KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Miért nehezebb a roma gyerekek élete? – magyar animációs film készült a rasszizmusról

Két kisfiú életén keresztül mutatja be, miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek kilátásai.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. november 27.


Link másolása

Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus nincsen jelen Magyarországon, az az Egyesült Államokban tapasztalható az afroamerikaiakkal szemben. Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus az egy másik földrész, egy másik kultúra problémája, és bennünket ez nem érint. Egy nemrég készült új, magyar animációs rövidfilm azt mutatja meg, hogy ez tévedés.

A film egy roma (Jani) és egy nem roma (Tomi) életén, illetve a családjuk, felmenőik életén keresztül láttatja azt, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Azt, hogy miért nincsen az egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, és azt, hogy miként válnak ezek a hátrányok örökletessé generációról generációra.

A romák elleni előítéletesség ugyanis mindenhova beszivárog: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.

Az animációhoz az ötletet egy amerikai videó adta, ami idén nyáron, a Black Lives Matters mozgalom alatt terjedt el annak köszönhetően, hogy hírességek és influencerek is megosztották a közösségi oldalakon.

„A videóval nem az volt a célunk, hogy a jelenre vetítsük ki, mennyire rossz a romáknak, hanem az, hogy láthatóvá váljon: a történelem során a mindenkori társadalmi berendezkedés, a mindenkori politika hogyan bánik a kisebbséggel – mondja Kende Ágnes, a film szövegének írója, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatója.

„Mindegyik társadalmi berendezkedés a történelem során megpróbálta a maga módján eltüntetni vagy kirekeszteni a romákat.

Sajnos a magyar társadalomban az a jelenség is erősen jelen van, hogy sokan akkor tudják pozitívan értelmezni saját magukat és az életüket, ha magukat jobbnak érzik másoknál, ha lenézhetnek bizonyos társadalmi csoportokat.”

A magyarországi romákról szóló animációs film – az amerikaihoz hasonlóan – történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit.

Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint a nem romák.

A videó önkéntes munkával valósult meg; a filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a narrátor Ónodi Eszter, a szöveg pedig Kende Ágnesnek, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának a munkája.

„Az intézményi rasszizmus mindenhol jelen van akár az egészségügyben, akár az oktatásban, és úgy nyilvánul meg, hogy azt gondoljuk, hogy ha valaki nem a többségi társadalom középosztályhoz igazodó normái szerint él, akkor azzal valami baj van és ehhez mérten fogunk bánni velük” – magyarázza Kende Ágnes. „De azt már nem nézzük meg, miért van az illető abban a helyzetben, és hogy a mindenkori hatalom, illetve a többségi társadalom lehetőséget nyújtott-e számára ahhoz, hogy abból a helyzetből kitörhessen. Ha például megnézzük a roma egyetemisták életútját, láthatjuk, hogy szegregált iskolából még soha nem jutott el roma fiatal egyetemre. Akik továbbtanultak, azok mindegyike integrált iskolából jött. Szegregált iskolából nem vezet út az egyetemre. Márpedig a szegregált iskolák ellen igenis tehetünk.

A film célja az, hogy szembesüljünk a romákról alkotott előítéletek hamisságával. Nem csak a sztereotípiákat szerettük volna megmutatni, hanem azt is, hogy amióta a romák velünk élnek, azóta különböztetjük meg őket, és ezzel mi magunk, a többségi társadalom tagjai akadályozzuk meg azt, hogy a középosztály tagjaivá válhassanak.”

Bár első pillantásra úgy tűnik, a Black Lives Matters mozgalom ihlette az animáció magyar változatát, Kende Ágnes elmondja, hogy valójában semmilyen aktuális eseményhez nem köthető. A rasszizmus problémája folyamatosan jelen van. Egyszerűen megragadta a figyelmét az amerikai rövidfilm, és szerette volna, ha elkészülhet a hazai viszonyokat bemutató verziója is. Hogy miért?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: