KULT

9 kitörölhetetlen hazai koncertélmény

Lehet egyszerre rajongani a szimfonikus metálért, a villannyal megrázott rock and rollért, a szintipopért és a világzenéért? Naná!

Link másolása

Borzasztó nehéz összeállítani egy ilyen felsorolást, mert ha minden nagyszerű hazai koncertnek emléket akarnánk állítani, a végén akár negyvenes is lehetne a lista, és folyamatosan bővülne. Muszáj tehát szelektálni. A válogatás alapja az volt, hogy melyek azok az előadók, zenekarok, akik nem csak egy-egy fellépésen alakítanak nagyot, hanem bármikor, amikor koncertet adnak, tökéletesen nyomják végig. Akik ha ma vagy holnap lépnének fel, akkor is ugyanolyan jól szólnának, mint egykor. És akiket nyugodt szívvel, szégyenkezés nélkül ajánlhatunk nektek.cbros

1. Vágtázó Halottkémek, Szeged, Vasutas Művelődési Ház, 1992 ősze

Hihetetlen energiával robbantak szerteszét a hangok, és betöltötték a koncerttermet. Van olyan szám, aminek morzsáira 22 év után most is emlékszünk. A bátrabbak a kerítésen átmászva, a művház kertjén keresztül érkeztek, a komformisták persze jegyet váltottak a bejáratnál. Az első percek a beazonosítással teltek. Mi ez? Punkrockfolkmetál? Vagy micsoda? Aztán persze felhagytunk a teljesen felesleges skatulyázással, és hagytuk, hogy Grandpierre Attila eksztázisa magával húzzon bennünket. Nem tudunk mit kiemelni, nem lenne értelme. Ha szeretnétek legalább foszlányokat kapni arról, milyen volt akkoriban egy VHK koncert, hallgassatok bele az alábbi 1992-es koncertfelvételbe a 8. és a 14. percnél.

VIDEÓ: Vágtázó Halottkémek -VHK - Live1 (1992)

2. The Cure, Sziget Fesztivál, 2002

A sötéten melankolikus, karcosan érzelgős koncert alaphangulatán nagyot dobott, hogy közben végig szemerkélt az eső, és így szinte apró szikrákat szórtak a reflektorok a levegőben. 1989 óta először zenélt újra Budapesten a The Cure. A legenda - és a hardcore rajongók - szerint az együttesnek kész listája volt arról, milyen hangtechnikával, milyen hangrendszerrel kell rendelkeznie a helynek ahhoz, hogy fellépjenek. A magas követelményeknek köszönhető, hogy hosszú évekig elkerülték Magyarországot. 2002-ben a Szigeten bőségesen kárpótoltak érte. A The Kiss, a Disintegration, a Forest és a többi kedvenc tisztán és ércesen szólt. Közben hagyni lehetett, hogy a mellettünk álló haver átkaroljon bennünket, és eső áztatta fekete ruhában belesodródjunk egy gyönyörű, romantikus klisébe.

VIDEÓ: A The Cure a 2002-es turné berlini állomásán

3. The Chemical Brothers, Gluglu Fesztivál, Mogyoród, 2004

Először ezüst lámpákat, zöld lézerhullámokat, színes fénypászmákat és arany ösvényeket láttunk. Majd abban a pillanatban, ahogy fények, színek és formák fellobbantak, éreztük, amint kinyílnak az ég csatornái, és vízzel árasztják el a táncolókat. Egyszerre kezdett el kezeit feltartva őrjöngeni több ezer ember. Saját fülünkkel hallottuk a villannyal megrázott rock and rollt feléledni tetszhalottaiból, éreztük a kétszázhússzal megcsapott ritmust, ahogy a testünkön menetel. Az addig megjelent összes albumról hallhattunk számokat, kiváló minőségben újrakeverve, szétszedve és összerakva, így még az olyan közhelyeken sem bosszankodtunk, mint a Hey Boy, Hey Girl. Mindehhez olyan látvány, olyan profin összerakott vetítés párosult, ami a vizuális nihilben tengődő kelet-európai retinánkba szinte beleégett. (A képeket állítólag minden fellépésükön élőben keverik.) A GluGlu volt Magyarországon Az Elektronikus Zenei Fesztivál. Az egyetlen. A többi próbálkozás ehhez képest egy otromba vicc.

VIDEÓ: A Star Guitar a Gluglun, 2004-ben

VIDEÓ: Ilyen szerény technikával szoktak készülni a fiúk a koncertekre:

4. Sear Bliss, Szombathely, Isis-szentély, 2000

A szombathelyi együttes alapítása (1993) óta folyamatosan jöttek-mentek a zenekari tagok, rengeteg név szerepel a listán. Olyan arcok, mint a billentyűs és trombitás Szűcs Gergely, a zenei tartalmak menedzselésével foglalkozó Kovács Attila (Superbutt, Watch My Dying), vagy a Tormentorból már ismert Csihar Attila (2004, ének, Glory and Perdition album). Az alapítók közül Barbarics János és Nagy András tagja még ma is a zenekarnak. Tizenhárom albumuk van, ezek egy része újrakiadás. A Sear Blissnek sok szép pillanata volt eddig, az egyik éppen a 2000-es nyári fellépés az Isis szentély romjainál. Hatásos háttér volt monumentális ívű zenéjükhöz. Akkor azt kívántuk, még ilyet, sokat.

VIDEÓ: A Sear Bliss élőben is volt ilyen jó

5. Duran Duran, Papp László Budapest Sportaréna, 2005. június 8.

Előre készültünk. A divat mindig is fontos volt a Duran Duran számára, azzal tiszteltük meg őket, hogy gondosan megterveztük az outfitünket, az indulás előtti utolsó pillanatig húzva a kabát- és cipőválasztást, hogy végül taxiban kelljen izgulni, odaérünk-e időben. Csak reménykedtünk benne, hogy a nyolcvanas éves nagy durranása, gyermekkorunk egyik megunhatatlan kedvence, a Duran Duran "öregen" is versenyképes. De hogy ennyire, azt nem sejtettük. Tökéletes, vérprofi előadás volt. Csak kapkodtuk a fejünket, a kezdő Sunrise-tól a a Wilde Boysig, és szünetet csak akkor tartottunk, amikor a zenekar ott, a színpadon köszöntötte fel Nick Rhodes-t a születésnapján. A pompás, újhullámos popkoncerthez telt ház illett volna, egymást taposó, sikoltozó húszasok, harmincasok és negyvenesek, ehhez képest valamivel többen voltunk, mint egy félház. Mindegy, mi azért úgy őrjöngtünk, mint a genovai közönség.

VIDEÓ: A Sunrise a 2005-ös turné nyitószáma volt Genovában is

6. Kraftwerk, Papp László Budapest Sportaréna, 2004. +Afterparti a Living Roomban

Gépzene, igen. Nem is akármilyen. Nekünk, meglehetősen sznob és vájt fülű áramzabálóknak olyan élmény a rádiókból ömlő lakossági techno után, mint harminc éves piaci kazettás magnó helyett Bang & Olufsent használni. Hatalmas érzés volt ott állni, és felfogni, hogy látjuk, halljuk őket, mindennek kezdetét, a tűz csiholóit, a kerék feltalálóit, akik nélkül nem létezne mai kedvenceink nagy része. Elképesztő volt hallani a letisztult és ragyogóra csiszolt zenét, és látni a hozzá komponált, hasonlóan letisztult, lényegre törő vetítést. Hihetetlen volt rádöbbenni arra, hogy a hivatalos afterpartyn a bárpultnál a mellettünk kapucnis pulcsiban szerényen autogramot osztogató két férfi a Kraftwerk két tagja. Ez volt az a koncert, ami után az ember igazi alvás helyett féléberen újra és újra végigélte fejben a teljes műsort.

7. Moby Dick, Zöld Pardon, 2008

A ma már nem létező Zöld Pardon - persze, hogy a Petőfi híd lábánál lévő - egyik legjobb húzása volt 2008 nyarán, hogy egymás után léptette fel a magyar rock régi nagyjait, a Pokolgépet, a Moby Dicket, a Beatricét. Itthon az egyik legrégebbi metálzenekar a Moby Dick. Ki tudja, hányadik felállásban léteznek, és az emlékezetes, 1998-as búcsúkoncertet követően még mindig rendszeresen fellépnek. Utolsó albumuk pár éve jelent meg. A Moby Dicket 1980-ban alapította Mentes Norbert és Schmiedl Tamás, de igazán népszerűvé és ismertté csak a nyolcvanas évek utolsó éveiben váltak, részben Nagy Feró rádióműsorának, a Garázsnak köszönhetően. A kilencvenes évek elején megjelent három albumuk után (Ugass kutya!, Kegyetlen évek, Körhinta) már nem szóltak akkorát, ám a koncertjeikre érdemes elmenni. Különösebb manírok nélkül zúznak, helyén van a gitár, a dob, az ének, nagyon jó őket hallani. Ez is olyan koncert volt, ami szinte pillanatok alatt röppent tova, túlbonyolított, maníros, unalmas részletek nélkül.

VIDEÓ: Köszönöm, jól vagyok. Mi is köszönjük.

8. Depeche Mode, 2009. június 23.

Volt már olyan, hogy a Depeche Mode fellépésekor nem kapta el a közönséget a zivatar? Vagy valamirevaló hazai koncerten ne szemerkéljen az eső? Öt éve konkrétan a vizet lehetett csavarni a ruhánkból, és a júniusi éjszakák még nem olyan langyosak, hogy biztosan meg lehessen úszni a tüdőgyulladást. Bár ennek veszélye érdekelt bennünket a legkevésbé a legfontosabb az volt, hogy élőben hallhassuk azokat, akik a nyolcvanas években feketébe öltöztették Európát, majd egy időre Észak-Amerikát is. Nem csupán az eső miatt volt emlékezetes a koncert. És nem is csak azért, mert bemutatkozhatott az új album, a Sound of the Universe, és elhangozhattak a régi slágerek. Dave Gahan abban az évben, májusban rosszul lett az athéni koncert előtt. Mint kiderült, rosszindulatú daganattal kellett megműteni, a zenekar a turné összes májusi fellépést lemondta. Egy fél világ izgult azon, hogy felépül-e. Ezzel a hátérrel egészen más élmény volt látni, hogyan ugrál Dave Gahan a színpadon, hogyan nyúl jellegzetes mozdulatokkal a mikrofonhoz, hogyan rázza a csípőjét. Nagyvonalúan elnézte neki a budapesti közönség, hogy a hangja sokszor rekedt volt és erőtlen, és hogy gyakran énekeltette a rajongókat. Az a lényeg, hogy ott volt.

VIDEÓ: A 2009-as turné budapesti állomásán.

9. Rachid Taha, Sziget Fesztivál, 2007

Szögezzük le, hogy ez az ember bohóc. Udvari bolond. És persze szívtipró. Meg vagabond. Energikus, öntörvényű lény. Zenei határokat feszegető, szuggesztív előadó, aki fenekestül felforgatta a popzenét. Részben neki köszönhető, hogy világzenéről (már ha egyáltalán létezik valójában ez a kategória) nem valami uncsi, lepattant kultúrházas, helyi kosztümös, kötelező népi nyenyerészés jut az eszünkbe, hanem a Beatles tömeghisztériába torkolló koncertjei, és az, hogy te jó ég, a nők mindjárt lerángatják a pólójukat, és behajítják Rachid Taha mellé a színpadra. Az Algériában született, Franciaországban élő zenész a hagyományos algír műfajt, a rait keveri szintipoppal, rockzenével és punk elemekkel. Fellépéseire nagy zenekart visz magával és rendszerint olyan művészeket hív el, akik neveknek számítanak a világzenében.

VIDEÓ: Rachid Taha 2007-ben a Szigeten

VIDEÓ: A Ya Rayah egy jobb minőségű felvételen:

Ti milyen koncerteket tennétek fel a saját TOP listátokra?

Ha tetszett az összeállítás, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Coolio, a 90-es évek népszerű rappere
A Gangsta's Paradise 59 éves szerzőjével szívroham végezhetett. 1996-ban Grammy-díjat nyert a világhíres számmal.

Link másolása

59 éves korában elhunyt Coolio, eredeti nevén Artis Leon Ivey Jr., amerikai rapper, hiphop-előadó.

A sztár halálának hírét barátja és menedzsere, Jarez Posey közölte a CNN-nel, egyelőre azonban nem adtak ki információt az okokról. Meg nem erősített információk szerint szívroham végzett a népszerű előadóval.

A hírcsatorna információi szerint tűzoltók és mentők jelentek meg a zenész Los Angeles-i házánál helyi idő szerint szerda délután 16 óra körül. AZ életét 45 percen keresztül próbálták megmenteni, de nem jártak sikerrel.

Coolio a kaliforniai Comptonban született és nőtt fel. Fiatalon reptéri biztonsági őrként és önkéntes tűzoltóként is dolgozott, mielőtt zenei karrierbe kezdett.

Előadói pályafutása legnagyobb mérföldköve a Veszélyes kölykök (Dangerous Minds) című filmhez írt betétdala, a Gangsta's Paradise, ami minden idők egyik legismertebb rapszáma lett.

Coolio – Gangsta's Paradise

A dallal 1996-ban Grammy-díjat nyert, 2022 nyarán pedig megtekintése a YouTube-on átlépte az egymilliárdos határt, és a streamingszolgáltatókon is igen népszerű. Szintén népszerű dala még az 1997-es Nekem 8 (Nothing to Lose) című filmben felhangzó C U When You Get There.

Coolio számos rajzfilm és gyerekműsor zenei anyagán dolgozott többek között a Cartoon Network és a Nickelodeon csatornáknak.

A sztárnak hat gyereke van, egyetlen feleségétől, Josefa Salinastól 2000-ben vált el.

Videó címe

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Básti Juli: „Ne üssenek a seggünkre, ha megyünk az utcán, de ha megjegyzi valaki, hogy de jól nézek ki, az hadd essen jól!”
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznőt a Centrál Színház új bemutatója kapcsán kérdeztük többek között a metoo-ról, édesanyjával való kapcsolatáról és a pályakezdésről.

Link másolása

A Centrál Színház 2020-ban egyszer már nekifutott Tracy Letts Mary Page Marlow című drámájának, ám a Covid közbeszólt. Idén ősszel némileg új felfogásban mutatták be ismét. A címszerepet öt hölgy alakítja: Hőnig Emma, Martinovics Dorina, Földes Eszter, Gombó Viola Lotti és persze az egyik legnagyobb kedvencem: Básti Juli. A művésznővel a sajtóbemutató után beszélgettem.

– Látom, olvasom, hogy a mai napig sok interjúban kérdezik az édesapjáról, Básti Lajosról. Én arra gondoltam, beszéljünk most kicsit az édesanyjáról, Zolnay Zsuzsáról. Sok mindenben láttam, de két szerepe a mai napig emlékezetes a gyerekkoromból. Az egyik az És ön mit tud? című tréfás celebvetélkedő, illetve a Mici néni két élete, ahol szenzációsan játszotta a rosszmájú, undok kolléganőt. Kicsit meséljen róla, milyen volt a kapcsolatuk, mennyire tudta segíteni a pályán?

– A mamámnak köszönhetem, hogy egyáltalán elmentem felvételizni. Már sokszor elmondtam, hogy az apám tiltott a pályától, de a mamám, amikor megtudta, hogy mégiscsak szeretnék jelentkezni, abszolút bátorított és cinkosságot vállalt velem.

Úgy beszéltük meg, ha felvesznek, akkor megmondjuk, ha nem vesznek fel, akkor meg sem említjük, hogy megpróbáltam.

Mindig, mindenben nagyon segített. Gyerekkoromban nagyon jó kapcsolatunk volt. Apám halála után kicsit bonyolultabb lett a dolog. Egyáltalán nem akarta, hogy elmenjek Kaposvárra. Hívtak pesti színházak is, és ő győzködött, hogy maradjak Pesten, mert itt lehet karriert építeni. Viszont én pontosan tudtam, hogy ha meg akarom tanulni a szakmát, ahhoz nagyon sok főszerepet kell eljátszanom. Muszáj elmennem vidékre, mert ott megkaphatom az összes létező nagy feladatot. Ezen volt egy kis vitánk, de aztán belátta, hogy igazam van. Emlékezett rá, hogy az ő miskolci egy éve kevés volt. Összesen két főszerepet játszott, a Warrenné mesterségét és az Antigonét.

Minden színésznő pályájának az elején sok a bizonytalanság. Ha tovább lent marad, megerősödik színészként, megkapta volna azokat az emberpróbáló szerepeket, amikben fejlődni tud, jobban ki tudott volna állni később magáért, miután feljött a Nemzetibe. Mert ott aztán elég mostohán bántak vele.

– Azt nem sikerült kiderítenem, hogy játszottak-e együtt.

– Nem. Egyedül Bacsó Péter filmjében, a Banánhéj keringőben volt egy közös jelenetünk. Ő játszotta az anyámat.

– Tegnap, az interjúra készülve újra néztem A vörös grófnőt. Emlékszem, annak idején milyen népszerű volt, és meglepett, hogy az alakítása ma is mennyire frissnek, hitelesnek hat, nem érezni rajta semmi porosságot. Nem ez volt az első filmszerepe, de úgy emlékszem, ekkor figyelt fel önre igazán a közvélemény.

– Igen. A Kettévált mennyezettel nyertem az első külföldön díjam, de azt nem játszották olyan sokat a mozik.

Ezzel együtt nekem sok bajom volt a Vörös Grófnővel. Történelemkönyv szagú volt az összes dialógus.

Az író-rendező, Kovács András ragaszkodott a saját szövegéhez. Én sok helyen máshogy mondtam volna, hétköznapibban, de ő nem nagyon engedte. Ezért aztán nehezen ment a forgatás. Azt viszont nagyon élveztem, hogy ekkora feladatot kaptam. Önmagában is euforikus megkapni egy ekkora szerepet, amikor hemzsegtek körülöttem a jobbnál jobb színésznők. 110 napos forgatás volt! Öt hónapon át forgattunk. Amellett, hogy majdnem minden nap, sokszor több mint 12 órát forgattam, folyton ruhapróbáim voltak. Ha nem volt a filmben 60 ruhám, akkor egy sem. Elképesztő munka volt, de nagyon élveztem, főleg az első részt. A második rész már nehezebb volt, mert ott aztán végképp mi mondtuk föl a történelem leckét.

– Annyi párhuzam talán van a Mary Page Marlow és A vörös grófnő között, hogy ott is és itt is 10-15 év telik el az ön által játszott karakter életében.

– Ez benne a kihívás. Azért színész a színész, ezért megyünk erre a pályára, hogy mindenféle kort, mindenféle embert eljátszhassunk. Emiatt különösen jó feladat a Mary Page, igazi csemege. Amikor először, 3 éve elkezdtük, Borbély Alexandrával játszottuk ketten az összes szerepet. De tény, hogy a szerző eredetileg hat nőre írta, tehát most játsszuk majd pontosan. Egy szereplőt így is spórolunk, de szerintem most nagyon jól van kiosztva.

– A koncepcióváltást Alexandra távozása okozta? Laikusként nézve ez akár lefokozásnak is tűnhet.

– Kifejezetten erősíteti az előadást, hogy többen játsszuk!

– Hőnig Emmával, a gyerekszereplővel együtt öten játsszák ugyanazt a személyt. Négy különböző művész egyéniség. Próbálták valamennyire közelíteni az alakításukat, a szerepfelfogásukat? Hiszen végsősoron mégiscsak ugyanazt az egy embert jelenítik meg.

– Nem kerestünk külsőségeket. A sorsunk hasonló. Mindegyik Mary Page körömszakadtáig küzd. A férfiak pedig többnyire, szerepük szerint lenyomják őt. Nem az volt a lényeg, hogy mindenki szőke legyen, vagy barna.

Ez a darab mindannyiunkról szól, az összes nőről.

Különösen most, amikor felerősödött a kérdés: hogyan bánnak velünk, és miként lehetne másképp.

– A három női generáció, az anya, Mary Page és az ő lánya, Wendy ugyanabban a kiszolgáltatott helyzetben vannak, de reményt ad, hogy Wendy, a legfiatalabb, úgy tűnik, már képes kilépni ebből az ördögi körből és kezébe veszi a sorsát.

– Hozzáteszem, hogy az anya, Roberta sorsát – Pálfi Kata játssza – nem nagyon ismerjük, de azt látjuk, hogy szeretőnek kellett, feleségnek már nem. Ő sem véletlenül lett olyan, amilyen. Mindenki hurcolja magával a maga puttonyát. Ezért is döntöttünk úgy, hogy az utolsó jelenetben a patyolatból kilépve vigyek magammal két batyut, legyen a kezemben két nagy teher. Ami a darabbéli lányomat Wendyt illeti, ő valóban fény az alagút végén. Most már talán máshogy fognak a nőkhöz viszonyulni.

– Óhatatlan, hogy a darabot látva az ember a #metoo mozgalomra gondol.

– Persze. Nem véletlenül írta meg most a darabot a szerző, Tracy Letts.

– Egymás után pattantak ki a zaklatási botrányok, van saját #metoo története?

– Nagyon erős saját élményem is van, de úgy döntöttem nem akarok megszólalni, nem is fogok beszélni róla. Egyébként meg jó lenne egészséges egyensúlyt találni az ügyben. Ne veszítsék el a nők a természetes késztetésüket arra, hogy vonzóak legyenek, hogy megforduljanak utánuk a pasik.

Ne üssenek a seggünkre, ha megyünk az utcán, de ha megjegyzi valaki, hogy de jól nézek ki, az továbbra is hadd essen jól! Amerikában átestek a ló túloldalára, most már mindenért perelni lehet. Ez sajnálatos hülyeség.

Viszont az nagyon fontos, hogy akit bántalom ér, tudjon hova fordulni tanácsért, orvoslatért. Segítsenek neki, és neki segítsenek. Ne gondolja azt, hogy nincs menekvés. Az pedig a legnagyobb bűn, ha gyerekekkel történnek ilyen dolgok, az főbenjáró, hiszen ők végtelenül kiszolgáltatottak, sérülékenyek és az egész életükre kihat a bántás.

– A szakmán belül érezhető változás?

– Szerintem igen.

– Mit hoz a jövő, milyen feladatok várnak még Önre az előttünk álló évadban?

– Csak terveink vannak. Visszahoznánk a Nem félünk a farkastólt, Albee remekét, amit Rudolf Péterrel játszunk, de már Fehér Tiborral Nick szerepében. Azért nem tudok véglegeset mondani, mert beláthatatlan a jövőnk.

Nem tudjuk, mi lesz velünk télen, hogyan fizetjük a számláinkat, jön-e majd a néző.

Aztán az évad végén, májusban megint tervezünk valami nagyszabásút, amiben benne lennék. Annyit elárulhatok, hogy Shakespeare-darab.

Hamarosan látható lesz a Pepe című sorozat második évada, most zajlanak a forgatások. Épp tegnap hívott Dés László, hogy májusban megint lesz egy nagy koncert, ezúttal az Arénában, a legújabb csapattal: Für Anikóval, Mácsai Pállal és Nagy Ervinnel közösen éneklünk majd megint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Az év legjobb Agatha Christie-filmje: Ecc, pecc, ki lehetsz?
Amit nem Agatha Christie írt, de mégis ott lebeg a szelleme. Igazi modern ki-tette-krimi a mozikban.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

Adott a londoni West End, egy remekül futó darabbal, az 1950-es években. Agatha Christie Egérfogója a mai napig örökérvényű, végtelenül szórakoztató krimi. Épp a századik előadását ünnepli a társulat, amikor drámai módon tetőzik az este: a darab hollywoodi rendezőjét csúnyán vérbe fagyva találják a színpad közepén, mondhatni színpadiasan beállítva.

Adrien Brody (a rendező) szerencsére nemcsak az első jelenetekben látható, mert flashbackből sincs hiány a filmben, ami maga a krimi királynője előtti főhajtás, színházi kikacsintós vígjáték és könnyed eleganciával levezényelt szórakoztató moziélmény.

Na de térjünk vissza a vérbe fagyott Brodyhoz,

akinek egy megátalkodott gyilkos még a nyelvét is ki akarta tépni, állapítja meg a gyorsan kiérkező detektív Sam Rockwell szokásosan briliáns alakításában.

Mellette okvetetlenkedik Stalker közrendőr (Saoirse Ronan végig iszonyú vicces, ahogy nem képes leállni az okoskodással és előre letartóztat fejben már mindenkit, aki kicsit is gyanús, aztán a végén persze mégis ő lesz az egyik megoldókulcs). Mondanunk sem kell, hogy a megfáradt, magánéleti búbánatát alkoholba fojtó Stoppard felügyelő (Rockwell) és a pörgő fiatal nő párosa lesz a film egyik mozgatórugója, az ő nyomozásuk, első pillantásra esetlen működésük vezet a megoldáshoz, ahogy anno az Agatha Christie is remekül kitalálta és a filmben is elhangzik:

kell valami furcsaság, valami szerencsétlenül emberi a nyomozóban, hogy a néző neki drukkoljon, csak esetünkben nem a dagi Poirot hívja össze a gyanús szereplőket egy nagy beszélgetésre, hanem a bizonyítási kényszeres, lelkes újonc és a megfáradt, sánta felügyelő igyekeznek megoldani az ügyet.

