Beke Tamás, a magyar zörejművész
A filmes utómunka során van egy művész, akinek az a feladata, hogy a különböző hangokat reprodukálja, hogy hallj is mindent, amit látsz. Ő a foley artist, más néven zörejművész. Beke Tamás, hangmérnök-foley artist mesélt nekünk arról, hogyan lehet hangokból felépíteni egy világot.
Mit csinál egy foley artist?
- Zörejművész, a nevéből érthetően zörejeket készít. Egy filmnél a kezdetektől fogva az a cél, hogy a dialógot minél tökéletesebben rögzítsék. Ezért van az, hogy a forgatáson a mikrofonok mindig a színészek szája felé irányulnak, mert azt a legnehezebb reprodukálni, amit ők csinálnak. Minden más, a cipőkopogás, a környezet hangjai, csak másodlagosak. Nagyon gyakran ezeket az úgynevezett zörejeket kell pótolni, hogy ami a filmen megjelenik, annak a hangja is megjelenjen.
Mikor van szükség zörejekre?
- Például, ha egy gyalogátkelőn játszódó jelenetnél csak zúgás hallatszik, utólag kell felvenni a léptek hangját. Akkor is szükség lehet zörejezésre, ha utószinkronizált jelenetek vannak, mert nem sikerült a helyszíni hangfelvétel, mondjuk egy kávézói jelenetnél, ahol újra kell venni a beszélgetést, mert az asztal körül lépkedő operatőr alatt recsegett a padló. A zörejezés olyan alapvető dolgokból áll, mint mozdulatok, széknyikorgás, lépések hangja és ezek pótlása, hogy élőben színesebbé tegyük a film hangját. Persze, ma már a filmek műfaji sokasága miatt sokszor nem létező hangokat kell előállítani, amik trükkel kerülnek a filmre, például egy fantasy-ben.
Vannak olyan hangok is, amik egyszerűen csak nem izgalmasak élőben és ahelyett csinálsz valami teljesen mást. Például, ha a filmben lerobban a tó közepén egy motorcsónak, a nézőnek éreznie kell, hogy a szereplők bajban vannak, nem tudnak kijönni onnan, míg a valóságban, ha a motorcsónak lerobban, nem ad ki hangot, egyszerűen csak leáll a motor. De a filmben egy kicsit elkezd pufogni vagy rezegni, hogy a néző úgy érezze, valami baj történt.
VIDEÓ - Ízelítő egy foley artist munkájából:
Beke Tamás munka közben
Hogy néz ki egy zörejstúdió?
- A leglényegesebb az, hogy különböző járófelületek legyenek. Nálam másfélszer másfél méteres felületek vannak, van aszfalt, beton, parketta, csempe, tartok dobozban homokot, kavicsot és földet, hogy az ezeken való járást is gyorsan lehessen reprodukálni. Azért kell ekkora felület, hogy kényelmesen le lehessen mozogni rajta egy-egy jelenetet. Középen van a mozikeverő, itt látom a jelenetet. Aztán a számítógép billentyűzettől kezdve, a gumilabdán, a kesztyűn, a táskán át, mindenféle kacat akad, amivel zörejt kelthetsz. A legjobb, hogyha a stúdió háztartás közelben van, mert ott pikk-pakk elő lehet venni egy tányért, egy fazekat, egy biciklit, amit kell. Ez a stúdió már felszerelődött az évek alatt, ha kellett valami egy filmhez, akkor elszaladtam a boltba, sok mindent elraktároztam. Nagyon vicces például, van már öt pár 43-as tűsarkú cipőm, amiket egy használt ruhaboltban szereztem. Bementem és térden állva kopogtattam a cipőket, mindenki hülyének nézett és a végén vettem kettőt-hármat.
Amikor nézitek a filmet, közben reprodukálod a hangot, kvázi eljátszod a szerepeket?
- Igen, tulajdonképpen szinkronizálás történik, csak nem a szöveget szinkronizálom, hanem minden egyebet, amit a szereplő vagy adott esetben a kutya vagy a macska csinál a képen.
Hogyan utánzol állatokat?
- Bonyolult dolog, bevallom, én teljesen kézzel szoktam, a tenyerem puhább részével és a körömmel variálok, hogy mancs hangja legyen, de az egyik kollégámmal egyszer csináltunk egy bőrkesztyűt, amire műkörmöket ragasztottunk és egy jól használható eszköz lett belőle. Az az izgalmas a zörejezésben, hogy minden tárgyra és minden ruhadarabra úgy gondolsz, mint valami hangszerre. Egy cipővel például rengeteg hangot ki lehet adni, attól függően, hogy hogyan lépek vele, le lehet követni a képen szereplő ember testsúlyát vagy a stílusát, de egy asztal koppanásának is ezerféle hangja lehet.
- Most már tíz éve. 2003 végén keveredtem bele a filmgyártásba Török Ferenc Szezonja és Filegauf Bence Dealer című filmje volt az első kettő, amiben dolgoztam és pótolni kellett pár hangot. Ekkor derült ki, hogy van érzékem a lépések, mozdulatok leutánzásához. Aztán Zányi Tamás kollégám is hívott játékfilmekhez, és ajánlott másoknak, így kialakult, hogyha zörejezni kell, akkor engem keresnek.
Itthon sokan zörejeznek még rajtad kívül?
- Nehéz erre válaszolni, mert ha végig gondolod, alapvetően nem egy bonyolult dolog: hogyha kell még valahova pár lépés vagy egy huppanó hang a kanapén, akkor azt bárki megcsinálja. Ha hiányzik egy hang, a keverő mérnök simán megkérheti a rendezőt, hogy szaladjon be a stúdióba, hogy felvegyék a lépéseit. Komplett munkánál ez nyilván nem ilyen egyszerű. Biztosan vannak mások is, nem tudom sajnos, hogy kik foglalkoznak még ezzel és milyen szinten.
A hangmérnöki munka és a foley artist nem elválaszthatóak egymástól?
- Szerintem de, bár mindenképpen előny, mint hangmérnök, hiszen pontosan el tudom képzelni, hogy mi van a mikrofon másik oldalán, mit akar a hangmérnök. Elválasztható, mert ehhez inkább készség, ügyesség, ritmusérzék kell, meg némi zenei affinitás, hogy egy tárgyat izgalmasan meg tudj szólaltatni.
Mennyi idő, amíg egy filmnek kész lesz a zörejezése?
- Egy animációs filmnél, például a Macskafogó 2-nél osztott napokban dolgoztunk, az elhúzódott négy hétig, de nyilván, egy animációs film sokkal komplettebb, ott az elejétől a végéig meg kell csinálni az összes hangot. Egy filmnél viszont körülbelül tíz nap, ha alaposan felkészülsz, végignézed, beszerzed a kellékeket és megtervezed, milyen sorrendben veszed fel a jeleneteket. Pálfy György Taxidermiájában például volt egy teknő, ami képileg is elég sokszor megjelenik, gyúrnak benne, babát fürdetnek stb., így el kellett kérnem a kellékestől és ki kellett találnom, hogy milyen sorrendben érdemes megcsinálni a hangokat. Mert ha először összevizezem, nem tudok benne kenyeret gyúrni, tök más hangja lesz. Illetve arra is használtam ezt a teknőt, hogy a film elején lévő evőverseny hányás hangját reprodukáljam. Végül nem kevés főzeléket kellett összefőznöm, hogy jó hangja legyen, annak az egyébként egyáltalán nem gusztusos cuccnak.
VIDEÓ: Foley artist - A One Man Show:
Milyen hangot adsz a rajzfilmfiguráknak?
- Ma, ha megfigyeled, elég reális hangja van a rajzfilmeknek is, mert ha szebben meg van rajzolva, akkor ugyanúgy lépteket, mozdulatokat akarsz hallani, mint a filmeknél. Itt széles a skála a valóság és a mese kombinációja között, de az benne a csodálatos, hogy végtelen és nagyon fantáziadús. Ez is odamutat, hogy ez egyfajta zene, amit az ember csinál.
Mi volt a kedvenc hangod, amit a legjobban szerettél készíteni?
- Talán a legjobb, pont a Macskafogó 2-ben van, amikor előkerül az a bizonyos vaskutya, ami már az első részben is szerepelt és megpróbálják életre kelteni úgy, hogy Grabowski felszalad és bedob egy százast egy pénzbedobó lyukon, az végiggurul a kutya testén, kiesik az alján és végül nem indul el a kutya. Képileg ez úgy néz ki, hogy mikor bedobja a százast, a kamera végig svenkel kívülről a kutyán, a combján, a bokáján és az alján kigurul a pénz. Izgalmas volt, mert el kellett képzelni, ahogy domborodik a kutya mellkasa és combja és különböző kanyarulatokon halad át az érme. Bementem a zörejstúdióba egy ötvenessel és két órán keresztül játszottam vele: fém kottaállványon és betonon pörgettem, gurítgattam, fordítgattam, míg megtaláltam ezeknek a hangjait és összevágtam, ahogy csusszan, reppen, suhan és pörög benn a kutyában a százas, hogy az ember el tudja képzelni milyen izgalmas útja van ennek az érmének. Az egész öt másodperc a filmből és egy napnyi munka, de nagyon emlékezetes számomra.
Illetve volt egy másik is, ez Till Attila Pánik című filmjében volt a csúcspont. Ott az a lényeg, hogy egy pánikbeteg hölgy a szanatóriumból mindenképpen arra buzdítja a társát, hogy lépjen ki a nagyvilágba, és amikor kinyitja a kaput két rendőr épp egymásnak szegezi a pisztolyt, tehát ebbe a világba lép ki. Itt, ahogy lenyomja a kilincset és kinyitja a fémkaput, fémpöckökkel és fémládákkal, kis nyikkanásokkal kellett felépíteni egy olyan izgalmas hangot, mintha tényleg benne lennél egy zárban, hogy amikor kinyitják az ajtót, színes, zenei, de jelentős hangja legyen.
Hogyha valaki foley artist szeretne lenni Magyarországon mit tanácsolnál neki, hogy kezdjen neki, egyáltalán merre induljon?
- Ez egy kis ország, évente húsz játékfilm készül, nem egy állandó munka. Én örülök, hogy megengedhetem magamnak, hogy foglalkozom ezzel, de nem hiszem, hogy valaki erre fel tudná tenni az életét, mert egyszerűen nem készül annyi film, hogy megérje egy zörejstúdió üzemeltetése. Nincs ennek sajnos itthon tere. Lehet, hogy érdemes belefogni és ezzel külföldre menni, ha valaki ebben otthon érzi magát és ügyes.
Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!