KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„A jótékonyság a legtöbb embernek csak karácsonykor jut eszébe, de a tarnabodi családok januárban és februárban is nélkülöznek, na akkor megyünk mi”

Mélyszegénységről, a kiútról és a jó adományozásról beszélgettünk Szemere Katalinnal, a TaMi vezetőjével.

Link másolása

Utoljára a 2000-es évek végén a Kékfény riportereként jártam a Heves megyei zsákfaluban, Tarnabodon. Akkoriban sok súlyos bűncselekmény történt arrafelé, de azóta nagyot fordult a világ a településen. Ennek ellenére Tarnabodon még mindig sok család él mélyszegénységben.

A település 2004-ben csatlakozott - elsőként – a Máltai Szeretetszolgálat „befogadó falu” programjához.

Akkor kezdtek hajléktalan családokat költöztetni Tarnabod üres házaiba, ezzel sokszáz reményvesztett ember kapott lehetőséget és segítséget az újrakezdéshez.

A Máltai Szeretetszolgálat azóta óvodát, iskolát, tanodát, gyerekházat nyitott és sokat segít a falu 150 nélkülöző családjának és 250 gyerekének a TaMi, vagyis a Tarnabod és Mi nevű szociális egyesület is.

TaMi

A szeretetszolgálat jelenlét programja 10 éve indult a település legszegényebb gyerekeinek megsegítésére. Erről írt cikket 2011-ben az egykori Népszabadság újságírója, Valaczkay Gabriella.

„Úgy jött vissza, hogy figyelj, ott olyan szegénység van, hogy muszáj gyűjtenünk. Aztán ottragadtunk Tarnabodon. 2015 óta egy fix keménymagból álló önkéntescsapattal. Őket választottuk, őket segítjük” - meséli Szemere Katalin, a TaMi vezetője, aki 9 évvel ezelőtt vette át a stafétabotot volt kolléganőjétől, azóta ő irányítja a civil összefogást.

Évek óta közelről látja a település lakóinak kilátástalanságát, és minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson – önkéntes társaival együtt - a mélyszegénységben élő helyieknek, különösen a gyerekeknek.

„Mindenki választhat magának egy szegény falut és segíthet, mi Tarnabodot választottuk”

A kistelepülés, Egertől mindössze félóra, Budapesttől nem sokkal több mint 1 óra autóútra van. A városok közelsége ellenére az itt élők még mindig nehezen találnak munkát a környéken, a helyiek 90 százaléka roma, sok család közmunkából tart el 8-9 gyereket.

„2011-15-ig csak évente egyszer, karácsonykor mentünk Tarnabodra. Vittünk egy hatalmas nagy adományt. Több tonnányit. Aztán úgy éreztem, hogy nincs erőm több ilyen gigantikus gyűjtést szervezni, és azon töprengtem, mi lenne, ha inkább főznénk a falunak. De nem kispályásan, hanem 500-600 adag ételt.”

Az ötlet bevált. Az egyesület azóta is évente legalább hatszor szervez főzést a faluban. Évente egyszer főzőversenyt is tartanak, ahol a helyi csapatok is megmutathatják a tarnabodi gasztro ki mit tud-on, hogy mire képesek. Az alapanyagokat természetesen ilyenkor is a TaMi szállítja. A verseny zsűrielnöke mindig egy neves séf, hol Segal Viktor, hol Sajben Csaba, hol pedig Serényi Zsolt. Segal Viktor nemrég eldöntötte, hogy segít a helyi iskolai konyha eszközparkjának felújításában is. Pár hete kombiautónyi adományt szállított a faluba egy konyhai eszközöket árusító cég jóvoltából: tányérokat, evőeszközöket, poharakat, termoszokat, vizes kancsókat, kisebb edényeket és hatalmas lábasokat.

„Mi vagyunk a kilátó a világtól elzárt tarnabodiaknak”

Az egyesület 20 önkéntesének munkája azonban nem merül ki ennyiben. Tagjaik között van díszlettervező, informatikus, jogász, felszolgáló és több újságíró is.

„Amikor lemegyünk, mindig szervezünk programokat, Földi Andrea jelmeztervező is csinált már kézművesfoglalkozást, de vittünk kifejezetten mélyszegénységben élő gyerekeknek kialakított szabadulószobát, és nagy sikere volt a Kárász Eszter, Oláh Gergő vagy Farkasházi Réka és a Tintanyúl koncertjének is.”

Ami azonban még ennél is fontosabb, mondja Szemere Katalin, hogy rengeteget beszélgetnek a helyiekkel, élő kapcsolataik vannak a családokkal, tudnak a gyerekek problémáiról, és ahol lehet, segítenek.

„Nagyon kedvelt programunk a bizsubörze, van egy DM-es önkéntesünk, ő és kollégái a társadalmi felelősségvállalás programjuk keretében mindig Tarnabodot támogatják. Főleg pelenkákkal, de küldenek sminkmintákat, mi meg gyűjtünk bizsukat, és ezeknek óriási nagy sikerük van mindig, ilyenkor olyan a falu, mintha majális lenne.”



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk