túlzásba estetek és a klasszikus művek meggyalázása, amit csináltok?

– Persze, erről nagyon sok anekdotát tudnék említeni, már a gimnáziumi bemutatók idejéből is. A Tartuffe-rendezésemhez például olyan plakátokat csináltunk, ahol a T betű helyén egy kereszt volt. Ezt az egyik tanár rendkívül zokon vette, mondván egy iskolában ilyet nem lehet. A Rómeó és Júlia után szintén voltak kisebb botrányok az Eötvösben, sőt a Bethlen Színházban is. Igaz, ebbe a darabba valóban belekerült egy merészebb megoldás: Párisz a kriptajelenetben nekrofil módon közeledik Júlia tetszhalott testéhez, és pont erre érkezik meg Rómeó, aki a helyzetet látván szétveri a fejét.

Ez azért kellett, mert én az egész Párisz-karaktert úgy építettem fel, hogy egy nagyon fura és ijesztő figura legyen, akivel valami nagyon nincs rendben. Rómeónak a koncepcióm szerint ezek a tulajdonságok segítettek benne. hogy könyörtelenül meggyilkolja.

"
Volt olyan néző, aki ennek láttán felállt a székéből és otthagyta a darabot. Előadás után pedig odajött hozzám egy teljesen idegen, középkorú úr, és közölte, hogy Júlia egy világirodalmi toposz, akit nem lehet így megszentségteleníteni.

Szóval szedjem össze magam és 22 éves fejjel ne csináljak ilyeneket, mert ez botrányos.

– És erre te?

– Megköszöntem a véleményét, de hozzátettem, hogy szerintem az ilyesmi bőven belefér a művészi szabadságba. Persze megértem, ha valakinél kicsapja a biztosítékot, nyugodtan lehet szidni is miatta, bocsánatot kérni viszont nem fogok. Más kérdés, ha szakmai jellegű hozzászólást kapok. Valaki például szóvá tette, hogy Hamlet a mi verziónkban nem reflexből szúr be a függöny mögé, ahol Polonius rejtőzik, hanem kirángatja onnan, jól megnézi magának és utána öli meg. Az illető szerint ezzel a lépéssel dramaturgiailag nagyon csúnya irányba vittük el Hamlet karakterét, ami teljesen ellentmond az eredeti műnek. Szerintem nem, de jellegét tekintve mindjárt más az ilyen kritika: erről már lehet építő jellegű vitát folyatni.

spirita_hamlet

Ez és a következő kép: jelenetek a Hamletből (Fotó: Kalász Vivien)

spirita_hamlet2

Fotó: Gieszer Richárd

– Mi a helyzet a pozitív visszajelzésekkel, azok kiktől jönnek leginkább?

– Nyilván többnyire fiataloktól, illetve Nádasdy Ádámnak is nagyon tetszett a Rómeó és Júlia előadásunk. Persze általában a dicséretekkel is vigyázni kell: én eleve külön kezelem azokat, akiknek csak figyelemfelkeltő mai zenék és ruhák maradnak meg. Persze ennek is örülök, de sokkal jobban esik, ha a mögöttes munkát is átlátják és értékelik. Tehát azt, amire az egész újraértelmezés épül, a karakterek személyiségétől az egyes dalok kiválasztásáig, hangszereléséig és darabbeli elhelyezéséig. Elvégre ezeken a dolgokon minden alkalommal hosszú órákig ötletelünk a színészekkel.

– Hogy állt össze a társulat, milyen az amatőr és hivatásos színészek aránya?

– A kezdeti időkben eléggé meg volt kötve a kezem, hiszen csak arra a nagyjából húsz-huszonöt iskolatársamra támaszkodhattam, akiket érdekelt a színjátszás. Nyilván ügyeltem rá, hogy jól osszak szerepet, és sok remek emberrel dolgozhattam, de így is többször voltak kényszerű mellényúlásaim. Aztán idővel egyre több embert ismertem meg, akiknek már jóval több közük volt a profi színészethez. A régiek fokozatosan kikoptak, és a Hamletnél eljutottunk addig, hogy már kizárólag színészekkel dolgozhatunk. Érkeztek fiatalok a KoMod Színházból, a József Attila Színházból, a Kolibri Színházból, a Pesti Magyarból, és persze sok-sok színitanodából.

Az Antigoné esetében más a helyzet: ott a hivatásosak mellett maradt még néhány Eötvösös öregdiák is, viszont ők is mind nagyon tehetségesek és abszolút illik rájuk az adott szerep. A jövőt ezzel együtt én mindenképp a profi társulatban látom. Szerencsére már most vannak húzóneveink, akiket ismerhet máshonnan is a közönség. Görgényi Fruzsina, a Hamlet Színészkirálynője például Vastag Csaba partnere a nemrég bemutatott Grease-musicalben, a Claudiust alakító Gere Dénes pedig Veszprémben volt vezető színész, utána játszott a Vígszinházban, most pedig velünk is. Illetve a filmjeimben és – vetítés révén – a színpadi rendezéseimben is dolgozhattam már neves színészekkel, ilyen volt a Rómeó és Júliában Stohl András, mint a modern kori Shakespeare, illetve a Hamletben László Zsolt, mint Hamlet apjának szelleme.

A két jelenleg játszott előadás beharangozója:

– Anyagilag mennyire jövedelmező, amit csináltok?

– A Bethlen Színházas előadásokból már van kézzelfogható bevételünk, de ennek a legnagyobb része eddig elment a bérleti díjra és a technikai költségekre, így a színészek még egyszer sem kaphattak részesedést. Viszont mivel mindannyian játszanak más színházakban is, annyira talán nem elsődleges szempont ez számukra. Az itteni munkát inkább kihívásként fogják fel, valamint az is nagy hajtóerő szerintem, hogy hisznek benne.

Persze a meredekebb ötletekről előbb meg kell győznöm őket, de ha ez sikerül, onnantól mindannyian a személyes szívügyüknek tekintik az adott projektet.

"
Számomra fantasztikus érzés, hogy sokan inkább bent maradnak próbálni akár este 11-ig, csak tényleg jó legyen az adott jelenet, és egyáltalán nem jönnek azzal, hogy 'na, már megint ingyen túlórázunk'.

A célom mindazonáltal az, hogy egy napon teljesen önfenntartóak lehessünk, és szerintem erre van is esély. Külön öröm nekem, hogy a profiljukon többen már most a Spirita Társulatot állították be munkahelyként.

– Édesapád hogy viszonyul a színházi munkáidhoz, ki szoktad kérni a véleményét?

– Beszélgetni persze szoktunk róla, de egyébként nem vesz részt a próbafolyamatokban és más téren sem szól bele abba, amit csinálok. Az igazat megvallva tőle elég távol állnak a nagyszabású külsőségek, irodalmilag abszolút realista, nem az ő világa a show meg a revü, ami az én rendezéseimet jellemzi. Ettől függetlenül alapvetően szimpatizál a tevékenységemmel, mindig eljön az előadásokra és utána elmondja a benyomásait.

spirita_antigone

Ez és a következő kép: jelenetek az Antigoné 016-ból (Fotó: Remes Zsófi)

spirita_antigone2

– Előfordulhat, hogy egyszer majd az ő egyik darabját is megrendezed?

- Érdekes kérdés, pont mostanában került ez szóba közöttünk. Igaz, a társulat alakulóban lévő profiljába (tehát a klasszikusok modern átértelmezésébe) pont nem illik bele, de nem zárkózom el tőle. Mindenképp nagy levegő kell hozzá – részemről is, hogy alkalmazzam rá a saját látásmódomat, valamint részéről is, hogy áldását adja erre.

– Merre mentek tovább a következő évadban?

– Több ötletem is van, néhány színésszel már beszéltem is ezekről. Valószínű, hogy legalább az egyik bemutatónk ismét egy Shakespeare darab lesz, de mellette hosszabb távon már kortársakban is gondolkodom. Arról is tárgyalunk a színházzal, hogy a Hamlet maradjon műsoron, mert az eddigiek alapján nagyon nagy rá az érdeklődés: az első két előadás teltházzal ment le és a márciusira is alig van már jegy.

Aktuális előadások

Hamlet - Let That Mother*cker Burn: március 18., április 15.

Antigoné 016: február 26., február 27., március 31., április 16.

Jegyvásárlás a színház oldalán: KATT IDE

Ha tetszett az interjú, oszd meg!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
20 éve halt meg Hofi Géza – Összegyűjtöttük kedvenc idézeteinket a nagy nevettetőtől
20 idézet a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjától.
Forrás: Wikipédia, Címkép: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

Videó: Hofi Géza Orbán Viktorról

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Szakács Gergő új klipjétől mindenkinek utazni támad majd kedve
Ahogy ő fogalmazott, a Nincsen út című szerzemény spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tízévnyi zenei- és érzelmi evolúció állomásaiból.

Link másolása

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

A magával ragadó klip ötlete Gergő egyik utazása során született meg benne: „Piran az egyik kedvenc kocsival is elérhető helyem, úgyhogy januárban kiutaztam oda pár napra, hogy adjak egy utolsó lökést a lemez befejezéséhez. Egyik reggel néztem a tengert, és egyszer csak jönni kezdtek a Nincsen út első versszakának szavai.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
28 év után új számmal jött ki a Pink Floyd, a dalt Ukrajnának ajánlották
A Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel.

Link másolása

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A mostani felállásban David Gilmour és Nick Mason eredeti tagok mellett Guy Pratt basszusgitáros és Nitin Sawhney billentyűs játszik.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A klipben felvételek vannak az orosz tankokkal szemben fegyvertelenül kiálló ukránokról a kijevi függetlenségi szoborról, a harcokról, a romokról és az ukrajnai menekültekről is.

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Madártestű emberevő, papucsvitorlás és a kalapos gyíkszörny a Szépművészetiben
Hieronymus Bosch különös festményeiből nyílt nagyszabású kiállítás. Nézd meg velünk a legbizarrabb képeket!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. április 09.


Link másolása

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

A tárlaton 10 eredeti Bosch festményt nézhetsz meg, ami a mester teljes életművének közel fele.

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Bosch alkotásainak egyediségét rémítő és bizarr túlvilági ábrázolásai adják.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch a baljós szimbólumokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a gonosz mindenhol jelen van, így éberséggel kell élni a mindennapokat.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

A Gyönyörök kertje rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy már a 16. században is több másolat készült róla.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET: