KULT
A Rovatból
hirdetés

Az erőszak hatalma elől senki nem menekülhet – 50 éve mutatták be Stanley Kubrick Mechanikus narancsát

Az egyik legtöbbet cenzúrázott remekmű átok lett a rendező és a főszereplő számára egyaránt.

Link másolása

A hidegháború éveiben három olyan könyv volt, amely abszolút tilalmi listán volt a Berlini Faltól keletre: a Szovjetunióban hallgatásra ítélt, majd száműzött Alekszandr Szolzsenyicin Gulag-szigetcsoportja, valamint a brit George Orwell 1984-e és Anthony Burgess Mechanikus narancsa. Természetesen szó sem lehetett arról, hogy ez utóbbi kettőből készült filmeket a szocialista táborban bemutassák. A Burgess-regény nem kevésbé világhírű, Stanley Kubrick rendezte moziváltozata, amelyet 50 éve, 1971. december 19-én mutattak be New York-ban, azonban a „szabad világban” is félelmet keltett.

A Mechanikus narancs keletkezéséről tudni kell, hogy szerzőjénél 1958-ban agydaganatot diagnosztizáltak és egy évet jósoltak neki. Mire kiderült, hogy csak vaklárma volt, Burgess „ijedtében” négy regényt megírt, köztük három hét alatt főművét, amelyre hatással voltak a hadseregben eltöltött évek, fiatalkori kommunista szimpátiája és nem utolsó sorban az idegen nyelvek iránti rajongása.

E képességére már a II.világháború idején felfigyelt a brit katonai hírszerzés. Orosz nyelvtudását akkor frissítette fel, amikor feleségével 1961 nyarán Leningrádban jártak, majd megteremtette belőle a „nadsat” nyelvet, ami új regényének egyedülálló szlengje lett – és egy ok arra, hogy „szovjetellenesnek” minősítsék.

Holott valójában a regény és a film nem szól másról, mint az erőszak hatalmáról, amely elől senki sem menekülhet. A nem túl távoli jövőben játszódó történet főhőse, egyben narrátora, Kicsi Alex egy rettegett tinédzser-banda feje. Ők, a négy „drug” (barát) esténként a „korova” (tehén) bárban isznak „moloko-pluszt” (tejet), hogy felébressze bennük ultraerőszakosságukat. Aztán elindulnak az éjszakába és kő kövön nem marad. Nőket erőszakolnak meg, másokat félholtra, nyomorékra vernek, és közben törnek-zúznak-pusztítanak. Kicsi Alex saját bandáját is terrorizálja, egyetlen „emberi” szenvedélye van, a zene, főleg Beethoven IX. szimfóniája.

Az egyik randalírozás azonban gyilkossággal végződik, és a „drugok” elárulják, majd benne hagyják a pácban főnöküket. Kicsi Alex megtanulja, hogy mi a rendőri brutalitás, majd 14 év börtönre ítélik. Az igazi kínok azonban csak ezután kezdődnek számára: a belügyminiszter szerint kevés a börtön, és azokat fenn kell tartani a politikai elítéltek számára, tehát az a megoldás, hogy a köztörvényeseket át kell nevelni. Erre a mintarabként viselkedő Alex ideális kísérleti alany: drogokkal és kedvenc zenéjével agymosást hajtanak végre rajta, de nemcsak megutáltatják vele az erőszakot, a szexet, sőt, Beethovent is – már a gondolattól is rosszul lesz – hanem arra is képtelenné teszik, hogy bármilyen ellene irányuló erőszakra reagáljon.

Így, amikor kikerül a börtönből, tehetetlen báb lesz, akinek korábbi áldozatai kamatostól visszaadnak mindent. Öngyilkosságba menekül, összetöri magát, de túléli. Közben a kormányellenes sajtó nekimegy a belügyminiszternek az embertelen „jobbító” módszer miatt. Ezt pedig nem engedheti meg magának a választások közeledtével, így személyesen kér bocsánatot Alextől, és rendeli el az ellenkezelést, amelynek „pozitív” hatását a fiatalember hamarosan érezni kezdi.

Burgess, hogy könyve Nagy-Britanniában megjelenhessen, írt egy epilógust, amelyben Alex önszántából jó útra tér és családot alapít. Ez azonban az amerikai kiadásból kimaradt, és Kubrick ebből készítette el filmjét, amelyben nemcsak a főhős, hanem a néző is megjárja a poklot.

Már a kezdet is maga a hidegrázás, ahogy egy rövid főcím után megjelenik premier plánban Kicsi Alex, egyik szemén körben műszempillákkal, miközben Purcell: Mária királyné gyászzenéje szól Walter Carlos elektronikus átiratában és halljuk a narrátor bemutatkozó mondatait. Az első 14 perc maga a tömény erőszak, miközben durva ellenpontként egy ír népdalt, Rossini: Tolvaj szarka-nyitányát, majd az Ének az esőben főcímdalát halljuk. A 136 perc alig hagy lélegzethez jutni, ha éppen nem történnek szörnyűségek, akkor olyan figurák, torz beállítások jelennek meg – olykor a feketénél is feketébb humorral – hogy azoknál még a vériszamos, naturalista képsorok is könnyebben elviselhetők.

Mozitörténeti érdekesség, hogy a zenékre mindig nagy hangsúlyt fektető rendező eredetileg a Pink Floydban gondolkodott. Nagyon megtetszett neki az Atom Heart Mother kortárs elemekkel gazdagított oratóriuma, és ezt szerette volna felhasználni. Roger Waters, a Pink Floyd vezetője azonban elutasította az ajánlatot, mert attól tartott, hogy zenéjük háttérbe szorul a film tömény képe világa mögött. Ha viszont megnézzük a The Wall Alan Parker rendezte tíz évvel későbbi filmváltozatát, a főhős sokkoló „átváltozási” jelenetében (Comfortably Numb) nem lehet nem észrevenni a párhuzamot Alex agymosási tortúrájával.

Kubrick, aki mögött akkor már olyan nagyszerű alkotások voltak, mint a Dicsőség ösvényei, a Spartacus, a Lolita, a Dr. Strangelove és a 2001: Űrodüsszeia, némi vargabetűvel jutott hozzá Burgess könyvéhez, amelynek jogait a szerző először Mick Jaggernek adta el. A bandát elképzelése szerint a Rolling Stones tagjai játszották volna. A közép-kelet-európai ősöktől származó rendező azonban a szépnek nem mondható, kis termetű, de annál karakteresebb, remek beszéd- és mozgáskultúrájú Malcolm McDowellt pécézte ki magának. A fiatal angol színész 1968-ban robbant be Lindsay Anderson Ha... című filmjének lázadó diákjával, de emlékezetes volt alakítása a Tombol a holdban is egy sérüléstől lebénult, mégis élni akaró futballista szerepében. És nem mellesleg pályáját a Royal Shakespeare Company-nél kezdte. Kubrick úgy gondolta, hogy Kicsi Alexet senki más nem tudná olyan hitelesen eljátszani, mint McDowell. Vele még azt is meg tudta csinálni, hogy narrátorként saját, Yorkshire-i akcentusát használta, szereplőként pedig átállt a londoni cockney-ra.

Megdöbbentő, ahogy „Mac” arcjátékával, hangjával, szemével képes előbb gyűlöletessé, majd fokozatosan egyre szánalmasabbá válni, az ember már-már hajlandó elfelejteni gaztetteit. Az utolsó képsorokban viszont, ahogy visszatér bele eredendő gonoszsága, átfut rajta egy torz, kegyetlenül cinikus mosoly, amit e képmutató, erkölcsi normáit pillanatnyi érdekeinek alárendelő, az embereket gátlástalanul manipuláló társadalmi rendnek szán.

A Mechanikus narancs McDowellt világhírűvé tette, de egyúttal meg is átkozta. Több mint öt évtizedes pályája során a legtöbbször rossz embereket játszott – erre még rátett az 1979-ben készült Caligula, amelyben szintén zseniális – bőven jutottak neki pszichopaták, sorozatgyilkosok, és megtalálták a horror-rendezők is. Pedig eljátszotta tv-filmen és színházban is a Dühöngő ifjúság főszerepét, nagyszerű volt a részben saját életéről szóló Szerencsefiában, egy Harold Pinter-darabban Laurence Olivier partnere lehetett és azon kevesek egyike volt, akik Arthur király és Merlin varázsló szerepét egyaránt megkapták.

A filmnek is meglehetősen hányattatott sorsa volt: Nagy-Britanniában 1973-ban Kubrick maga vetette le a mozik műsoráról, miután több fiatalkorú banda bűntetteiben „ráismertek” a Mechanikus narancsra és több halálos fenyegetést kapott.

A szigetországban már csak egy évvel a rendező halála után, 2000-ben vetítették újra. A bemutató után számos országban vagy alaposan megvágva, vagy pedig egyáltalán nem mutathatták be, hol a szexuális tartalomra, hol az erőszakra hivatkozva. Brazíliában csak a katonai diktatúra bukása után vetítették, akkor is csak a meztelenségek kitakarásával. Mellesleg egyes emberi jogi szervezetek szerint Brazíliában, Chilében és Argentínában szívesen alkalmazták azt a kínzási módszert, hogy folyamatosan üvöltő zenével kergették őrületbe a foglyokat... McDowell egy, az évforduló alkalmából adott interjúban úgy vélekedett, hogy ma, a „cancel culture” korában aligha lehetne ezt a filmet elkészíteni.

Stanley Kubrick alkotását soha nem mutatták be Magyarországon széles mozihálózatban, csupán egyes vetítések voltak, például 2019-ben a Művészetek Palotájában. Televízióban talán ha egyszer adták az egyik kereskedelmi csatornán, valamikor a hajnali órákban, eredeti nyelven, magyar felirattal, szigorúan 18 éven felülieknek – annak is van már legalább 20 éve. Azóta én sem láttam – előtte már háromszor, legelőször Párizsban, moziban, óriás vásznon - most ezt a változatot vettem elő e cikkhez felelevenítés végett. És még mindig úgy érzem, hogy megér egy-két álmatlan éjszakát...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
20 éve halt meg Hofi Géza – Összegyűjtöttük kedvenc idézeteinket a nagy nevettetőtől
20 idézet a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjától.
Forrás: Wikipédia, Címkép: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

Videó: Hofi Géza Orbán Viktorról

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Szakács Gergő új klipjétől mindenkinek utazni támad majd kedve
Ahogy ő fogalmazott, a Nincsen út című szerzemény spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tízévnyi zenei- és érzelmi evolúció állomásaiból.

Link másolása

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

A magával ragadó klip ötlete Gergő egyik utazása során született meg benne: „Piran az egyik kedvenc kocsival is elérhető helyem, úgyhogy januárban kiutaztam oda pár napra, hogy adjak egy utolsó lökést a lemez befejezéséhez. Egyik reggel néztem a tengert, és egyszer csak jönni kezdtek a Nincsen út első versszakának szavai.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
28 év után új számmal jött ki a Pink Floyd, a dalt Ukrajnának ajánlották
A Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel.

Link másolása

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A mostani felállásban David Gilmour és Nick Mason eredeti tagok mellett Guy Pratt basszusgitáros és Nitin Sawhney billentyűs játszik.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A klipben felvételek vannak az orosz tankokkal szemben fegyvertelenül kiálló ukránokról a kijevi függetlenségi szoborról, a harcokról, a romokról és az ukrajnai menekültekről is.

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Madártestű emberevő, papucsvitorlás és a kalapos gyíkszörny a Szépművészetiben
Hieronymus Bosch különös festményeiből nyílt nagyszabású kiállítás. Nézd meg velünk a legbizarrabb képeket!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. április 09.


Link másolása

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

A tárlaton 10 eredeti Bosch festményt nézhetsz meg, ami a mester teljes életművének közel fele.

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Bosch alkotásainak egyediségét rémítő és bizarr túlvilági ábrázolásai adják.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch a baljós szimbólumokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a gonosz mindenhol jelen van, így éberséggel kell élni a mindennapokat.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

A Gyönyörök kertje rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy már a 16. században is több másolat készült róla.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET: