A 10 legjobb megzenésített vers
A lista abc-sorrendben van - köztes rangsort nem akartunk és nem is igazán tudtunk volna felállítani. Egy költőnek több verse is bekerülhetett, egy előadótól viszont csak egyetlen megzenésítést választottunk, még akkor is, ha repertoárjának több darabja is könnyűszerrel megüthette volna a szintet.
Ágnes Vanilla – Áhítat
Ágnes Vanilla 2011-ben, Radnóti Miklós születésének 101. évfordulóján adta ki A lélek aljából, illetve Rejtettelek címeket viselő duplalemezét, amelyen a költőnek összesen 17 versét énekli el. A kerek évfordulóhoz képesti késést a munkálatok elhúzódása okozta, azonban megérte a várakozás: az eredmény hangszerelését és hangulatát tekintve is magával ragadó lett. Tulajdonképpen bármelyik dalt választhattuk volna róla, de talán az Áhítat tette ránk a legmélyebb benyomást.
Cseh Tamás – Biztató a szerelemhez
Cseh Tamás egyik utolsó kiadványa volt a 2004-ben megjelent Ady-album, amelyre nem kevesebb, mint 28 vers megzenésítése került fel. Kissé szokatlan módon maga Cseh Tamás csak előadóként szerepel az albumon: a szövegek mellett a zenét sem ő, hanem Novák János jegyzi. A stílus viszont maradt a semmivel össze nem téveszthető „csehtamásos”, bár a hangzásvilágot ezúttal számos egyéb hangszer, például hegedű, ütősök és fúvósok is gazdagítják.
Ferenczi György – A természet vadvirága
Ferenczi György a Rackajam zenekar élén az utóbbi években akusztikus felállású koncerteket ad, a Hangzó Helikon sorozatban megjelent Petőfi-lemezét viszont ízig-vérig zúzós hangszerelés jellemzi. A elektromos gitárok mellett Ferenczi virtuóz gitár- és szájharmonika-játékát is megcsillogtatja, egyedi énekhangjáról nem is beszélve.
Hobo Blues Band – A hetedik
Földes László, azaz Hobo hosszú évtizedek óta ápolja József Attila örökségét, nemcsak zenekarral, de önállóan is: „Tudod, hogy nincs bocsánat” című estjét (amely jelenleg a Nemzeti Színház műsorán szerepel) már több száz alkalommal adta elő, idehaza és más magyarlakta országokban egyaránt.
Fotó: Hobo hivatalos honlapja
A három évvel ezelőtt feloszlott Hobo Blues Band repertoárjában szintén számos versmegzenésítés szerepelt. Ezek közül személyes kedvencünk A hetedik, amely az önmagában is erős szöveget szuggesztív előadásmóddal és vérbeli zúzós zenével teszi még átélhetőbbé. Külön érdekesség, hogy a lenti felvétel a Sziget nagyszínpadán készült, akkora tömeg előtt, amit valószínűleg sok manapság népszerű külföldi zenekar is megirigyelne.
Kaláka – Akarsz-e játszani?
A Kaláka zenekar lassacskán félévszázados(!) életműve bővelkedik versfeldolgozásokban, ezek között is előkelő helyen szerepelnek Kosztolányi Dezső költeményei. A fentebb már említett Hangzó Helikon sorozat egy másik lemezén kereken 20 darab jelent meg belőlük. Az Akarsz-e játszani? címűt klasszikus keringőritmusban zenésítették meg, nincs igazán túlbonyolítva, de pont jól illik így a vers eredeti hangulatához.
Kex – Tiszta szívvel
Az alig két évig, 1969 és 1971 között működő Kex korának egyik leglázadóbb együttese volt. Progresszív zenéjük és performanszokba hajló koncertjeik érthető módon szúrták az akkori rendszer kultúrfelelőseinek szemét. Így nem meglepő, hogy a frontembert, Baksa-Soós Jánost rövid időn belül emigrációba kényszerítették – azóta is Berlinben él.
József Attila Tiszta szívvel című klasszikusának megzenésítése inkább mantraszerű, mint dallamos, bár az orgonaszóló kifejezetten virtuóz benne. Maga a vers viszont hasonlóan lázadó hangvételű, mint a zenekar, így végső soron tökéletesen illik a repertoárjukba. Mellesleg ez a lista legrégebbi szereplője, tehát jó eséllyel műfajteremtőnek is tekinthető.
Lovasi András – Véletlen
Lackfi János és Lovasi András együttműködéséből egy egész albumnyi remek dal született 2007-ben, a Hangzó Helikon sorozat keretein belül, amelyek közül most a címadó Véletlenre esett a választásunk A verseket Heidl György zenésítette meg, Lovasi csak az énekhangját adta hozzá, de egyéni előadói stílusa tökéletesen illik Lackfi költeményeinek játékos hangvételéhez: mintha csak a zsák a foltját találta volna meg. A lemez anyagát időről időre élőben is előadják, bár ezek az alkalmak a költő és a zenészek egyéb elfoglaltságai miatt igencsak ritkák.
Rapülők – Szívzuhogás
Geszti Péter munkásságáról alighanem keveseknek ugrana be elsőként a mélyenszántó költőiség. A Rapülők zenekarral a rengeteg borzasztó szóvicc mellett mégis készített egy kimondottan ízléses szerzeményt, amelyben nem kevesebb, mint nyolc költő (mások mellett Petőfi, Kosztolányi, József Attila, Juhász Gyula és Nagy László) verseiből rakott össze egy teljes értékű dalszövegnek is beillő egyveleget. A különböző művekből kiragadott részek tökéletesen harmonizálnak együtt, a dal hangulatát pedig szerencsére a minimalista zenei kíséret sem rontja el.
Sajnosbatár – Földközel
A szentendrei illetőségű Sajnosbatár zenekar három vagy négy éve játssza rendszeresen Parti Nagy Lajos versét, amely eredetileg az 1986-os, Csuklógyakorlat című kötetben jelent meg. Elmondásuk szerint személyesen nem ismerik a szerzőt, egyszerűen csak megtetszett nekik ez a műve, emiatt zenésítették meg. A Földközelből lendületes, gitár-dob-basszus hangszerelésű rockdal lett, amely a koncertek repertoárjának is állandó része. Egyelőre csak egy próbatermi felvételen hallgatható meg, de remélhetőleg hamarosan lemezre is felkerül.
Szabó Balázs Bandája – Bájoló
Szabó Balázs még huszonéves korában zenésítette meg Radnóti Miklós egyik legszebb versét, amelyet a Suhancos zenekar tagjaként is rendszeresen előadott. Ezt a verziót a csapat másik oszlopa, Fankadeli egy rapbetéttel is kiegészítette. Miután a Suhancos feloszlott, Balázs saját formációjának élén folytatta a zenélést, a Bájolót azonban oda is átmentette.
Még szerencse, hiszen alighanem ez a rajongók egyik legnagyobb kedvence: általában a koncertek csúcspontját jelenti, amikor eljátsszák, minden alkalommal hatalmas ováció által kísérve. A dalt nagyjából egy évvel ezelőtt újrahangszerelték és ismét rögzítették – ebben az új változatban a cselló dominanciájának köszönhetően talán még katartikusabb élményt okoz.
Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!