A Sanyi és Arankába nem a sznobok járnak
A kis színházakban pont a méret a lényeg. Az, hogy a kis színház nem nagy. Kifejezetten kicsi. Adott esetben 30-40 ülőhelynél nincs is több a játéktér körül. A színészek az orrotok előtt játszanak, és ha akarnátok, egyesével megérinthetnétek őket, vagy fordítva: ők nyúlhatnának ki a színpadról, hogy zsebkendőt kérjenek tőletek. Jó esetben semmilyen fizikai korlát nem határolja el a színpadot: nem emelik jóval magasabbra, mint a nézőtér első sorai, nincsen színpadi árok, sőt, gyakran színpadnak nevezett piedesztál sincsen, amelyen a színész a néző fölé magasodna, és onnan pillantana le néha – lopva.
Ezért szerencsére hiányzik a sterilitás, a nagyszínpadok időnként fel-feltörő betegsége.
Sokkal intenzívebb élményt jelent egy-egy darab. Különösen akkor, ha olyan előadást néztek meg, mint Harold Pintér Hazatérése a Sanyi és Aranka Színházban: a meglehetősen kis térbe zsúfolt fajsúlyos darab úgy gyűrhet orrba, mint az otthon kotyvasztott pálinka.
VIDEÓ: A Hazatérés előzetese
Él valahol London külvárosában egy család. Nem tudni, miért utálják egymást ennyire, és miért ennyire szemetek egymással. Csak azt, hogy tapintani lehet a feszültséget az apa, az apa öccse és az apa két fia között. Az anya sehol. Hogy lelépett-e vagy meghalt, nem derül ki, bár az apa úgy beszél róla, mintha halott volna.
Ebbe a nyomasztó légkörbe érkezik haza a harmadik fiú külföldről, a feleségével. A családi találkozó természetesen nem úgy sül el, ahogy várták. Egyik csavar jön a másik után a furcsa végkifejletig.
Az 1960-as évek közepén íródott drámát Magyarországon többször is bemutatták az elmúlt évtizedekben. A Sanyi és Aranka 2015-ös előadásait a Budaörsi Latinovits Színházzal közösen rendezte.
"Kiszúrtad a bakikat?" - kérdezi a bemutató után Nagy Dániel Viktor Junior Prima díjas színész, aki a bokszoló Joey-t alakítja a darabban. Őszintén elmondom neki, hogy az összeset (egyébként nem volt sok), de mivel egész nap szövegekkel foglalkozom, ez csak annyira számít, mint egy-egy elütés: nem ez a lényeg, nem zavarja az értelmezést, hamar átsiklik fölötte az ember. Egy olyan kicsi színházban, ahol 40-70 és nem több száz fős a nézőtér, olyan kicsi, mobilis színpadon, mint amilyet a Sanyi és Arankában láthattok, egy elszólás csak fokozza az intimitást és a természetességet.
"Miért kell a budapestieknek a Sanyi és Aranka színház?" kérdeztem Lukáts Andort, a színház igazgatóját egy korábbi beszélgetés alkalmával. Visszakérdezett: „És miért kell a budapestieknek a Nemzeti Színház?” Majd hozzátette: "Amikor nyolc éve megszületett ez a dolog a fejemben, egyfajta hiánypótlásnak szántam, mivel nem volt abszurd színház Budapesten. Párizsban ott a Huchette, és játsszák az Ionesco-darabokat. Az induláskor úgy tűnt, hogy abszurd darabok mellett kortárs operát is előadunk. Faragó Béla Kafka című operáját mutattuk be, amely Kovács Kristóf librettójából készült. Azóta sem sikerült még egy kortárs operát összehozni, ugyanis nagyon drága műfaj, énekesek, zenészek, karmester kell hozzá."
Felolvasószínházi előadásaik közül tavaly nagy sikerrel és telt házzal játszották Bolgár György (Klubrádió) Ingmar és Woody című darabját Novák Eszter rendezésében. Az ehhez hasonló előadásoknak itt nagy hagyományai vannak, korábban antik görög drámákkal dolgoztak. Idén az OKULÁRÉ projekt, a kortárs drámaírók versenye költözött be a Sanyi és Arankába, felolvasószínházi köntösbe öltöztetve.
