KULT
A Rovatból
hirdetés

Jó filmek - rémes modor: az első magyar Oscar-díjas rendező

Kertész Mihály látványosan megvetette a színészeit, lenézte a statisztákat, és gyakran a stábtagokkal is lekezelően bánt.
Hegedüs Márk - szmo.hu
2016. március 09.


Link másolása

„Nem elég, ha magyar vagy.” – hirdette a felirat Adolph Zukor irodájának falán, amelyhez aztán a legenda szerint a filmmogul szellemesen hozzáfűzte: „De sokat segíthet”. A stúdiórendszer aranykorában számos hasonló szállóige keringett Hollywoodban. Na de mi köze a magyaroknak az amerikai filmgyártáshoz? Sorozatunkban azoknak az Egyesült Államokba emigrált, magyar származású művészeknek a történetét tárjuk fel, akik tevékenyen részt vettek a filmművészet mai napig legnagyobb hatású intézményrendszerének, a hollywoodi álomgyárnak a felépítésében.

Kertész Mihály és a magyar filmtörténet kezdetei

Noha a magyar filmgyártás fejlődését számtalan kedvezőtlen történelmi fordulat nehezítette, a hazai filmművészet sokáig párhuzamosan fejlődött a legjelentősebb nemzetekével. Sokat elárul például az a tény, hogy már 1896-ban volt nyilvános filmvetítés Budapesten, és az is, hogy a magyar némafilm aranykorát jelentő 1910-es évekből fennmaradt (sajnos csak kisszámú) alkotások közül több is nemzetközi színvonalat mutatott. Ezekben az években dolgozott Magyarországon két olyan rendező is, aki később külföldről öregbítette hazánk hírnevét. Természetesen Kertész Mihályról és Korda Sándorról van szó.

Kertész Mihály 1886. december 25-én született Budapesten. 1906-ban szerzett diplomát a Színiakadémián, és már 1912-ben, a magyar némafilm virágkorának kezdetén filmet rendezett. Már ekkor a nemzetközi porond felé kacsintgatott, hiszen 1913-ban a korai filmművészet talán legjelentősebb stúdiójában dolgozhatott, a dániai illetőségű Nordisknél. 1914-ben tért vissza Magyarországra, hogy a következő négy évben – külföldi tapasztalataival a háta mögött – a magyar filmvilág egyik legjelentősebb alkotójává váljon.

kertesz_bergman

Kertész Mihály Ingrid Bergmannal a Casablanca forgatásán

Ebben a korszakban az egyes filmgyártó cégek amerikai mintára próbáltak meg sajátos, csak rájuk jellemző stílust kialakítani, illetve állandó színészi és rendezői gárdát tartani. Kertész Mihály a Phönix filmvállalat rendezője lett, és mindössze 6 év alatt 38 filmet forgatott idehaza, elsősorban kalandos bűnügyi és szerelmi történeteket. Ezek közül sajnos csaknem az összes elveszett. Sokáig csupán egyetlen darab, egy Tanácsköztársaság idején készült politikai tartalmú rövidfilm volt elérhető, ám az utóbbi években előkerült még két játékfilmje, Az utolsó hajnal és A tolonc.

Jelenet a Tolonc című filmből

kertesz_tolonc

A Tanácsköztársaság 1919-es megalakulása és bukása azonban összezúzta a szárnyait próbálgató magyar némafilmet: egyfelől a filmipar államosítása teljes egészében megváltoztatta a filmipar jól működő rendszerét, másfelől a Tanácsköztársaság leverését követő megtorlás gyakorlatilag az összes jelentős filmművészt érintette.

Út Hollywoodba

Kertész 1919-ben Bécsbe költözött, és a következő években több mint 20 filmet készített az osztrák Sascha-Filmnek, közöttük számos a korban divatosnak számító kosztümös drámát és látványos bibliai eposzt. Ezek olyannyira kiemelkedőekre sikerültek, hogy az európai tehetségeket kutató Harry M. Warner 1926-ban le is szerződtette a rendezőt a Warnerhez.

Kertész – immár Michael Curtiz néven – úgy utazott Hollywoodba, hogy alig pár szót beszélt angolul, de ez nem akadályozta meg abban, hogy pár éven belül a Warner egyik legjelentősebb filmrendezőjévé váljon. A stúdió a korabeli szokások szerint egyfajta „bérrendezőnek” szerződtette Kertészt (vagyis szerződés kötelezte, hogy bármit megrendezzen, amivel megbízzák), aki így rengeteg műfajban kipróbálta magát. Egyaránt készített kosztümös filmet, musicalt, sőt, horrort, westernt és gengszterdrámát is.

casablanca

Jelenet a Casablancaból

Ezek közül számos időtlen klasszikusnak bizonyult, mint a kalózfilmek alapjait lefektető Blood kapitány, a Robin Hood kalandjai, a Mocskos arcú angyalok című gengszterfilm, a Yankee Doodle Dandy, vagy a Mildred Pierce. Főműve azonban a minden idők legjobb filmjei között számon tartott Casablanca,

amely egyben az első olyan film, amelyet magyar származású rendező jegyzett, és elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

Kertész Mihályra vérprofi rendezőként emlékszik a szakma, aki villámgyorsan és sokat dolgozott, ám hírhedten nehéz volt kijönni vele. Fay Wray, az 1930-as évek egyik nagy színésznője így nyilatkozott róla:

"
Úgy éreztem, nem is hús vér ember volt, hanem a kamera acéljának a folytatása.

Ez azonban még az elnézőbb jellemzések egyike. Kertész látványosan megvetette a színészeit, lenézte a statisztákat, és gyakran a stábtagokkal is lekezelően bánt. Lauren Bacall, Humphrey Bogart felesége szerint Kertésznek egyszerűen útban voltak a színészek – ami már csak azért is különös, mert a rendező maga is színjátszással kezdte. Hiába volt azonban rossz a modora, Kertész valósággal ontotta magából a jobbnál jobb filmeket.

Curtiz-Wallis-Presley

Kertész Mihály Elvis Presleay társaságában

Pályája az 1940-es évek végén kezdett lefelé ívelni, a következő évtizedben pedig már szabadúszóként készítette filmjeit – noha még ekkor is olyan sztárok közreműködésével, mint Bing Crosby, Elvis Presley, Humphrey Bogart vagy John Wayne. Utolsó filmje, a Jó fiú és rossz fiú című western fél évvel a halála előtt került a mozikba. Kertész ekkor már annyira gyenge volt, hogy a legenda szerint a film sztárja, John Wayne helyettesítette rendezőként rosszullétei alatt. Kertész Mihály 1962. április 10-én, 75 éves korában hunyt el rákban. Kaliforniában temették el, így 1919-es távozása után sohasem tért vissza Magyarországra.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
20 éve halt meg Hofi Géza – Összegyűjtöttük kedvenc idézeteinket a nagy nevettetőtől
20 idézet a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjától.
Forrás: Wikipédia, Címkép: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

Videó: Hofi Géza Orbán Viktorról

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Szakács Gergő új klipjétől mindenkinek utazni támad majd kedve
Ahogy ő fogalmazott, a Nincsen út című szerzemény spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tízévnyi zenei- és érzelmi evolúció állomásaiból.

Link másolása

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

A magával ragadó klip ötlete Gergő egyik utazása során született meg benne: „Piran az egyik kedvenc kocsival is elérhető helyem, úgyhogy januárban kiutaztam oda pár napra, hogy adjak egy utolsó lökést a lemez befejezéséhez. Egyik reggel néztem a tengert, és egyszer csak jönni kezdtek a Nincsen út első versszakának szavai.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
28 év után új számmal jött ki a Pink Floyd, a dalt Ukrajnának ajánlották
A Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel.

Link másolása

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A mostani felállásban David Gilmour és Nick Mason eredeti tagok mellett Guy Pratt basszusgitáros és Nitin Sawhney billentyűs játszik.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A klipben felvételek vannak az orosz tankokkal szemben fegyvertelenül kiálló ukránokról a kijevi függetlenségi szoborról, a harcokról, a romokról és az ukrajnai menekültekről is.

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Madártestű emberevő, papucsvitorlás és a kalapos gyíkszörny a Szépművészetiben
Hieronymus Bosch különös festményeiből nyílt nagyszabású kiállítás. Nézd meg velünk a legbizarrabb képeket!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. április 09.


Link másolása

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

A tárlaton 10 eredeti Bosch festményt nézhetsz meg, ami a mester teljes életművének közel fele.

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Bosch alkotásainak egyediségét rémítő és bizarr túlvilági ábrázolásai adják.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch a baljós szimbólumokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a gonosz mindenhol jelen van, így éberséggel kell élni a mindennapokat.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

A Gyönyörök kertje rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy már a 16. században is több másolat készült róla.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET: