A Für Elise Beethoven talán legismertebb műve, egyben ezt övezi a legtöbb rejtély – írja a Mental Floss.

Elise kilétét évtizedeken keresztül nem sikerült megfejteni a tudósoknak. Egyes források szerint Beethoven 1810. április 27-én fejezte be a-moll bagatelljének romantikus dallamát, de mivel az eredeti kézirat elveszett, a zenetörténészek egy része kétségbe vonta nemcsak azt, hogy kinek is szólt az ajánlás, hanem a melódia szerzőjének személyét is – olvasható a cultura.hu-n.

A kutatók úgy gondolják, olyasvalaki ihlethette a művet, aki közel állt a szerzőhöz, és bár bizonyítani még egyetlen elgondolást sem sikerült maradéktalanul, a két leggyakrabban felmerülő név Therese Malfattié és Elisabeth Roeckelé.

Elisabeth Roeckel, akit az ismerősei Elise-nek becéztek, annak a Joseph Roeckelnek a húga volt, aki Beethoven Fideliojában énekelt.

A hölgy közvetlen hangvételű levelei szorosabb kapcsolatról árulkodnak a zeneszerzővel, akivel később is jóban maradtak.

Roeckel 1827-ben is meglátogatta Beethovent, pár nappal annak halála előtt, és egy hajtincset ajándékozott neki, melyért cserébe megkapta a zeneszerző egyik tollát. A legtöbben mégis úgy vélik, Elise az osztrák énekes - előadóművész, Therese Malfatti lehetett, akinek Beethoven állítólag meg is kérte a kezét 1810 körül.

A frigy azonban nem jött létre, mert Therese vagy azonnal kosarat adott, vagy később gondolta meg magát.

Ám ez esetben ott lebeg a kérdés: Hogy lett Elise a Therese-ből? Az elmélet pártolói szerint „Für Therese” volt az eredeti dedikáció, ám az évek során valaki félrefordította a nevet. Egyvalami azonban mindenképp Malfatti mellett szól: az eredeti kéziratot az ő hagyatékában találták meg, melyen az állt – Für Therese.

Annak a példánynak azonban nyoma veszett, így lett ez a bagatell a klasszikus zene megoldatlan rejtélye.