VIDEÓ: A Verslábak neccharisnyában című előadás előzetese
A Bankhitel című előadás plakátja
Amikor Lukáts Andor 1995-ben Kaposvárról Budapestre költözött, Halász Péter a Kamrában indított egy Hírszínház című sorozatot, és megkérte, hogy a kaposvári színész dolgozzon vele együtt. Két hónapon keresztül 28 bemutatót tartottak az alábbi forgatókönyv szerint: megkapták a motoros futártól éjjel tíz után a Népszabadság másnapi számát, választottak egy hírt, írtak belőle egy darabot, és másnap este bemutatták. Az egyik darabot ketten játszották, hajléktalan házaspárt alakítottak. Halász Péter volt Aranka, Lukáts Andor pedig Sanyi.
Halász Péter 2006-ban meghalt; amikor Lukáts Andor színházat alapított, úgy gondolta, mindenképpen olyan névnek kell lennie, amely nem klasszikus színházi elnevezés. A névvel a Halász Péterrel közösen játszott színdarabnak és a Hírszínháznak állít emléket.
A színházat a IX. kerületben, a Mátyás utca 9. szám alatt találjátok. Nyitott szellemiségű befogadó színházként, illetve színházi műhelyként működnek, nem csak vígjátékokat és tragédiákat adnak elő; koncerteket, beszélgetéseket, izgalmas verses műsorokat rendeznek.
VIDEÓ: Az Összkomfort előzetese - a darab John Osborne: Dühöngő ifjúság című drámája nyomán készült
A színház műsorrendje részben az apján szerveződik, hogy az előadások életben tarthassák a színházat. Ezért hívták meg tavaly Bán Jánost és Csuja Imrét játszani, ezért szerveznek változatos programokat. "Egyébként a színházak szinte a rendszerváltás óta ínséges időket élnek" - szomorodik el Lukáts Andor. "Abban a nyomorult szocializmusban, ami tényleg borzalmas volt, és amelyben tényleg nem lehetett az országhatárt átlépni, Aczél Györgynek volt ízlése. Sötét gazember volt, ugyanakkor kulturált ember. Tudta, hogy mit tilt be, mert felismerte a sorokból, hogy az mit jelent. A kultúrára viszont úgy tekintettek, hogy a dolgozó embernek kell a szórakozás a napi nyolc óra munka után. Ezért állami támogatást kaptak a színházak."
Amikor arról beszélgettünk, hogy lehetséges-e egyáltalán piaci alapokon szervezni a színházak életét, és úgy általában a kulturális életet, Lukáts Andor véleménye az volt, hogy
amikor a piac diktál, le kell mondani bizonyos témákról. Pedig az is fontos, hogy a színházak mit akarnak mutatni, mire szeretnék felhívni a figyelmet.
"Például meg kéne ismerni a görög kultúrát, meg kéne ismerni a kortárs szerzőket, akik ma – Shakespeare nyomdokain - olyan darabokat írnak, amelyek tükröt tartanak."
A Sanyi és Aranka színház igyekszik minél több társulatot, ismert, elismert, tehetséges, kreatív emberekkel dolgozni.
Mint azt Váczi Laci, a színház produkciós menedzsere is hangsúlyozza, az elsődleges cél, hogy önfenntartók és lehetőleg függetlenek maradjanak, képesek legyenek kifizetni a bérleti díjat, a rezsit, a színészek gázsiját, legyen büfé, és semmilyen technikai nehézség ne akadályozza meg a munkát.
Állami támogatást nem kapnak, erre nem is pályáznak.
Augusztusban megalakult a SASZ Alkotóműhely (a színházi évadban a Sanyi és Aranka Színházban alkotók közössége).
Váczi Laci azzal a szándékkal hozta létre, hogy szó szerint és átvitt értelemben is teret és lehetőséget biztosítson olyan kreatív alkotóknak, akik magas művészi színvonalon, a mai életünkre reflektáló, korszerű, színészközpontú színházat szeretnének létrehozni.
A SASZ alkotóműhely első bemutatója az azóta nagy sikerrel futó Összkomfort című darab, amely kortárs átirata a Dühöngő ifjúságnak. Új premier Miklós Marcell önéletrajzi ihletésű Thrillerje a Revenge. Az idei évadtól hivatalos együttműködő és koprodukciós partnerük a Budaörsi Latinovits Színház.
A SASZ alkotóműhely szlogenje: Tér és Lehetőség.
Milyen a Sanyi és Aranka közönsége? Lukáts Andor szerint egyre jobb. Azt mondja, kialakult egy egész közösség, amelyik a Sanyi és Arankára éhes. „Csodálatos érzés. Kulturált, gyönyörű közönségünk van, ugyanakkor nagyon vegyes. Diákoktól elkezdve az idős emberekig ugyan olyan érdeklődéssel néznek bennünket. Ide nem sznobok járnak.”