/kult/ed-sheeran-koncert-sziget-kritika/
hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Ed Sheeran magyar mezben rabolta el a teltházas Sziget szívét

Egy szál gitárral is olyan hangulatot csinált, mint a legnagyobb rockzenekarok.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. augusztus 08.

hirdetés

Hogy egy személyes szállal kezdjem: mindig is az akusztikus gitáros-énekes, singer-songwriter előadók álltak legközelebb hozzám. Szerintem semmi nem tud hitelesebb lenni annál, mint amikor valaki kiáll egyedül a hangszerével és bármiféle sallang, vagy kíséret nélkül előadja az általa írt dalokat a közönségnek.

Igen ám, de annak, hogy ez jól működjön, a bensőséges légkör is feltétele – legalábbis eddig meg voltam győződve erről. Nagyon nehéz volt elképzelnem, hogy az a közvetlen hangulat, amit egy félhomályos kocsma sarkában, vagy egy kis klubban meg lehet teremteni egy szál gitárral, egy olyan méretű helyszínen is átadható, mint a Sziget (vagy bármelyik fesztivál) nagyszínpada.

Akárhogy is nézzük, itt azért csupa grandiózus produkciót láthat a közönség: jobb esetben teljes zenekarokat, rosszabb esetben DJ-ket, akik ugyan egyedül vannak a színpadon, de az általuk tolt veretés legalább annyira kitölti a teret – és a hallójáratokat –, mint egy stadionrockot játszó együttes.

Olyanra nem is emlékszem, hogy valaha bárki egy szál hangszerrel állt volna ki ide zenélni, nemhogy az esti fő műsorsávban, de akár délután 4-kor első fellépőként. (Ha mégis volt ilyen, megköszönöm a helyreigazítást.)

Ed Sheeran legfontosabb védjegye márpedig az, hogy hiába lódult meg a népszerűsége egészen felfoghatatlan mértékben az utóbbi 10 év során, ő továbbra is megmaradt annál a kő egyszerű, letisztult hangzásvilágnál, amit utcazenészként kialakított magának.

hirdetés

Looper pedált ugyan használ, de ezt sem viszi túlzásba: míg mások 5-6 sávot is simán egymásra pakolnak, ének-, ütős és egyéb szólamokból felépítve a dalt, ő maximum akkordozásokat vesz fel, azt is inkább azért, hogy csak az éneklésre koncentrálhasson, mint azért, hogy több sáv szóljon egyszerre.

Fotó: Rockstar Photographers

Fotó: Rockstar Photographers

Egészen szürreális, gyakorlatilag "hiba a mátrixban", hogy ilyen zenével ekkora színpadokra jutott, és mégsem alkalmazkodott a vélt elvárásokhoz (mondjuk azzal, hogy szervez egy zenekart maga köré), hanem ugyanúgy tolta tovább, mintha mi se történt volna.

Az eddig leírtakból talán érthető, hogy szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, milyen hangulatot tud majd teremteni élőben, de végül elég kellemeset csalódtam.

Ebben nyilván hatalmas szerepe volt a teltházas közönségnek is, akik valósággal megőrültek érte, végigtombolva és énekelve gyakorlatilag minden dalt.

Igaz, az első másodperctől fogva magasba szegeződő mobiltelefonok erősen levontak a katarzisból, de ez ugye 2019-ben egy olyan adottság, amit maximum elfogadni lehet, megváltoztatni nem.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk