KULT
A Rovatból
hirdetés

Aki szalonnából rakta ki Orbán Viktor portréját

Csáki László az animáció fenegyereke szereti a valódi történeteket, a nagy vonatjegy-hamisítási ügyet is feldolgozta.

Link másolása

Névjegy

"Egyáltalán nem nehéz ködben vezetni, csak a fehér választóvonalat kell figyelni az út közepén." (Michelangelo Antonioni: Egy nő azonosítása)

Csáki László főállásban a MOME Média design szak oktatója, valamint a BKF animáció szakán és a KREA fotó szakán óraadó tanár.

Idén tavasszal feleségével, Szép Évával négy kilogramm 1x1 centiméteresre vágott szalonnakockából hét óra alatt rakta ki Orbán Viktor portréját.

- Hogy jut valakinek az eszébe az, hogy szalonnából rakja ki Orbán Viktor portréját?

- Egy reggel éppen szalonnáztam a párommal, aki ma már a feleségem (Szép Éva). Szeretem az intarziát, a mozaikot és az elfeledett képzőművészeti technikákat. Ahogy vágtam föl a szalonnát, rájöttem, hogy sokféle színe van, árnyalatai és tónusai, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy mozaik készüljön belőle. Mondtam Évának, hogy ebből milyen jól ki lehetne rakni valamit és mozaikkockaként használni a szalonnát. Éva rögtön rávágta, hogy mi lenne, ha portrét csinálnánk. Pár nap múlva javasolta, hogy ez legyen Orbán Viktor arcképe.

miniszterelnok_portreja_szalonna_mozaik_web

- Más ihletforrás is volt a szalonnázáson kívül?

- Amikor Erdélyben voltunk, egy asszonytól pálinkát akartunk venni, közben beszélgettünk. Ő mondta, hogy szerinte kétféle ember van: a disznózsíros, meg a libazsíros. Szerintem ebben a mondásban minden benne, és sok olvasata létezik. Értsük, ahogy akarjuk.

- Milyen volt a portré fogadtatása?

- Nagyon szerették, kaptam minden oldalról véleményt. Szerencsére korrekt, realista portré készült a szalonna mozaikból: az arcát nem írtuk át, törekedtünk a hasonlóságra és nem karikatúrát készítettünk. Szakmailag tisztességesen megcsináltuk, egyáltalán nem sértő, nem bíráló, nem billen egyik oldalra sem, objektív. Egyébként a Fradi stadion megnyitóján készült portré fotó volt az inspirációs alapja. Kicsit alulnézetből készült a kép, ez tetszett meg ezért választottuk.

A miniszterelnök portréja szalonna mozik munkánkkal a véleményünket mondtuk el, de nem sárdobálós szinten.

Mindenki azt olvas ki belőle, amit akar.

Aki szereti Orbán Viktor politikáját, azt mondhatja, született róla egy szép portré klasszikus technikával, de mégis érdekes kísérleti, kreatív módon, aki meg nem szereti, az pontosan fogja tudni, miért használtunk hozzá szalonnát és mit akartunk mondani vele. Az ötlet már egy éve megvolt mire, elkészült a mozaik. Átgondoltuk sokszor és még egy év után is úgy gondoltuk, hogy elég erős és megalapozott a terv arra, hogy megvalósuljon. A lényeg a minőségi, kreatív és egyedi vélemény alkotáson van. Ez valahol a képzőművészet lényege is, ami esetek többségében valami ellen jön létre és saját vagy teremtett eszközrendszerrel kommunikál.

- Hogyan lett belőled grafikus, és miért pont ezt a területet választottad?

- Azt nem mondanám, hogy grafikus vagyok, inkább olyan ember, aki elsősorban mozgóképpel foglalkozik. A mozgókép, rengeteg területet érint a készítés közben, így grafikus elemeket is, például film főcím, moodboardok, látványtervek. A film akár élő szereplős akár animációs, számomra izgalmas műfaj és minden részlete (hang, design, főcím) legalább ugyanannyira érdekel és szeretek foglalkozni velük.

A történetmesélés utáni vágy inspirál a leginkább, történet nélkül nem nagyon tudok dolgozni.

Ráadásul eléggé kísérletező típus vagyok, rendszerint az adott sztorihoz választok technikát, olyat, ami a történethez szerintem a leginkább illik. Amikor könyvborítót tervezek, akkor is történettel dolgozom, csak nem térben és időben ’bontom’ ki, mint a film esetében, hanem egy borítóba sűríteni a legmegahatározóbb/emblemetikusabb pillanatot.

europa_konyvboritok_csaki_laszlo

indian_1_1

- Pontosan honnan származnak ezek a történetek?

- Nagyon sokat olvasok és igyekszem egyre jobban figyelni arra, ami körülöttem történik. Szeretek elsőre érdektelennek tűnő, de mégis fontos jelenségekre fókuszálni, és azokra felhívni a figyelmet. Arra törekszem, hogy közérthető módon adjam át ezeket az információkat a közönségnek, de mindig valami érdekes ’csomagolásban’. Az egyetemi évek alatt úgy gondoltam, ami engem érdekel, az biztosan érdekel mást is, ma már előbb átgondolom, kinek is pontosan és hova fogom elkészíteni a következő munkámat. Fontos, hogy sok embert érdekeljen a téma már önmagában és ezt próbálom a ’nagy’ munka elkezdése előtt tesztelni.

- Mondanál erre konkrét példát?

- A Kék pelikan című dokumentum-animációs film esetében először alaposan körbejártam a kérdést:

hogyan fogja megérteni a sztorit az, aki a rendszerváltás után született és nem is élt benne?

Fontosnak tartottam, hogy ők is megértsék, miért akart az akkori, fiatal generáció utazni, és milyen lehetőséget teremtettek maguknak erre. Mert ma, ha utazni akarsz, akkor vannak olcsó alternatívák és a nemzetközi vonatjegyet sem indigóval írják.

Ha nem ismeri a háttértörténetet, akkor a filmben el kell mondani neki, hogy ezt a jegyet úgy írták, hogy két papír közé beraktak egy indigót, és az indigós másolatot kaptuk meg, és az indigót ebből később ki lehetett mosni. És a mai huszonévesen nem csak az indigós vonatjegyekről nem tudnak semmit, hanem arról a rendszerről sem. Mi meg azért némileg még benne voltunk, még ha gyerekfejjel, kamaszfejjel is, de azért ebből kaptunk rendesen. Emlékszünk bizonyos momentumokra: milyen volt a taxisblokád, vasfüggöny lebontása, fel tudjuk idézni annak a kornak a hangulatát.

kek_pelikan_still_06

kek_pelikan_still_12

kek_pelikan_still_21

A Kék Pelikan dokumentum-animációs rövidfilm a közelmúlt egy különös jelenségét, a nemzetközi vonatjegy hamisítás történetét meséli el. A kilencvenes évek elejétől 2002-ig tartó időszak Magyarországának jellemző bűncselekménye volt az okirat-hamisításnak ez a "light-os" formája. Ami arra a felismerésre épült, hogy az indigóval írt nemzetközi vonatjegyekről elég egyszerű módon, háztartási tisztítószerekkel eltávolítható a szöveg, és szárítás, préselés után tetszőleges úti célra újraírhatók.

A szükség és a kíváncsiság hozta, hogy a rendszerváltás utáni fiatal generáció vonatjegy hamisításba kezdtek, ugyanis a nemzetközi vonatjegyek a 90-es években nemcsak nagyon drágák voltak, de akkoriban az olcsóbb utazásra igénybe vehető alternatívák sem léteztek még. Európa felfedezése olyan erős és természetes igény volt, hogy egyáltalán nem számított, hogy milyen úton lehetséges ez. A vonatjegy hamisítási mozgalom a hamisítók és a felhasználók között kölcsönös bizalomra épült.

Forrás: Port.hu

- Milyen visszajelzéseket kaptál a Kék pelikanról?

- Még nincs kész a film, csak a trailer, de ez alapján

a huszonéves nézők úgy találták, hogy ez a forma - amikor a valós dokumentum alapú interjút összekeverjük animációval - nagyon jól megszólítja a közönséget.

Egyszerűen a forma sokkal izgalmasabbá teszi a teljesen valós, dokumentum alapú tartalmat, azáltal könnyebb befogadni.

- De a történet igazából a te generációdnak és a negyveneseknek szól, igaz?

- Egyértelműen azokat szólítja meg leginkább, akik a rendszerváltozás környékén, a kilencvenes években vagy a 2000-es évek elején voltak húsz évesek. Amikor híre ment, hogy a nemzetközi vonatjegy-hamisítási ügyről készítek filmet, rengeteg sztorit kaptam tőlük. Sokszor nem írják le, hogy kik ők, de megosztják, hogy mi történt velük, hová utaztak, miért indultak el, milyen élményeket szereztek. Nagy kérdés, hogy melyik történetet tegyük be a filmbe, mert egyszerűen nem lehet kihagyni és nehéz választani. Fontos még, hogy belekerüljön, ahogy átlépnek a határon Hegyeshalomnál és ahogy Bécsben rácsodálkoznak egy kirakatra...

A Kék pelikan trailere:

Kék Pelikan | Blue Pelikan – Trailer from László Csáki on Vimeo.

- Miért áll ennyire jól nekünk, magyaroknak az animációs műfaj?

- A gondolkodásmódunk miatt: a redukáló, stilizáló, egyszerűségre törekvő, kreatív, átlényegítő gondolkodásmód kedvez az animációk készítésének.

A magyar lélek remek társa az animációnak, jók vagyunk benne, jól működünk együtt, és ezt mindenfajta patetikus nemzeti öntudat és mellveregetés nélkül mondom.

Az viszont nehezebb helyzet, hogy a magyar animációt mint lehetséges exportcikket nehezen ismerik fel, ebből sokkal többet ki lehetne kihozni, mint ami most van.

- Az utóbbi években jelentős nemzetközi sikereket könyvelhettek el a magyar animációs filmek.

- Az animációs rövidfilm nagyon jól működik, az egész estés animációs filmeket kellene még jobban kifuttatni. De ha összeadjuk, hogy az elmúlt években hány egész estés animációs film készült, illetve, hány élő szereplős film készült és megnézzük, hogy ezek a filmek mit hoztak a konyhára, hány eladást produkáltak, meg milyen nézettséget, fesztivál sikereket akkor egyértelműen kijön, hogy az animáció legalább olyan eredményes mint az élőszereplős film, sőt...

Vácz Péter: Nyuszi és Őz

Rabbit and Deer (Nyuszi és Őz) from Péter Vácz on Vimeo.

- Miért nőtt meg ennyire az érdeklődés az animáció és a grafika iránt?

- Önmagát gerjeszti a jelenség. Onnantól kezdve, hogy láthatóvá válik egy műfaj, és meg tudják szólítani azt a közönséget, akinek szánják, a közönség vágyik arra, hogy lássa a következőt, és ez az egész befogadói réteget generál. Ha valahol van egy animációs rövidfilm vetítés, oda biztos, hogy szívesen mennek az emberek. Hálás műfaj. Eleve az absztrakció, a vizualitás miatt sokan szeretik, és nagy felületet ad a kerativitásnak egyéni alkotói világ építésnek. Ha belép a történet, és a kettő jól találkozik, nagyon viszi az embereket.

- Amikor két éve megkaptad a kecskeméti nemzetközi animációs filmfesztivál nagydíját, az mit jelentett a munkádban, a szakmádban?

-Nagyon boldog voltam, mert itthon a kecskeméti animációs filmfesztivált tartom a legfontosabb animációs szakmai fórumnak. Aki ott díjat kap, erős hazai mezőnyben szerez elismerést egy szakmai zsűritől. Jó volt a négy éves alkotói munkát ilyen díjjal zárni.

Azért is jó ez a fesztivál, mert akkor tényleg együtt van a szakma azon a pár napon. Fontosnak tartja mindenki, hogy elmenjen erre a fesztiválra. A filmeket is úgy nézzük, hogy együtt örülünk egymás munkáinak és rengeteg érdekes kiállítás és beszélgetés kíséri a versenyprogramot. Ebben az országban ez nem jellemző. Ahhoz képest, ami a hivatalos magyar filmszemlénken volt, sokkal oldottabb a közeg, sokkal jobban együtt vannak, beszélgetnek, elmennek focizni, az egész kecskeméti ottlét izgi dolog.

my_name_is_boffer_bings_still_10

monoszkop_adasszunetre

Ha érdekes volt az interjú, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
20 éve halt meg Hofi Géza – Összegyűjtöttük kedvenc idézeteinket a nagy nevettetőtől
20 idézet a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjától.
Forrás: Wikipédia, Címkép: Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Húsz évvel ezelőtt, 2002. április 10-én halt meg Hofi Géza, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja.

Halálának évfordulója alkalmából most összegyűjtöttük a 20 kedvenc idézetünket a nagy nevettetőtől:

1. "A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott."

2. "A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll..."

3. "Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!"

4. "Hidd el nekem, itt hármat foghatsz: A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat."

5. "Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő."

6. "A korrupció az, amiből mi kimaradunk."

7. "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak."

8. "Mielőtt bármi véleményed van, egyeztess!"

9. "...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, »csendesen« meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!"

10. "Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi."

11. "A rohadt kommunizmust megúsztam, aztán most a polgári demokrácia visz el."

12. "Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol."

13. "Az igazságból elveszett az »i«."

14. "A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad."

15.

Videó: Hofi Géza Orbán Viktorról

16. "– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.

– S’te, mit csináltál?

– Há’ rizst."

17. "A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG."

18. "Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen...meg beteg"

19. "– Művész úr, régen láttam!

– Ja, régen én is."

20. "Anyósom fekszik az ágyon:

– Jaaaaj...Meghalok...Egy pók mászik a plafonon...

– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!"

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Szakács Gergő új klipjétől mindenkinek utazni támad majd kedve
Ahogy ő fogalmazott, a Nincsen út című szerzemény spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tízévnyi zenei- és érzelmi evolúció állomásaiból.

Link másolása

Újabb dalt mutat be a hamarosan érkező nagylemezéről Szakács Gergő, ráadásul olyan klippel, amelytől mindenkinek utazni támad majd kedve.

Fantasztikus környezetben forgatta le profi csapattal friss videóját az énekes, aki április 28-án az Akvárium színpadán mutatja be Evolúció című új albumát. Ahogy fogalmazott, a

Nincsen út című szerzemény egy spiripop stílusú dal, amely egy a több mint tíz évnyi zenei–és érzelmi evolúció állomásaiból, amiket a lemezen mutat majd be.

A magával ragadó klip ötlete Gergő egyik utazása során született meg benne: „Piran az egyik kedvenc kocsival is elérhető helyem, úgyhogy januárban kiutaztam oda pár napra, hogy adjak egy utolsó lökést a lemez befejezéséhez. Egyik reggel néztem a tengert, és egyszer csak jönni kezdtek a Nincsen út első versszakának szavai.

Mivel elég vizuális típus vagyok, így a klip is egyből elkezdett pörögni a fejemben: egy dzsungelt láttam magam előtt.”

Annyira beégett az előadó fejébe a dzsungel képe, hogy aztán az egész lemez vizualitását is meghatározza a motívum – ezt nemsokára láthatja is a közönség.

Gergő elárulta, hogyan is forgott a klip, amelynek izgalmas munkálataira Nagy Bence, Lévai-Hangyássy Bence, valamint László Péter drónpilóta tartott vele. „Tavaly nyáron egy barátom mesélt Madeiráról, és beugrott, talán arra is alkalmas lehet ez a hely, hogy ott készítsük el a klipet. Rákerestem a képekre, és pont azt láttam, amit szerettem volna. Végül négy napig tartott a forgatás: a hegyekben 3 fok volt, az óceánparton pedig 24. Rövidnadrágban, átázott cipőben jártuk be az egész szigetet. Az időjárás is mellénk szegődött: amikor ködre volt szükségünk, köd volt, de amikor napsütésben nézett volna ki a legjobban az adott helyszín, akkor ragyogott a nap. Az egész sziget olyan volt, mintha egy giga stáb bevilágította és berendezte volna előre, csak nekünk.”

Az énekes hozzátette, a legjobb helyszínekért sokszor le kellett térniük az útról, és felkapaszkodni a hegyekre, vagy éppen egy vízesés alá bemászni. Pont ezek a kitérők adták meg a forgatás vezérelvét: „Amerre mennék, nincsen út.”

VIDEÓ: Szakács Gergő - Nincsen út


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
28 év után új számmal jött ki a Pink Floyd, a dalt Ukrajnának ajánlották
A Hey Hey Rise Up című dalt az ukrán Boombox zenekar énekese, Andrij Hlivnyuk vokáljaival vették fel.

Link másolása

A Pink Floyd 28 év után új számot adott ki, a dalt Ukrajnának ajánlják. A Pitchfork azt írja, hogy a dal klipjében Andrij Hlivnyuk (az ukrán Boombox együttes tagja) is vokálozik.

Az ukrán énekes amerikai turnén volt épp a zenekarával, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Hlivnyuk azonnal visszatért Kijevbe, hogy beálljon katonának, az ukrán főváros főterén vette fel az „Ó, a vörös kányabangiták a réten” című hazafias dalt.

Ezeket a részleteket emelte át a Pink Floyd a Hey Hey Rise Up című új számába, amit tegnap publikáltak.

A zenekar lényegében 1994 óta nem adott ki új felvételt, az azóta megjelent lemezeiken korábbi feldolgozások és remasterelt számok hallhatóak.

A mostani felállásban David Gilmour és Nick Mason eredeti tagok mellett Guy Pratt basszusgitáros és Nitin Sawhney billentyűs játszik.

A szám bevételeit az Ukrajnai Humanitárius Alapnak ajánlották fel, Gilmour elmondta: azt reméli, hogy a zenéjükkel minél nagyobb nyilvánosságot és támogatást tudnak szerezni az ukránok ügyéhez:

„Pénzt szeretnénk gyűjteni humanitárius szervezetek számára, és erősíteni a morált. Szeretnénk kifejezni támogatásunkat Ukrajnának, megmutatni, hogy a világ nagy része elítéli, ha egy szuperhatalom megtámadja azt a független demokratikus országot, amellyé Ukrajna vált.”

A klipben felvételek vannak az orosz tankokkal szemben fegyvertelenül kiálló ukránokról a kijevi függetlenségi szoborról, a harcokról, a romokról és az ukrajnai menekültekről is.

A Pink Floyd már márciusban is tett egy gesztust Ukrajnának: azt közölték, hogy minden, 1987 után kiadott szerzeményüket elérhetetlenné teszik digitálisan Oroszországban és Fehéroroszországban.

Íme, az új Pink Floyd-szám:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Madártestű emberevő, papucsvitorlás és a kalapos gyíkszörny a Szépművészetiben
Hieronymus Bosch különös festményeiből nyílt nagyszabású kiállítás. Nézd meg velünk a legbizarrabb képeket!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. április 09.


Link másolása

"Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa" címmel nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészeti Múzeumban. Ez kétség kívül az év legmenőbb kiállítása Magyarországon, emellett pedig az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch kiállítása nemzetközi szinten is.

Nagyon vártam már a megnyitót, mert mindig lenyűgöztek Bosch képei. Amikor állok egy-egy festménye előtt, és azt hinném, mindent részletet jól megnéztem, mindig észreveszek egy újabb érdekességet. Ráadásul ez általában valami meghökkentően bizarr dolog. Hogy is szól a vicces meghatározás? "Ha egy festményen rengeteg apró emberi alakot látsz, de egyáltalán nem tűnik normálisnak, mert furcsa helyeken furcsa dolgokat csinálnak, akkor Hieronymus Bosch a festő."

A tárlaton 10 eredeti Bosch festményt nézhetsz meg, ami a mester teljes életművének közel fele.

Ennek megszervezése hatalmas teljesítmény a Szépmű részéről. A sajtóbejáráson a főigazgató, Baán László elmondta, szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnt a kiállítás megszervezése, amikor belevágtak. Féltve őrzött festményeiket végül olyan múzeumok adták kölcsön, mint a Louvre, a Rijksmuseum, a Prado, a New York-i Metropolitan Museum vagy a londoni The National Gallery.

Az eredeti Bosch remekművek mellett hét szekcióban közel 90 alkotást csodálhatsz meg, amik a németalföldi mester művészetéhez kapcsolódnak. A kiállításon megelevenedik Bosch világa, megismerheted, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket.

Jó példa erre a kiállítás egyik szenzációja, a Bolondok hajója. Bosch hajójának utasai az élőfa-árbóc körül mulatoznak, az egyik tébolyult vízben hűtött bőrtömlőt szorongat, egy másik a kifogott hal közvetlen közelében okád.

A kiállított alkotásokon keresztül bepillanthattunk a késő középkor emberének gondolkodásmódjába is. Úgy hitték, a hívő lelkének túlvilági sorsa saját döntésein múlik, az egyén szabad akarata révén választhat jó és rossz, erény és bűn között. Bosch művészete ehhez nyújtott elgondolkodtató, hol fenyegető, hol humoros kapaszkodót.

A Túlvilági látomások táblaképeken egyértelműen megfesti, mely két lehetőség vár a hívőkre. Az üdvözültek mennybemenetelén az őrangyalok a fény felé emelik a lelkeket. A Pokolba vezető folyón azonban démoni szörnyalakokkal körülvéve sodródnak a kárhozottak.

Bosch alkotásainak egyediségét rémítő és bizarr túlvilági ábrázolásai adják.

Kivételes tehetségével hátborzongatóan különös démoni lényeket teremtett meg. Az utolsó ítélet című festményt vizsgálva láttunk például madártestű emberevőt, papucsvitorlást, és kalapos gyíkszörnyet is.

A kiállítás bemutatja azt is, honnan eredeztethető ez a különös világ. Biztos te is belefutottál már olyan mémekbe, amik abszurd középkori illusztrációkat parodizálnak. Ezek jutottak eszembe, amikor a festmények mellett kiállított irodalmi, teológiai műveket, miniatúrákat nézegettem. Nos, ezekből meríthetett Bosch is.

Érdekesség, hogy a kiállított alkotások témájának hangulatát a szekciók falszíne is leköveti. A túlvilági utazás sötét tónusai után világosabb terekbe léphettünk át, és megismerhettük, miként állította Bosch követendő példának a szentek és Krisztus életét.

Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek történetét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Szent Kristóf vándorbotjára például véres halat festett. A Királyok imádása festményen pedig az idilli jelenet hátterében lócsontvázat fedeztünk fel.

Ezek a részletek nem csak számunkra hatnak nyugtalanítóan. A mester célja az elbizonytalanítás volt.

Bosch a baljós szimbólumokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a gonosz mindenhol jelen van, így éberséggel kell élni a mindennapokat.

Bosch legnyugtalanítóbb, legelgondolkodtatóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje–triptichon. A táblaképegyüttes középső elemén színes és érzéki világban fiatal nők és férfiak hódolnak különféle testi élvezeteknek. Körülöttük túlméretezett madarak, gyümölcsök és egzotikus virágok teszik még különösebbé a látványt.

A sokrétű műalkotás üzenetét a mai napig sem tudták teljes egészében megfejteni. Van olyan teória, amely szerint a fiatal III. Nassaui Henrik és a vele együtt nevelkedő Szép Fülöp számára készült, akiket az emberi ösztönök féken tartására intett.

A Gyönyörök kertje rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy már a 16. században is több másolat készült róla.

Eredetijét sajnos nem láthattuk, de a kiállítás ezt a remekművet is megidézi az egyik legkvalitásosabb korabeli másolattal, illetve egy lenyűgöző arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpittal.

A kiállításra mindenképp sok időt szánj, mert ezeken az alkotásokon annyi érdekes részlet van, hogy egy-egy képet órákig is nézegethet az ember. Ha kifejezetten az eredeti Bosch festmények érdekelnek, viszonylag könnyen megtalálhatod őket a tárlaton, mert mindegyiket kordon vagy üvegbúra védi.

Legtöbb esetben kisméretű alkotásról van szó, ami megnehezíti a bogarászást. Ötletes segítség ehhez, hogy a tárlat végén lévő vetítés kilenc Bosch alkotást is bemutat "nagyító alatt".

A kiállítást július 17-ig nézheted meg. Részletek és jegyvásárlás a Szépművészeti múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET: