KULT
A Rovatból
hirdetés

Fekete-Kovács Kornél: A dzsesszt nem lehet háttérzeneként hallgatni

Másodjára lesz önálló színpada Kapolcson a Modern Art Orchestrának. Ennek apropóján beszélgettünk az együttes vezetőjével.
Láng Dávid - szmo.hu
2016. június 08.


Link másolása

Fekete-Kovács Kornél a hazai dzsesszélet egyik legelismertebb képviselője. Zenekara, a Modern Art Orchestra megalakulása óta fő céljának tekinti, hogy ezt az alapvetően rétegműfajt (pláne a kortárs változatát) minél több emberrel megismertesse és megszerettesse. Arról beszélgettünk, kikből áll manapság a dzsesszkoncertek közönsége és mennyire tud autentikus lenni a műfaj itthon az amerikai gyökerekhez képest. Emellett szóba került a Művészetek Völgye is, ahol a MAO színpadán tíz napon át jobbnál jobb programokkal várják majd a közönséget.

– Már a '80-as évek végétől is dzsesszel foglalkoztál. Mennyire volt erős akkor ez a műfaj Magyarországon? Honnan tudtál meríteni?

– Amit manapság magyar kortárs dzsessznek nevezünk, az nyilván teljesen más volt 30 évvel ezelőtt, viszont maga a műfaj egyértelműen létezett már akkor is. A gyökerei itthon az '50-es évekre nyúlnak vissza, bár akkoriban még egyértelműen tiltottnak számított.

Ezért úgy játszották a nagy amerikai örökzöldeket, hogy magyar címeket adtak nekik. A '60-as évekre viszont már szabaddá vált a művelése, a Kádár-korszak végére pedig igazi pezsgő dzsesszélet alakult ki itthon. Sajnos az akkori nagyok közül már nagyon sokan nincsenek köztünk, de Szakcsi Lakatos Béla és Babos Gyula például a mai napig aktívak.kornel1

Névjegy

Fekete-Kovács Kornél 1970-ben született. Baján nőtt fel, hatéves korában kezdett hegedülni, de sehogy sem tudta megszeretni. Tízévesen végül a trombita mellett kötött ki, emellett még gitáron és zongorán is játszik.

A dzsessz kicsivel később jött az életébe: először a Bartók Konziba jelentkezett, de ott azt mondták neki, 3-4 évvel korábban kellett volna jönnie, hogy esélye legyen profi komolyzenésszé válni. Mentő ötletként javasolták neki a Zeneakadémia dzsessz tanszakát, így fordult ebbe az irányba.

A Modern Art Orchestrát (MAO) 2005-ben alapította, mára az ország egyik legelismertebb dzsessz-zenekarává váltak, sőt már Amerikában is turnéztak. Nagyjából fél éve 3FEKteD nevű triójával is aktív, aminek rajta kívül Dés András és Fenyvesi Márton a tagjai. Megszokott hangszereik mellett itt az elektronika is komoly szerepet kap. Kvintettjével pedig az Operaház felkérésére értelmezi át Purcell Tündérkirálynő című darabjának zenéjét. A fentiek mellett négy éve Hobo zenekarának, a Hobo és Bandájának is tagja.

kornel3

– Mennyire tud itthon autentikus lenni a dzsessz az amerikai gyökerekhez képest?

– Annak idején már az is óriási dolognak számított, hogy a Szabad Európa Rádióban két zavart adás között el lehetett kapni Willis Conover Amerika hangja című műsorát, benne például az Oscar Peterson Trio-t. Nem nagyon voltak lemezek, koncertekre főleg nem lehetett eljutni, így nyilván az jelentette a perspektívát, hogy ki tudja legszínvonalasabban lemásolni, amit a rádióban hallott.

Ahogy aztán a kultúrpolitika egyre megengedőbb lett, ez a dolog is elkezdett kinyílni. Egyre több együttes jutott ki külföldi fesztiválokra, ahol

"
érzésem szerint már eleve a magyarságuk miatt kuriózumként tekintettek rájuk – mondván "nahát, a vasfüggönyön túl is játsszák ezt a zenét..."

A rendszerváltás után viszont ez már nem volt annyira érdekes, így előbb-utóbb mindenképp újítani kellett. A '90-as évek közepére el is ért oda a fejlődési folyamat, hogy a klasszikus sztenderdek újraértelmezése helyett egyre többen kezdtek saját szerzeményeket írni.

Új zenekarok jöttek létre önálló repertoárral, amelyek a vezetőjük koncepciója alapján működtek. Az első ilyen talán Dresch Misi együttese volt. Ő nem állt be a sorba, persze sztenderdeket is tartott repertoáron, de kezdettől a magyar népzenével keverte, teljesen egyedi stílust alkotva. Egyre többen kezdték követni a példáját, a Trio Midnight-tól az Oláh Kálmán Sextetten át Balázs Elemér együtteséig.kornel4kornel6

– Kikből áll manapság a dzsesszkoncertek közönsége?

– Mindig is volt egy olyan réteg, aki szerette magát intellektuális zenehallgatóként emlegetni. Nos, ennek a körnek a tagjai a '80-as években százból nyolcvanan dzsesszkoncertre jártak, a maradék húsz pedig az underground zenekarokért rajongott. Onnantól kezdve viszont, hogy az alternatív zenekarok a rendszerváltást követően sokkal nagyobb nyilvánossághoz jutottak, gyakorlatilag megfordult a 80:20-as arány – és ez még egy optimista becslés.

Persze az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy

"
ahhoz, hogy az ember dzsesszt hallgasson, nem elég csak simán beülni egy koncertre. Erre edzeni kell, másképp nem tudod befogadni.

És háttérzeneként sem lehet berakni, legalábbis én úgy gondolom, hogy maximális koncentrációt igényel. Szerencsére maga a műfaj annyira sokrétű, hogy mindenki megtalálhatja azt a szegmensét, ami megfelel az aktuális igényszintjének, ízlésének és zenehallgatói tapasztalatának.kornel2

– Alkatilag lehet eltérés abban, hogy ki képes improvizálni és ki nem, vagy csak gyakorlás kérdése?

– Szerintem minden gyerek improvizál, már akkor is, mikor az anyanyelvét tanulja. Hiszen megtanulja az alapvető kifejezéseket a környezetétől, utána viszont nem körzővel-vonalzóval rakja össze a mondatokat, inkább próbálja minél egyszerűbben és kézzelfoghatóbban megfogalmazni, ami a fejében van. Ez is egyfajta improvizáció, ami nagyon hasonlít a zenében megszokottra.

Szóval az én véleményem az, hogy alapvetően mindenki képes rá, csak nagyon kevesen merik alkalmazni.

"
Ha egy klasszikus zenésznek azt mondom, hogy "tessék, játsszál ide valamit kotta nélkül", az esetek nagy részében lefagy. Pedig alapvetően nem idegen a klasszikus zenétől sem az improvizáció, csak éppen korfüggő a dolog.

Úgy veszem észre, hogy mostanában mintha ismét kezdenének ebbe az irányba nyitni a kortárs szerzők.

– A MAO tagjainak többsége máshol is aktívan zenél. Hogy tudjátok összehangolni a részvételt, mi a prioritási sorrend?

– Van egy elég szigorú működési rendszer, ami az összes tag számára kötelező. Szerencsére a mostani felállás esetében még gondolkodni sem kellett soha szankciókon, mindenki annyira alapvetésnek veszi. A lényeg, hogy negyedéves viszonylatban az összes MAO-hoz kapcsolódó esemény 75 százalékán jelen kell lenni. Azt pedig mindenki maga dönti el, a maradék 25 százaléknak mekkora részéről hiányzik, ennyi rugalmasság van a dologban.

Persze emiatt jó néhány beugróra is szükség van, mivel szemben mondjuk egy énekkarral, ahol a 3-4 szólamra akár több tucatnyi énekes is juthat, nálunk minden egyes tag önálló szólammal rendelkezik. Bár a MAO létszáma hivatalosan 19 fő, a valóságban inkább a harminchoz közelít azokkal a művészekkel egyutt, akik helyettesként rendszeres résztvevői a fellépéseinknek.

Bob Mintzer és a Modern Art Orchestra:

– Hobo zenekarába hogy tudtál integrálódni, mennyiben volt neked más jellegű kihívás?

– Nagyon más volt, de azt gondolom, hogy a dzsesszmuzsikusság nem csak abban merül ki, milyen hangokat játszik az ember. Legalább annyira fontos az is, mennyire nyitott másfajta műfajok felé. Ha innen nézem, egyáltalán nem volt nehéz. Az viszont bonyolította némileg a dolgot, hogy Hobo egy fontos részlet említése nélkül hívott meg a zenekarába: az, hogy milyen hangszereken játsszak, csak később derült ki.

"
Én ugyebár elsősorban trombitás vagyok, de már az első próbán szóba került, hogy "de jó lenne, ha ebben a számban kicsit zongoráznék", a következőn meg ugyanez gitárral. Úgyhogy ezeket a hangszereket is élesítenem kellett hosszú idő után.

A másik nehézség az volt, hogy az első két évben lényegében a teljes Hobo-életművet meg kellett tanulnom, ami azért nem kis mennyiség.

– Szerzőként is aktív vagy nála?

– Igen, abszolút. Két évvel ezelőtt engem kért fel, hogy írjak zenét az Ady-versekből összeállított előadói estjéhez, ami lemezen is megjelent. Ennek teljes egészében én vagyok a szerzője, és ugyanúgy a Hobo és Bandája játssza a dalokat. Tavaly pedig szintén közös produkcióként jelent meg a Requiem a Bluesért című lemez, amelyen Póka Egon szerzeményei mellett az enyéim is helyet kaptak.

Hobo és Bandája koncert a Műegyetem előtt 2014. október 23-án:

– Milyen a viszonyod a Művészetek Völgyéhez? Mikor jártál először?

– Nagyon régen, talán 1993-ban vagy '94-ben. Azóta majdnem minden évben ott voltam, hol ilyen, hol olyan formációkkal. A tavalyi év viszont talán minden addiginál jelentősebb volt, hiszen a MAO első alkalommal kapott saját színpadot. Az igazat megvallva engem eléggé ki is fárasztott, hiszen a Hobo és Bandájával is mindennap felléptünk, így tulajdonképpen semmi szabadidőm nem volt a tíz nap alatt. Valószínűleg én voltam legtöbbet színpadon a Völgy összes fellépője közül: reggel elkezdtem a gyerekelőadásokkal és éjszaka fejeztem be a Hobo-koncertekkel.

– Idén is hasonló lesz?

– Nem, most kicsit könnyebb a helyzetem, mivel Hobo ezúttal az előadói estekre helyezi a hangsúlyt és csak egyetlen zenekaros fellépése lesz, július 29-én a Vadászat dalaival. Ilyen módon több figyelmet tudok majd fordítani a MAO koncertjeire, és a szabadidőmből is telik majd arra, hogy másokat meghallgathassak.

Az 3FEKteD trió egyik fellépésének részlete:

– Mit emelnél ki a színpad programjából?

– A Modern Art Orchestra alapelve kezdettől fogva az, hogy a kortárs magyar zenét minél több emberhez eljuttassa. Azt gondolom, hogy

"
Kapolcs és a Művészetek Völgye egy olyan kis ékszerdoboz, ahol ez a koncepció talán legjobban érvényesülni tud. Itt nem kell kompromisszumokat kötnünk, azt és úgy játszhatjuk, ahogy elképzeljük.

A kortárs szó az utóbbi években sajnos kapott egy pejoratív felhangot, nagyjából a "hallgathatatlan" szinonimájává vált. Pedig mindössze arról van szó, hogy ezek a szerzők itt élnek köztünk és sok esetben saját maguktól éreznek inspriációt arra, hogy mondjuk nekünk komponáljanak.

Ilyen szerzői estekből idén is lesz jó néhány, László Attila, Ávéd János, Oláh Szabolcs és Cseke Gábor mellett az én műveimből is. Válogatott repertoárral készülök, igyekszem olyan darabokat összeállítani, amelyek kifejezetten illenek a Völgy erdővel és természettel átitatott környezetének. Nagyon várom ezen kívül azt az estét, amikor Miles Davis és Gil Evans közös műveit adja elő a zenekar. Itt Dinyés Dániel fog dirigálni és én leszek a szólista. De lesz olyan estünk is, ahol a klasszikus zene és a dzsessz közös halmazát próbáljuk bemutatni egy remek operaénekes, Kolonits Klára segítségével. És külön öröm számomra, hogy idén Kapolcson is debütálhat Dés Andrással és Fenyvesi Mártonnal közös trióm, az 3FEKteD.

Részletes programért KATT IDE, és a helyszínnél válaszd ki a MAO udvart.

Ha tetszett az interjú, kattints a megosztásra:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
20 éve halt meg Hofi Géza – Összegyűjtöttük kedvenc idézeteinket a nagy nevettetőtől
20 idézet a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjától.
Forrás: Wikipédia, Címkép: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

Videó: Hofi Géza Orbán Viktorról

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Szakács Gergő új klipjétől mindenkinek utazni támad majd kedve
Ahogy ő fogalmazott, a Nincsen út című szerzemény spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tízévnyi zenei- és érzelmi evolúció állomásaiból.

Link másolása

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

A magával ragadó klip ötlete Gergő egyik utazása során született meg benne: „Piran az egyik kedvenc kocsival is elérhető helyem, úgyhogy januárban kiutaztam oda pár napra, hogy adjak egy utolsó lökést a lemez befejezéséhez. Egyik reggel néztem a tengert, és egyszer csak jönni kezdtek a Nincsen út első versszakának szavai.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
28 év után új számmal jött ki a Pink Floyd, a dalt Ukrajnának ajánlották
A Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel.

Link másolása

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A mostani felállásban David Gilmour és Nick Mason eredeti tagok mellett Guy Pratt basszusgitáros és Nitin Sawhney billentyűs játszik.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A klipben felvételek vannak az orosz tankokkal szemben fegyvertelenül kiálló ukránokról a kijevi függetlenségi szoborról, a harcokról, a romokról és az ukrajnai menekültekről is.

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Madártestű emberevő, papucsvitorlás és a kalapos gyíkszörny a Szépművészetiben
Hieronymus Bosch különös festményeiből nyílt nagyszabású kiállítás. Nézd meg velünk a legbizarrabb képeket!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. április 09.


Link másolása

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

A tárlaton 10 eredeti Bosch festményt nézhetsz meg, ami a mester teljes életművének közel fele.

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Bosch alkotásainak egyediségét rémítő és bizarr túlvilági ábrázolásai adják.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch a baljós szimbólumokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a gonosz mindenhol jelen van, így éberséggel kell élni a mindennapokat.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

A Gyönyörök kertje rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy már a 16. században is több másolat készült róla.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET: