HÍREK

Napjaik vannak hátra az orvosoknak, hogy a jövőjükről döntsenek

Dönteniük kell valódi döntési lehetőségek nélkül: február 28-ig kell aláírniuk az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket, amely jócskán megváltoztatja a magyar egészségügyet a harmadik hullám kellős közepén.

Link másolása

Csupán néhány napja maradt a magyar egészségügyi dolgozóknak arra, hogy aláírják az közalkalmazotti létet felváltó egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, a káosz pedig az utolsó napokra nagyobb, mint volt. Holott a kormány azzal a céllal változtatta január 1-ről március 1-re a határidőt, hogy legyen elegendő idő az előkészítésre és a szerződések aláírására is, a beszámolók alapján számos intézményben erre nem került sor.

A kormány nagyszabású struktúraváltásának egyik fontos megállójához ért a magyar egészségügy: a tavaly októberben bejelentett háromlépéses béremelés egyik szakaszába értünk, és ahogy az már októberben látszott, a jókora béremelés meglehetősen kemény feltételek mellett valósul meg, az orvosoknak pedig nincs túl sok választási lehetőségük, ha dolgozni akarnak. Azoknak ugyanis, akiknek nem tetszik a sokak szerint alapjogokat sértő új rendszer, emiatt nem írják alá az új munkaszerződésüket, azoknak március 1-től megszűnik a munkaviszonya.

Több érintett állami, illetve önkormányzati fenntartású intézményről derült ki, hogy ugyan a határidő már a küszöbön áll,

sok dolgozó még a szerződést sem kapta meg, így sokan még azt sem tudják, milyen feltételekkel kéne folytatniuk a munkát március 1-től, azaz jövő hét hétfőtől.

Az aláírásra és a döntésre mindössze néhány nap maradt, a rövid időkorlát miatt pedig sokan úgy kénytelenek aláírni a szerződést, hogy nem volt elég idejük az értelmezésére, a pótlékok és egyéb juttatások kiszámítására, ebből fakadóan a felelős döntésre.

A közösségi oldalakat elárasztották az orvosok ezekkel kapcsolatos posztjai, Facebookon Összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony ellen címmel csoport alakult, ahol az érintettek megoszthatják tapasztalataikat és kérdéseiket: többen posztolják a munkáltatótól kapott szerződéseket, még többen kérnek tanácsot – az ügyet jól érzékelhető bizonytalanság és düh lengi körül. Sokan azt írják, hogy

hiába érzik igazságtalannak a helyzetet, nincsen más választásuk, hiszen a családjukat el kell tartani, az pedig sokak számára nem opció, hogy hétfőtől munkanélküliek legyenek.

A dolgozóknak rendkívül rövid idő alatt kell tehát olyan súlyos döntést hozni, amely saját szakmai és anyagi helyzetüket is döntő mértékben befolyásolja, ám az idő rövidsége mellett a szerződések tartalma sem könnyíti meg a megalapozott döntést, bizonyos pontok ugyanis kifogásolhatók és ellentmondásosak.

Ezek többek közt:

A sürgősségi és egyéb pótlékok sorsa

Ez a kérdés osztja meg a leginkább a dolgozókat, a megemelt alapbér mellett ugyanis a különböző pótlékok mértékétől függ, mennyivel is emelkedik valójában az orvosok fizetése. Egy sor pótlék tartozik ide (pl.: ügyeleti, készenléti, önként vállalt többletmunkavégzésért járó, szakterületi, képesítés, műszakpótlék, helyettesítési, kirendelési, vezetői juttatás).

Van azonban olyan terület, ahol a pótlék összege még az alap órabért sem éri el,

a leglátványosabban ez az ügyeletek esetében látható: az Országos Kórházi Főigazgatóság százalékos juttatást határozott meg a kötelező ügyeletek órabéreivel kapcsolatban, amely szerint hétközben 70%, szombaton 80%, vasárnap és ünnepnapon 90%-át kapják meg órabérüknek. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezt egyenesen „megalázónak” nevezte, mondván, hogy embertelen az órabérüknél kevesebb pénzért dolgoztatni az orvosokat többek közt karácsonykor vagy éjszakánként.

A kirendelés kérdése

Bár van konkrét utalás erre, két, egymásnak ellentmondó szám. Nem világos ugyanis annak az időtartalma, mennyi időt töltsön a dolgozó egy másik egészségügyi szolgáltatónál: a törvény szövege szerint 1+1 évre lehet kirendelni a dolgozókat, a rendelet viszont 44 napról beszél évente.

A másodállás

Az új jogszabály abban is megköti az orvosok kezét, hogy másodállással, magánrendeléssel egészítsék ki keresetüket, amely bevett módszer az állami intézményekben dolgozó orvosok esetében. Egy második állás vállalása – amelyet legtöbbször egyéni vállalkozóként vagy kft-ként valósít meg – ugyan engedélyezett, ám a kijelölt szerv vagy személy engedélyéhez kötött, kizárólag azzal lehet végezni. További nagy kérdőjel a témában, hogy ennek elbírálása hogyan és milyen gyorsan történik, hiszen vélhetően hétfőn több ezer kérvény fog érkezni az illetékes szervekhez, így a legjobb esetben is napok fognak eltelni a másodállásban dolgozók számára úgy, hogy a másik munkájukat nem végezhetik.

A szerződések hiányossága

A hagyományos munkaszerződésekhez képest az új szerződések meglehetősen rövidek, lényeges pontok hiányoznak belőlük – ilyenek lehetnek a pótlékok kérdése vagy a felmondás feltételei. Ugyan a Társaság a Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) szerint jogilag rendben van, hogy nem térnek ki minden elemre a szerződésben, ám később meglehet a veszélye annak, hogy a jogalkotó úgy módosítja a szerződés lényeges tartalmi elemeit, hogy ahhoz a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges. Ennek tükrében

még nehezebb úgy dönteni a dolgozóknak saját jövőjükről, hogy nem tudják, valójában mire bólintanak rá, különösen úgy, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet végéig jogszabály tiltja az egészségügyi dolgozók felmondását.

A szakmán belül általános háborgás és elégedetlenkedés fogadta a helyzetet. Több szervezet is azért harcol, hogy helyezzék revízió alá az új intézkedéseket. Országszerte több intézményben tagadták meg az orvosok a szerződések aláírását arra hivatkozva, hogy nem méltányosak a feltételek. Többek közt Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben is - az utóbbinál, ahol a traumatológia leállását helyezték kilátásba az orvosok - végül sikerült megegyezésre jutni. A legtöbb helyen azonban továbbra is nagy talány, mi lesz hétfőtől, egyes becslések szerint több ezren hagyhatják el a pályát. Mindezt a koronavírus harmadik hullámjának kapujában, amikor mindennél nagyobb súly nyugszik az egészségügyi dolgozók vállán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Gyereksebész: „Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére”
Kőnig Róbert bejegyzése szerint 24 óra alatt 163 gyereket kellett ellátniuk. Nem mindegyik szülő viselte jól, hogy többet kellett várniuk.

Link másolása

Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész a közösségi oldalán írta meg, hogy milyen komoly problémával szembesültek vasárnap.

Mint írja, az

ő kórházuk maradt egyedüli gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletes Észak- és Közép-Magyarország területén. Így nem csoda, hogy hatalmas tömeg várt ellátásra. 24 óra alatt 163 gyereket láttak el.

Még egy fotót is megosztott magáról, melyhez azt írta:

„Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére, gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletesként… Szerintetek, a kialakult helyzetet és a hirtelen rövid idő alatt, nagyon-nagyon megnőtt betegforgalmat és az egymás után érkező mentőket, hogy reagálták le a szülők?

A – mindenkinek türelmes volt és megértő

B – sértegettek, fenyegettek, rám törték az ajtót

C – kis zsörtölődés és semmi más”.

Az interneten elérhető adatok szerint Kőnig Róbert a János kórház gyermeksebészetén dolgozik – írja a 24.hu.

A kommentelők sem hagyták szó nélkül az esetet. Többek között azt írták.

„Mindenki igazsága valid és érthető. Borzalmas kizsákmányolása annak az egy gyereksebészetnek, és borzalmas azoknak a szülőknek, akik a gyermeküket féltik.

Mindenki helyében ott üvöltenék a kormány ablaka alatt.”

„Ez nemcsak a sérült gyermekeket érinti, hanem az összes olyan embert a régióban, akikhez azért nem ér oda a mentő, mert Észak-Magyarországról 200km-ről viszi mentő Pestre a traumás gyerekeket, ami oda-vissza min. 4 óra....de még mindig nem fáj eléggé...”

„Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a gyereküket féltő, kétségbeesett szülők! Én őket is megértem. A kialakult helyzetért itt nem a váróteremben kell keresni a hibást, ezt mindannyian tudjuk! Abban az irányban kell tenni valamit, de sürgősen, hogy ezt mindenki megtudja, még Pintér is! Ne egymást bántsuk már emberek!”

„Klasszikus esete annak, amikor az orvos etikai kötelessége, hogy jelezze hivatalosan, hogy az ellátórendszer nem teszi lehetővé a betegek tisztességes gyógyítását.”

„Így járt a férjem is, mikor egyedül volt ügyeletes Cegléden a szülészet-nőgyógyászaton, és a szolnoki kismamákat is oda vitték... 40 év tapasztalat után is gyomorgörcsös feszültséggel indult be dolgozni. Amúgy meg sajnos ez borzasztó!”

Az orvos pár órával később egy újabb posztban megírta, hogyan zajlott az aznapi rendelés:

Azt írta:

„Bár a szülők túlnyomó többsége amellett, hogy ugyanúgy aggódnak a gyermekeikért mint bármelyikünk, megértette, hogy ez egy 'vis major' helyzet, és hogy meg fog nőni a várakozási idő, ugyanott sajnos voltak páran, akik hangulatot keltettek és valóban sértegettek, fenyegettek, ránk törték az ajtót. Természetesen az ő gyermekeiket is kedvesen láttuk el és mindenkit a problémájának súlyossága szerinti sorrendben hívtunk be. Büszkén jegyzem meg, hogy senkivel nem váltunk el haragban, legfeljebb halkabban köszöntek el. Köszönöm kiváló kollégáim remek munkáját!

Iszonyú nehéz nyugodtnak maradni, mikor a gyermekünk bajban van, sőt esetleg fájdalmai vannak. De fontos megérteni azt is, hogy mi MINDENKI gyermekeiért vagyunk ott és nekünk minden gyermek fontos!

Köszönjük, ha azzal segítitek a gyermekek ellátását, hogy higgadtak maradtok a várótermekben. Ez az ő lelküknek a legfontosabb...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Novák Katalin a Budaházy-ügyről: „Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”
A köztársasági elnök a kegyelem ellenére nem gondolja, hogy Budaházy György hős vagy ártatlan lenne. Állítása szerint a Vatikánban tudtak arról, hogy a pápalátogatásra hivatkozva részesítette kegyelemben Budaházyékat.

Link másolása

Hosszú interjút adott Novák Katalin a 24.hu-nak, ahol szóba került többek között a Budaházy Györgynek adott elnöki kegyelem kérdése is.

A köztársasági elnök még az áprilisi a pápalátogatás alkalmával adott kegyelmet Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügyben börtönben ülő elítélteknek. Budaházyt idén márciusban ítélték jogerősen 6 év fegyházbüntetésre terrorcselekmény és más bűncslekmények miatt, miután társaival együtt 2007 és 2009 között több kormánypárti képviselő háza ellen intéztek Molotov-koktélos támadásokat, Hiller István ingatlanjára pedig rálőttek.

Novák most arról beszélt, hogy ez volt az egyik legnehezebb döntése köztársasági elnökként, ami általában is a legnehezebb jogköre az államfőnek. Azonban a mai napig úgy gondolja, hogy helyes döntést hozott azzal, hogy felfüggesztette a büntetések végrehajtását.

Novák szerint azonban Budaházy a végrehajtási kegyelem ellenére nem hős és nem is ártatlan.

Elmondása szerint Budaházyék a büntetett előéletük és a közügyektől való eltiltásuk eltörlését is kérték tőle, ezt azonban ő elutasította.

„Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”

- válaszolt arra a felvetésre, hogy olyanoknak adott kegyelmet, akik jogerős bírósági döntés szerint megvertek egy embert, döntésében pedig nem játszott szerepet semmilyen politikai meggyőződés, sőt kifejezetten elítéli azt, ami történt.

A köztársasági elnök szerint a Vatikán is tájékozódott arról, hogy milyen döntést hozott meg a katolikus egyházfő látogatására hivatkozva.

Arra a kérdésre, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy Budaházy a végrehajtás felfüggesztése alatt erőszakos bűncselekményt követ el, úgy válaszolt, hogy magát az eljárást pontosan ezért nem szüntette meg, így azonnal újraéledne a kiszabott büntetés egy bűncselekmény elkövetése esetén.

A Budaházy érdekében folytatott lobbi képviselőivel állítása szerint nem beszélt személyesen, Andrásfalvy Bertalan tanácsadójával pedig nem került szóba köztük az ügy, miután ez utóbbi aláírta a kegyelmi ügyben indított petíciót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Áron alul vinné a MÁV az egyedülálló anyuka házát a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt
Egy szakértő szerint jóval kevesebbet kínálnak az „útban lévő” ingatlanért, mint amennyit az piaci alapon érne. Szilviának és 14 éves lányának 40 napja maradt, hogy elhagyják az ingatlant.

Link másolása

A kormány az egyik legkomolyabb presztízsberuházásként kezeli a kínai pénzből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését. Nem csoda, hogy gőzerővel vásárolják fel azokat a telkeket, amik „útban vannak” az építkezéshez.

Így járt a Blikk által bemutatott Szilvia és lánya is. Az ő házukat ráadásul a nő szerint jelentősen áron alul akarja felvásárolni a vasúttársaság – azaz rajta keresztül az állam.

Összesen 17 millió forintot kapnának XXIII. kerületi házukért, amelyben jelenleg egyedül él 14 éves lányával.

„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből két önálló lakás van kialakítva” – mondta a lapnak Szilvia. A MÁV értesítése a megállapodásról még a tavaly elhunyt asszony nevére érkezett, ráadásul egy olyan lakcímre postázták, ahonnan már nyolc éve elköltöztek. Így egészen idén januárig nem is tudtak arról, hogy az állami vasúttársaság kisajátította a házat.

„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak” – folytatta a történetet. A szakértő szerint áron alul értékelte az ingatlant. Ő 34 millió forintban állapította meg az értéket, de mivel testvérével ketten tulajdonosok, fejenként 17 milliót kapnának. Ebből kellene új otthont találnia.

Ráadásul meglehetősen gyorsan: a határozat szerint ugyanis a pénz átutalását követő 60 napon belül el kell hagyniuk a házukat, ahol addig éltek. Mostanra már 40 napjuk sem maradt. A nő az első értesítés után fellebbezhetett volna, de nem tudta megtenni, mivel az rossz címre érkezett.

A Blikk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a ház értékét jelen állapotában némileg csökkenti, hogy közel van a sínekhez, ugyanakkor már a képek alapján is látszik, hogy a tulajdonosok áldoztak az ingatlanra, a tető például teljesen új.

Szerinte a ház akár 10 millióval is többet érhet, mint amit a kirendelt szakértő megállapított.

A portál megkeresésére a MÁV elmondta: a területszerzési eljárás kezdetén a kártalanítási összeg megállapítása érdekében, független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal hatósági osztályától. A kirendelt, független igazságügyi szakértő a szakmai és jogszabályi előírások alapján, az adott ingatlan sajátosságaira figyelemmel állapítja meg a kártalanítási összegét.

Ezután az igazságügyi szakértő szakvéleményt készít, majd a MÁV által megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot küld az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak. Amennyiben az ajánlatot valamely tulajdonos nem fogadja el, vagy a vételi ajánlatra nem válaszol, akkor a MÁV által megbízott ügyvédi iroda az adott tulajdonos tulajdoni hányadára kisajátítási eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál, mint kisajátítási hatóságnál.

Szilvia számára a polgári per maradhat a megoldás, az azonban akár évekig is elhúzodhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Fotókon a pedagógusnapi tüntetés: „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”
A tanárok az év többi napján is ugyanolyan fontosak, mint ma – hangzott el a megmozdulás végén.

Link másolása

Hétfőn délután Budapesten az Oktogonnál gyűltek össze újra a pedaógusokért kiállók. A tömeg innen a Belügyminisztériumhoz vonult, ahol a felszólalók méltatták a tanárok munkáját és felhívták a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepük van a jövő generációjának nevelésében.

"Nincs tanár, nincs jövő" - hangzott fel többször is.

A felszólalók között voltak szülők, diákok és tanárok is. „Ma nem tiltakozni vagyunk itt, nem is kordont bontani. Ma azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a pedagógusainkat” - mondta az ADOM Diákmozgalom szóvivője, Bozai Ákos.

Tarnai Katalin a PDSZ-től azt emelte ki, hogy a tanárok és a diákok „most már egy oldalon állnak”. Szerinte nehéz helyzetbe állítja a pedagógusokat a kormány, mert abban kéne dönteiük, hogy „cserben hagyják-e a diákokat, vagy magukat áldozzák inkább fel”.

Pál Alexandra a PDSZ-től úgy foglamazott, hogy azért küzdenek, hogy elmondhassák a véleményüket, „hogy embernek érezhessük magunkat akkor is, amikor a kérdésre, hogy mi a foglalkozásunk azt válaszoljuk, hogy tanár vagyok”.

Gönczy Andrea elmesélte, hogy pedagógus szüleinek nem lett sok pénzük, de tisztelték őket. „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”. Mindez azért, mert kimondták, hogy baj van az oktatásban.

Takács Lara, 15 éves diák, az ADOM Diákmozgalomtól pedig arról beszélt, hogy azért vannak itt, hogy „kicsit visszaadjanak abból, amit kaptak, hogy köszönetet mondjanak a pedagógusoknak, mert nélkülük nem lesz holnap.”

A beszédek után megköszöntötték a pedagógusokat. Az esemény végén pedig felhangzott: “Folytatjuk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk