A Szeretlek Magyarország is írt arról a Facebook-csoportról, amely pár hete alakult, de máris hihetetlen eredményt tud felmutatni: tízmilliókat gyűjtöttek össze először Zentének, aztán Leventének.

Aztán kiderült, hogy a csoport egyrészt nagyon-nagyra nőtt, másrészt sem az adminok, sem a tagok nem akarják ezt elengedni, és folytatják a gyűjtést licit formájában, és ahogy tudják. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ennyi emberrel nehéz lesz folytatni, folyamatosan bővült az adminok és moderátorok száma, a négy alapító mellett most már több, mint 10-en dolgoznak szabadidejüket és energiájukat a csoportra áldozva a jótékony akciókon.

Ezek közül a mentőmotorra gyűjtő kampány ér most a finisébe, amelyről az egyik alapító, így mesélt a Szeretlek Magyarországnak:

"Még javában tartott Leventének a gyűjtés, amikor befutott hozzám Törökné Tenk Dóra levele. Ebben leírta a történetüket:

Augusztus végén egy étteremben a fia trambulinozás közben rosszul esett, nagyon fájlalta a hasát, nem kapott levegőt. Dóra azonnal mentőért kiáltott, ám meglepetésére pillanatokon belül ott termett Dr. Vajda Márk mentőmotoros orvos, aki pont ugyanabban az étteremben ebédelt szolgálatteljesítése közben.

Az esemény arra késztette Dórát, hogy tovább menjen. Megdöbbenve fogadta az információkat, hogy jelenleg csak 6 darab mentőmotor van hazánkban. Innen indult az ötlet, hogy ő összegyűjti a 7. mentőmotorra a pénzt, ami majd a #balazsmentomotor nevet kapja - mondta Benkó Orsolya.

Már több, mint 60%-nál tartott a gyűjtése, amikor levelével megtalált minket. Azonnal telefonszámot cseréltünk, és még aznap közel egy órát beszéltünk a történtekről, és a Mentőmotor Alapítványról.

Arról, hogy mennyire nincsenek a köztudatban, és, hogy jó lenne ezen változtatni, hiszen bármelyikünk gyermekével előfordulhat baleset, és akkor nagyon fontos, hogy gyorsan érkezzen a segítség.

A CsodaCsoport háttér csapata teljes egyetértéssel állt az ügy mellé, sőt, mivel merünk nagyot álmodni, a #balazsmentomotor kiegészítése mellett egy újabb mentőmotort és az alapítvány éves fenntartási költségeinek összegyűjtését tűztük ki célul több ütemben."

A csoport fontos lehetőségnek tartja ezt, hiszen így rengeteg gyermeknek segíthetnek, valamint végre ráirányíthatják az emberek figyelmét a Magyar Mentőmotor Alapítvány ügyére.

De nem csak az adminok, hanem a tagok is állnak elő történetekkel, érdekes, személyes dolgokkal, amelyek jobban megvilágítják a hátteret.

Veres Katalin, az egyik csoporttag például ezt írta:

"Öt éve élek együtt egy mentőssel. Inkább nem írok semmit arról, hogy mennyit van itthon, és néha milyen állapotban jön haza egy-egy nehéz 24 órás műszak után. Hogy hányszor hallottam tőle, hogy mennyit jelenthet 1-2 perc késés is egy beteg életében. Hogy hányszor káromkodott, hogy megint nem engedik el a szirénázó-villogó mentővel. Ment már rosszul lévő emberhez saját autóval, mert nem volt mentő az állomáson...

Ne higgyétek, hogy egyszerű. Aki ült már motoron, tudja, milyen a menetszél. Ezek a motoros mentősök télen-nyáron, hőségben-fagyban értem, érted, értünk, a gyerekeinkért, a családunkért ülnek fel. Sokszor a saját életüket is kockáztatva. A motoron semmi nem védi meg őket.

Mégis mennek... Segítsünk, hogy segíthessenek! Eddig csak licitáltam, illetve utaltam. Most viszont felforgatom a lakást, licitre kínálok mindent!"