Amiben természetesen mindenki gyanús, betekinthetünk a színház korrupt és mocskos kulisszái mögé, miközben a rendező és a forgatókönyvíró, akárcsak Christie a regényei lapjain, úgy manipulálják a nézőt mindentudó és mindent elrejtő elbeszélőként, hogy tényleg nem sejteni, mire lyukad majd ki a sztori.

A történet sorozatosan átver bennünket, akárcsak a nyomozókat. Közben formai trükkökkel operál: hol a krimi műfajára reflektál poénokkal, hol az Egérfogót idézi meg meta-elemként, hol ki-kikacsint a nézőre – akár konkrétan a szereplőket a kamerába beszéltetve –, mintha azt üzenné: látjátok, milyen jó játék ez? Főleg, ha az ember arra is kíváncsi,

merre fejlődik az utóbbi években reneszánszát élő klasszikus who done it-zsáner, azaz a ki-tette rejtélyre épülő csűrt-csavart sztorijú nyomozós, klasszikus krimiműfaj, melynek egyik csúcsdarabja a Knives Out (Tőrbe ejtve) volt a közelmúltban.

Nem beszélve arról, hogy Kenneth Branagh sem véletlenül húzta elő a Christie-klasszikusokat és adaptálja őket sorban. A Christie-i hagyományokhoz biztos húzás visszanyúlni, megújítani vagy megugrani a magasra tett lécet meg pláne.

Az Ecc, pecc vizuálisan, ritmusában, ötletes dramaturgiai és vágási megoldásaival jópofa, de mégis kisebb bravúr, mint a Knives Out, de jókat lehet nevetgélni rajta, találgatni és drukkolni. A megfejtés nem vág fejbe különösebben, a katartikus lezárás is elmarad, de még mindig a zsáner eredetibb darabjai közé tartozik, amit filmnyelvi ötletessége, képei, remek alakításai, eredeti szemszögváltásai miatt még akár újra is nézhetünk majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
Új klip: Megjelent Kulka János legelragadóbb dala az érkező lemezéről
Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak és a nyüzsgés megszűnik.

Link másolása

Különleges természeti jelenségnek lehetünk fül- és szemtanúi a zene segítségével, mert megérkezett „a Hold a párkány szélére ül”.

Kulka János színművész hamarosan megjelenő, személyesen dedikáltatható kiadványának harmadik előfutárában, az „Esti dal”-ban hangzanak el ezek a sorok, amely az egyik legszebb szerzemény a korongról. Arról a kivételes, túlfűtött és magányos állapotról szól, amikor vége az előadásnak, és a nyüzsgés megszűnik.

Az október 7-én debütáló, sorban harmadik ’Pálmaszív’ című nagylemez hét évig készült - Tövisházi Ambrus zeneszerző és Tariska Szabolcs szövegíró a színész betegsége előtt kezdtek a közös munkába, és az „Esti dal” volt az első olyan, közös felvétel, amelyet Kulka János élőben is előadott, köztük a legendássá vált utolsó, Müpás koncertjén.

„A Merényi Dávid által rendezett, különleges kameramozgással felvett videóetűd legnagyobb kihívása talán az volt, hogy mik legyenek azok a tárgyak, amelyek körülveszik a színészt - az eredmény bár rövid, de semmihez nem hasonlítható, érzelmes mozgóképes élmény lett” – osztotta meg a szerzőpáros a zeneszámhoz társuló kisfilm hátterét.

A napokban Kulka János további örömhírt jelentett be hivatalos Facebook-eseményében, ugyanis az előadó személyesen is dedikálja a hallgatók frissen megszerzett fizikai példányát október 11-én, 16 órakor az MG Records Lemezboltban.

Az albummegjelenés további fejleményeiről bővebb infók ITT

VIDEÓ: Kulka János - Esti dal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk