Minden hajléktalannak lakást adnak, és működik – Helsinkiben
Korábban Finnországban, akárcsak sok más országban, a hajléktalanságot egy lépcsőzetes modell segítségével igyekeztek felszámolni.
Vagyis utcára került emberként különböző ideiglenes szállások során kellett végig érni, hogy az életed visszarázódjon a rendes kerékvágásba, melyet végül egy lakással jutalmaztak.
Kaakinenék azonban a feltétel nélküli lakhatás mellett tették le a voksukat.
Vagyis az embereknek nem kell megoldaniuk az összes problémájukat ahhoz, hogy végül lakást kapjanak, hanem meglátták azt, hogy valójában az otthon lehet a biztos alapköve annak, hogy egy személy megbirkózzon a problémáival.
Állami, önkormányzati és egyén támogatásokkal megvásárolták a lakásokat, új blokkokat építettek, a régieket felújították és átalakították kényelmes otthonokká - köztük azt az egykor ideiglenes hostelt is, amit most Tatu az otthonának tudhat.
A Housing First projekt alapvető célja az volt, hogy 2500 új lakóhelyet teremtsen. 2008-as indulása óta 3500 született.
Azóta a hosszú távon hajléktalan emberek száma Finnországban több mint 35%-al csökkent. Helsinkiben csupán egyetlen, 50 ágyas menedékhely maradt.
A város helyettes polgármestere, Sanna így nyilatkozott:
"Gyermekkoromban az egész ország parkokban és erdőkben aludt. Ilyesmire mostanában szinte nincs is példa. Az utcán alvás nagyon ritka."
Azt is fontos megemlíteni, hogy a lakhatást előtérbe helyező program kulcsa nem csak magában a lakhatás biztosításában rejlik, hanem a szolgáltatások nyújtásában is. Mivel rengeteg hajléktalan ember szenved függőségektől, egészségügyi problémáktól, folyamatos gondoskodásra és támogatásra van szükségük.
Tatu blokkjában, a Rukkliában például hétfős személyzet felügyel a 21 bérlőre. Segítenek nekik gyakorlati dolgokban, bürokratikus elintéznivalókban, különböző oktatások, képzések, munkahelyek felkutatásában, vagy épp olyan alapvető tevékenységek tanulásában és újratanulásában, mint a takarítás és a főzés.