KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Roma lelkész segíti a menekültek „szegényeit”: volt, hogy 150 emberre főztek a feleségével

Páter Attila ideiglenes és tartós szállást biztosít a mélyszegénységben élő menekülteknek, gondoskodik az élelmezésükről, segít nekik munkát találni, és fuvarozza a továbbutazókat.

Link másolása

A háború és a menekültek témája egyre kevésbé hírértékű, hisz minden rosszhoz hozzá lehet szokni, ám ez együtt jár az „adományozási kedv”, illetve hajlandóság lankadásával. Pedig a háború még nagyon is tart, az előle menekülők pedig továbbra is jönnek. Meglehet, hogy némelyek körülményeibe bele sem gondolunk, vagy épp elképzelni sem tudjuk. Sokaknak eszébe sem jut, hogy a menekültek – anyagi helyzetüket tekintve – több rétegből érkeznek.

Igaz, mindegy, hogy mennyire gazdag valaki, ha a család szétszakad, és apa nélkül marad, vagy ha épp az otthonukat bombázzák – a félelem, a bizonytalanság, a veszteség és a lelki megrázkódtatás a menekülteknél közös nevező. Ám köztük is vannak, akiknek a többiekhez képest még nehezebb a sorsuk. Ilyenek a már eleve mélyszegénységben élő menekültek. Szerencsére van olyan, aki gondol rájuk, és gondoskodik róluk.

Kiemelkedő példa Páter Attila, a Tiszabecsi Pünkösdi Gyülekezet roma lelkésze, aki a háború kitörése óta, mérhetetlen emberbaráti szeretettel, már nem csupán a helyi szegényeknek nyújt imaházával, igehirdetésével és étkeztetéssel testi-lelki támaszt, hanem a legszegényebb menekülteknek is. Ideiglenes és tartós szállást biztosít lakókonténerekben vagy rokonoknál, gondoskodik az élelmezésükről, segít nekik munkát találni, és fuvarozza a továbbutazókat.

Volt, hogy 150 emberre főztek, a feleségével együtt. Most, hogy a menekülthullám alábbhagyott, már „csak” néhány menekült családnak adnak egyidejűleg otthont és támogatást. Hogy ki kérhet tőlük segítséget? Bárki. Attila és felesége, Márti nem válogatnak. Javarészt roma, de ukrán, magyar és más nációjú menekültek is megfordulnak náluk, ők sosem tesznek különbséget. Olyannyira nem, hogy még azokat is fogadják, akiktől mások már esetleg elfordulnak ápolatlanságuk miatt, vagy épp azért, mert már többször visszatértek ennivalóért, nem csupán átmeneti segítséget kérnek. Önzetlenségüknek híre ment, így egyre többen fordulnak hozzájuk.

Attila azt vallja: szegény és szegény között nem tehet különbséget. Továbbá, még ha lehet is egy kis százalék, aki visszaél a helyzetével, és kihasználja azt, Attila szavaival: a kevés kis gonosz miatt nem fordulhat el a többségtől, azoktól a jó emberektől, akik tényleg bajban vannak, és nincs más esélyük.

Tavasz óta rendszeresen átjár Kárpátaljára is. Oda ugyan még nem ért el a háború (reméljük, nem is fog), de a fenyegetettség jelen van. Mindennaposak a bombariadók, melyek szirénái áthallatszanak a magyar határ menti térségekbe, de a háborús helyzet számos más területen is megmutatkozik: férfiak, akik nem akarnak harcolni, és a sorozást elkerülendő nem mernek elmenni dolgozni, így viszont nem tudják ellátni a családjukat; a félelmükben a Tiszán átúszva hazánkba menekülők; vagy épp a családok, ahol a családfenntartót besorozták, a nő meg kisgyerek mellett nem tud elmenni napszámba kapálni; a gyerekek vasat gyűjtenek, de azt nem lehet már könnyen eladni, és hosszasan sorolhatnánk.

Attila, tapasztalatai alapján, úgy látja, hogy a „nyomorult még nyomorultabb lett”.

Ez azt jelenti, hogy szó szerint nyomornegyedekbe jár át hetente kétszer tartós élelmiszert és higiéniai szereket tartalmazó adományával, hogy a Bibliából való igehirdetés mellett olyanoknak segítsen a hétköznapi túlélésben, akik otthonaiban még a víz sem adatott meg. Misszionáriusi munkája olyan elkötelezettséget igényel mások megsegítése irányába, hogy egy svájci üdvhadsereg tagjai, amikor látogatást tettek az Attila által támogatott nyomornegyedben, azt mondták, hogy számos katasztrófahelyzetben segítettek már, de ilyen megrázó körülményekkel még soha nem találkoztak.

Az átlagember szemében ez nem tűnik magasztos munkának, de Attila számára ez felemelő, hisz minden embertársát egyformán fontosnak tartja, és úgy gondolja, annak van igazán nagy szüksége a segítségre, akitől szerencsétlenségében mások elfordulnak. Persze mindezt Attila és felesége, Márti nem egyedül teszik, hiszen sokak támogatásából tudnak kitartóan segíteni. Igaz, a többségi társadalom tömeges adományozása igencsak alábbhagyott az elmúlt hónapokban, ahogy egyre kevésbé szerepel a menekültkérdés a hírekben, de így is vannak, akik akár pénzbeli, akár tárgyi adományokkal segítik őket. Barátok utalnak, rokonok biztosítanak szálláshelyet, a saját egyházuk, a Máltai Szeretetszolgálat, vagy épp a szcientológia önkéntes lelkészek adományoznak tartós élelmiszert, higiéniai szereket és egyéb adományokat nekik rendszeresen, csak hogy támogatóik közül néhányat említsünk. Merthogy éppen a mások támogatása általi összefogással tud Páter Attila lelkész és felesége oly sokat segíteni, reményt és hitet adni a bajbajutottaknak.

A páros különös figyelmet fordít a szegénységben élő gyerekekre. Arra is van energiájuk, hogy nyári tábort szervezzenek a szűkösségben tengődő kicsiknek, ahol a legváltozatosabb programokkal, például Ki mit tud? vetélkedővel feledtetik el a gyerekekkel, hogy nélkülözésben cseperednek fel.

Talán sokan közülük majd így fognak tudni kitörni a szegénységből, és megvalósítani az álmaikat, legyenek a fiatalok akár menekültek, akár romák vagy magyarok, nem számít! Egy biztos: ahol olyan emberek és segítőik tevékenykednek, mint Páter Attila roma pünkösdi lelkész, a dolgok jobb irányba fordulnak. Érdemes tehát segíteni őket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk