KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Szörnyen éreztem magam, hogy otthagytam őket” – Elhagyta Mariupolt az utolsó nemzetközi újságíró is

Msztyiszlav Csernov szívszorító írásban számolt be róla, hogy hogyan élték meg a háborút a teljesen lebombázott városban.

Link másolása

Msztyiszlav Csernov ukrán újságíró az utolsó lehetséges pillanatig tudósított az oroszok által több mint két hete ostromlott Mariupolból az AP hírügynökségnek, de nemrég neki is el kellett hagynia a várost. A portálnak, ahol dolgozik, most elmesélte, hogyan teltek napjaik az ostromlott városban.

„Az oroszok már vadásztak ránk. Volt egy névsorunk, rajta a mi nevünkkel is, és közeledtek. Akkorra mi voltunk az utolsó nemzetközi újságírók a két hete ostromlott városban. Ott voltunk akkor is, amikor a fegyveresek törtek be a kórházba. Az orvosok fehér köpenyt adtak nekünk, hogy álcázni tudjuk magunkat.

Hajnalban betört egy tucat katona: »Hol vannak az újságírók, a istenit?« Megnéztem a karszalagjukat, ami ukrán kék színű volt, és azon töprengtem, vajon mennyi az esélye annak, hogy álruhás oroszok azok. Előre léptem, hogy azonosítsam magam. »Azért vagyunk itt, hogy kiszabadítsuk magukat« – mondták.”

Csernovékat ezután az életük kockáztatásával átmenekítették a szétbombázott városon, és egy sötét alagsorba vezették őket. Ott árulták el, hogy miért volt olyan fontos megmenteni őket.

„Ha elkapják magukat, ráveszik, hogy kamerába mondják, minden, amit leforgattak, hazugság volt. Így minden, Mariupolban tett erőfeszítésük teljesen feleslegessé vált volna”

– mondták nekik a katonák.

„A tiszt, aki korábban azért könyörgött, hogy mutassuk meg a világnak a hadokló várost, most azért könyörgött, hogy hagyjuk el azt. A Mariupol elhagyására készülő több ezer ütött-kopott autó felé löködött minket. Ekkor március 15-e volt, és fogalmunk sem volt, hogy kijutunk-e élve.”

Csernov a – szintén harci események központjának számító – Harkiv városától 20 kilométerre nőtt fel, fiatalként pedig az iskolai tananagy részeként fegyverhasználatot is tanultak, de – mint írja – sosem gondolta volna, hogy ezt a tudást valaha is használnia kell, hiszen „Ukrajnát [...] barátok vették körül”. Forgatott többek között Afganisztánban és Hegyi-Karabahban is, amikor pedig a nagykövetségek bejelentették, hogy kiürítik hivatalaikat Kijevben, kollégájával úgy döntöttek, hogy Mariupolba mennek. Azt tudták, hogy ha háború lesz, a város stratégiailag fontos lesz az oroszoknak, mert az Azovi-tenger partján lévő kikötőváros elfoglalása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Krímet a szárazföldön is összekössék az oroszbarát, szakadár kelet-ukrajnai megyékkel. Egy órával az első lövések eldördülése előtt érkeztek Mariupolba.

A város lakosságának negyede (kb. 430 ezer ember) már az első napokban elhagyta a települést, amíg még lehetett, utána azonban nagyon hamar eljött az összeomlás.

„Először az áram-, víz- és fűtésszolgáltatást tették tönkre az orosz csapatok, majd megszűnt az élelmiszerellátás, és – ami a döntő – bombázni kezdték a mobiltelefon-, rádió- és televíziótornyokat.” Csernovék munkája ekkor vált különösen fontossá, mert ők maradtak az utolsó tudósítók a városban. És ezért is kerültek fel az oroszok listájára.

Az újságíró beszámol arról is, hogy a halálesetek is gyorsan követték egymást. Az első, aminek tanúi voltak, egy kislány volt, akinek repesz által okozott sérülései olyan súlyosak voltak, hogy az orvosok nem tudták megmenteni. Hamarosan annyira szétlőtték a várost, hogy

a mentők már nem tudtak kimenni a helyszínekre, mert a kráterek és a folyamatos bombázás miatt nem voltak képesek navigálni az utcákon. Ehelyett azt kérték, hogy a civil lakosság vigye kórházba a sebesülteket, hogy elláthassák őket.

„A bombázás betörte a furgonunk ablakait is, lyukat fúrt az oldalába és kilyukadt egy gumiabroncs. Néha kiszaladtunk lefilmezni egy égő házat, majd visszarohantunk, mindezt a robbanások közepette.”

A Budivelnyikiv sugárúton egy kifosztott kisbolt volt az egyetlen hely, ahol még volt internet a városban, ide jártak az újságírók, hogy a lépcsők alatt feltöltsék képeiket és videóikat. Később már ez a kapcsolat is megszűnt, egyedül a kórház hetedik emeletéről tudtak kapcsolatba kerülni a világgal. Csernov innen látta, ahogy fiatalok kétségbeesve kifosztják a kikötői pláza boltjait, miközben több bomba is becsapódik az épületbe. A kórházat minden ilyen támadás után elözönlötték a sebesültek.

Március 15-én aztán Csernovot és társát a katonák egy helyi család autójába zsúfolták be, végül 15 orosz ellenőrző ponton keresztül kijutottak a városból. Mint mondta, ekkor értette meg, hogy Mariupol végleg és biztosan elesett.

„Még mindig elárasztanak bennünket az üzenetek olyan emberektől, akik szeretnének megtudni szeretteink sorsát, akiket lefotóztunk és filmeztünk. Kétségbeesetten és személyes hangnemben írnak nekünk, mintha nem is lennénk idegenek, mintha segíthetnénk nekik.

Amikor a múlt hét végén orosz légicsapás ért egy színházat, ahol emberek százai kerestek menedéket, pontosan tudtam, hová kellene mennünk, hogy megismerjük a túlélőket, hogy első kézből hallhassuk, milyen érzés végtelennek tűnő órákig csapdában lenni a romhalmazok alatt. Ismerem azt az épületet és a körülötte lévő lerombolt otthonokat. És ismerem az embereket is, akik csapdába kerültek alatta.

Vasárnap pedig az ukrán hatóságok közölték, hogy Oroszország lebombázott egy körülbelül 400 fős művészeti iskolát Mariupolban. Oda már nem juthattunk el.”

Msztyiszlav Csernov és kollégája fotóit az AP honlapján lehet megnézni. Számos kép megtekintését csak erősebb idegzetű olvasóink számára ajánljuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: