KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót” – egyenlő eséllyel közlekedhetnének a vakvezető kutyások, mégis küzdeniük kell érte

Rendkívüli nehézségekkel küzdenek meg a mindennapokban világtalan honfitársaink. Most elmeséltek néhányat azok közül, amik valószínűleg a látóknak fel sem tűnnek a mindennapi rohanásban. Október 15. a Fehér Bot Napja.

Link másolása

A vakvezető sáv az autóút közepére vezet? Igen. A vakvezető sávra rápakolnak a vendéglősök? Persze. A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak? Gyakran. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola a Fehér Bot Napja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nehezen megoldható vagy szabályosan megoldhatatlan helyzetekkel találkoznak vakvezető kutyával közlekedő párosai az ország nagyvárosaiban.

Vakvezető sáv vezet az út közepére

A Pécsen egyetemre járó Sziva Dániel egy életveszélyes vakvezető sávra hívta fel a figyelmet.

„Van egy vakvezető sáv, ami a 6-os út közepére vezet ki. Igen forgalmas a 6-os, nem kell mondanom, a vakvezető sávot meg vakok használják, ez se titok. Amikor a közepénél jártam, hallom, hogy rám kiabál valaki, hogy „kimentél az autóútra!”, erre gyorsan megfordultam, aztán visszaugrottam a járdára. A gépkocsiknak piros volt, megúsztam”

– mondja Dániel. Ez a vakvezető sáv a Penny Market parkolójából nem a járdára visz, ahová rendeltetése szerint kellene, hanem az útra, éppen az átellenben fekvő Lánc utcai Rendelőintézet felé. „Egy látássérültnek se ajánlom, mert biztosan a kórházba vezet, vagy még rosszabb helyre” – tette hozzá.

Sziva Dániel

Miskolcon a 29-es autóbusz Egyetem nevű megállójához sehonnan nem vezet zebra. Balogh Ádám elmondta, hogy kétféleképp lehet eljutni a megállóba. „Mindkét lehetőség nagyon veszélyes, vakvezető kutyával pedig vagy fehér bottal segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót, pedig nagyon hasznos. Sokan használják az egyetemről is. Úgy gondolom, mozgássérültként is nagyon veszélyes megközelíteni” – mondta el Ádám.

Bernhardt József Szegedre jár egyetemre, naponta begyalogol a kollégiumból. Mozgásában akadályozott látássérült emberként a járdákkal, padkákkal gyűlik meg a baja.

„Szűkek a járdák, sok helyütt felnyomja a betont a fák gyökere. Siralmas a járdák és padkák állapota, nem egyszer estem el”

– mondta József.

Ez a vendéglősöknek előnyös, de a látássérülteknek akadály

Balogh Ádámnak problémát okoz, hogy Miskolc belvárosának sétálóutcájában az elmúlt időszakban több helyen a vendéglátósok kihelyezték a kültéri asztalokat és székeket egészen a villamos sínig, ezáltal vagy az asztalok között lehet csak közlekedni, vagy pedig a villamossínre lelépve, kikerülve azokat.

Balogh Ádám

Hasonló a helyzet Pécs főterén. A Széchenyi téren van taktilis jelzés (azaz vakvezető sáv), azonban a vendéglősök rápakolták az asztalaikat, székeiket. „Az egyik fadobogós teraszt épített rá. Nem csoda, hogy a fehér bottal közlekedő látássérültek inkább a pár centiméter mély esőelvezetőt használják” – mondta Sziva Dániel.

Hiányzó vakvezető sávok

Sziva Dániel megemlítette, hogy Pécsen van olyan taktilis jelzés, amely annyira le van amortizálva, hogy fehér bottal nem lehet érzékelni, illetve az egyik kereszteződésében a ház falához tették, emiatt métereket kell botorkálni a járda széléig.

Sáfrányné Kobli Írisz elmondása szerint Győrben nagyon kevés taktilis jelzés van, gyalogátkelőnél egyáltalán nincs. A dunaújvárosi Jovány Barbara szintén kevés vakvezető sávot tud mondani.

A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak

Az Újpesten közlekedő Bartus Barbara a beszélő lámpákat hiányolja elsősorban.

„A 14-es villamos vonalán nincs hangjelzés több olyan nagyobb kereszteződésben, ahol több irányból is erős a forgalom. Nem csak nekem, az idős embereknek is gondot okoz így a tájékozódás”

– mondta Barbara. Optimális esetben a látássérültek egy távirányítóval aktiválni tudják a speciális közlekedési lámpa hangjelzését, így kiderül, hogy melyik úton váltott zöldre vagy pirosra a közlekedési lámpa. Barbara ennek hiányában ebben a helyzetben nem tud kizárólag a vakvezető kutyájára hagyatkozni, mert a zebrán átkelésnél mindig a gazda dönt: figyeli a forgalom zaját vagy segítséget kér látó emberektől, ha észleli a jelenlétüket.

„Pécsen van olyan zebra, ahol egy oszlopra két zebra hangjelzést adó készülékeit helyezték fel, döntsd el, melyik sípol”

– panaszolja Sziva Dániel. Debrecenben szintén sok helyen egyszerre szólalnak meg a több zebrás kereszteződések hangjelzései, tudtuk meg Pesa Anna Máriától.

Ugyanez zavarja Sáfrányné Kobli Íriszt Győrben: „Győrben minden lámpás kereszteződésben kattognak a lámpák, már ha működnek, és mivel sok lámpa közel van egymáshoz, elég zavaró, mert nehéz megállapítani, hogy melyik hová szól. Én már próbáltam intézni, vagy inkább kérni, hogy legyenek távvezérelt lámpák, amik beszélnek, és egyértelműen megmondják, hogy melyik átkelőn lehet menni. Eddig sikertelen volt. Ma a Jókai utcán szerettem volna átkelni, de itt rendszeresen nem működik a kattogó, csak a környező lámpák működnek. Ha az ember nem tudná, hogy az egyenesen haladó autóforgalom jelzi a gyalogosnak a zöldet, akkor napestig ott lehetne állni.”

Sáfrányné Kobli Írisz



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk