KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kamiont mentő olimpiai bajnok

Havat lapátolt, kenyeret szállított, autópályán rekedteken segített – így telt olimpiai bajnokunk, Gergely István péntek éjszakája, önkéntesként a speciális mentők csapatában. Egyként mozdult meg az ország, hogy segítsen a hóvihar miatt bajba kerülteken. A segítőakciók sajátossága, hogy nagy részük az interneten, a Facebookon keresztül szerveződött. István története is így kezdődött…

Link másolása

Havat lapátolt, kenyeret szállított, autópályán rekedteken segített – így telt olimpiai bajnokunk, Gergely István péntek éjszakája, önkéntesként a speciális mentők csapatában. Egyként mozdult meg az ország, hogy segítsen a hóvihar miatt bajba kerülteken. A segítőakciók sajátossága, hogy nagy részük az interneten, a Facebookon keresztül szerveződött. István története is így kezdődött…

Ganzler Orsolya írása

Gergely István saját felvételei

"... egyből egy osztrák hókotrót kellett kiszabadítani, hogy végezni tudja a dolgát..."

Mielőtt elmesélnénk, hogyan telt az olimpiai bajnok vízilabdázó péntek éjszakája, fontos előre bocsátanunk, mi kerestük meg azzal, hogy ossza meg velünk tapasztalatait, mutassunk ezzel is példát az önkéntesek egyre népesebb seregének.

- A Groupama-Honvéd vízilabda csapatában játszol, kapusedző vagy a válogatott mellett – nyilván tele a naptárad. Hogyan jött mégis az indíttatás, hogy a péntek éjszakádat az autópályán töltsd?

- A legismertebb közösségi oldalon az egyik ismerősöm tette ki, hogy segítséget keres a Pest Megyei Speciális Mentő és Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Elküldtem nekik a számomat és az autóm típusát, ha esetleg szükség lenne rám, bár nem tudtam, pontosan merre mennénk és mikor. Délután 5-kor csengett a telefonom és megkérdezték komolyan gondolom-e. Mondtam: "naná". Megköszönték és kértek, hogy legyek 19:30-ra Százhalombattán.

Gergely István

- A péntek estéid pont az ilyen akciókra tartalékolva üresek?

- Ekkor már le volt egyeztetve egy vacsora az egyik barátomnál - amit így le is mondtam, a feleségem nem túl nagy örömére. Azért megígértem a páromnak, hogy mire felébred, itthon leszek és a másnapot együtt töltjük. Sajnos nincs túl sok szabadidőm és egy sportolónak a hétvégék is a mérkőzésekről szólnak. Ez a hétvégém ebből a szempontból szabad lett volna, de így mégsem lett az.

- Tehát beálltál önkéntesnek péntek éjjelre...

- Kérdezték, hogy honnan és miért jöttem, kit ismerek itt. Mondtam Budapest másik végéből, mert segítséget kértetek, és itt senkit nem ismerek. Nagyot néztek, de bevettek a csapatba.

- Miért vállalkoztál erre?

- Csak. Mert jól esett. Ezt sokan nem értik meg, és nem is kell ezt megérteniük. Viszont nagyon örülök, hogy rengetegen gondolkoztak hozzám hasonlóan. Jó érzés csak úgy, önzetlenül segíteni.

"... egy kamion kiásása várt ránk - és már reggel is lett..."

"100 kenyérrel a kocsiban indultunk el Százhalombattáról..."

- Számított az, hogy olimpiai bajnokként jelentkeztél önkéntesnek?

- Senkinek nem mondtam, hogy ki vagyok. Nem mintha valami nagy ember lennék, de biztosra akartam menni, hogy úgy fognak engem is kezelni , mint mindenki mást. Csak mondják meg, hogy mit kell tennem, és hajtsanak - ahogy azt a helyzet megkívánja.

- Mivel telt az éjszaka?

- 100 kenyérrel a kocsiban indultunk el Százhalombattáról, emellett még plusz 6 terepjáró jött velünk, megtömve teával, étellel, takaróval és eszközökkel, profi szakemberekkel és elszánt segítőkkel. A cél az M1-es legrosszabb szakasza, Bábolna környéke volt. Az 1-esen indultunk, elől egy rendőr-, hátul pedig egy tűzoltóautó. Csak így lehetett haladni. Minden egyedül ácsorgó autó mellett megálltunk és étellel vagy meleg itallal kínáltuk az autók utasait. A végcél az M1 bábolnai szakasza volt. Ott egyből egy osztrák hókotrót kellett kiszabadítani, hogy végezni tudja tovább a dolgát. Hihetetlen volt, hogy már majdnem 24 órája dolgoztak ők is... Aztán az M1 80-as kilométerkőig mentünk tovább. Itt még egy kamion kiásása várt ránk, összesen hármat mentettünk ki a hótorlaszból, és már reggel is lett, fél nyolc. Este fél hétkor indultam otthonról... Hazaértem, két órát aludtam és a feleségemmel töltöttem a nap többi részét.

"... minden egyedül ácsorgó autó mellett megálltunk és étellel vagy meleg itallal kínáltuk az utasait..."

- Megtennéd újra?

- Fáradt vagyok, de nagyon jól érzem magam. Nem kívánom, hogy legyen még ilyen vagy hasonló eset, de ha szükség lenne rá, ismét megpróbálok segíteni, ahogy már korábban is részt vettem önkéntes akciókban. Hogy miért? Nem tudom. Ez csak úgy jön.

Ha tetszett a helytállása, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: