KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Magyarok mentik meg a biztos haláltól a spanyol agarakat

Hazai állatvédők is csatlakoztak a nemzetközi összefogáshoz, amely a galgók, vagyis a spanyol agarak megmentésére jött létre. Ezeket az állatokat a spanyolok kegyetlenül lemészárolják a vadászidény végén.

Link másolása

Február elseje a spanyol agarak (Galgo Español, galgó) világnapja. Ez sajnos a látszat ellenére nem egy vidám alkalom, ugyanis ekkor végződik a hivatalos vadászidény Spanyolországban. Ilyenkor a spanyol hagyományok szerint brutálisan megkínozzák és lemészárolják az összes feleslegessé vált agarat. A szokás talán a bikaviadalokhoz hasonlítható legjobban, amelyet a nemzetközi nyomásnak és a milliók által aláírt petícióknak köszönhetően egyre több helyen tiltanak be az országban.g2

Állatvédők által közzétett adatok szerint 170 000 spanyol vadász összesen 490 000 galgót tart, melyből évente körülbelül 50 000 négylábútól szabadulnak meg. A vadászok ezt persze tagadják, mint azt is, hogy az agarak számukra csak munkaeszközök, akiket minden jogi következmény nélkül szabadon legyilkolhatnak.

A vezetőség pedig hallgat, ugyanis egy-egy vadászidény alkalmával körülbelül 1 milliárd euró üti a spanyol kormány, ráadásul emberek tízezreinek ad munkát ez az időszak. Ennek ellenére rengeteg jóérzésű spanyol ember harcol a galguerok (agaras vadászok) rettentő szokásai ellen és egyre több támogatást kapnak a világ - főképp Európa - több országából is.

Spanyol agarakat korábban csak nemesek tartottak. A galgók a gazdag emberek megbecsült tagjai voltak, vadászatokon vettek részt, ellátásukért pedig szolgák voltak felelősek. Ezeken a szolgákon keresztül kerültek az agarak a szegényebb rétegekhez, minek következtében számuk robbanásszerűen megnövekedett. A szegény családok nem tudták már rendesen eltartani őket, így ha alkalmatlanok voltak a vadászatra, megszabadultak tőlük. A lőfegyverek drágák voltak, így maradt - olcsó és egyszerű megoldásként - az agár felakasztása.g1

A huszonegyedik században a galgók helyzete tovább romlik. A hatalmas szaporítótelepeken évente kutyakölykök tízezrei születnek, akik meggyilkolt elődeik helyébe léphetnek a következő vadászidényben. Ezeken a telepeken mindennemű higiéniai előírás betartása, oltások, szabad mozgási lehetőség nélkül nőnek fel. Enni általában száraz kenyeret kapnak, sokaknak így szinte teljesen költségmentesnek tűnik a galgók tenyésztése.

Magyarországon is segítenek a galgók mentésében

Mostanában szerencsére egyre több az olyan vadász, aki a kutyáit leadja egy menhelyen, ezek viszont sok esetben már az idény vége előtt teltházzal működnek. Sajnos a spanyol sintértelepek és menhelyek egyszerűen nem tudják kezelni a hirtelen leadott, nagy mennyiségű és a bejelentések alapján összegyűjtött, gyakran sérült agarakat. Számos esetben kérnek segítséget Európa és a világ más pontjairól, partnerszervezetektől. Egy ilyen segítségkérésre reagált múlt évben Rose-Marie Farkas, aki egy csapat segítségével öt állat utazását szervezte meg Magyarországra. A kalandos útról, az önkéntes szállító Koltai Gábor részletes beszámolót is írt. A sikeres akció után, a galgók világnapja alkalmából, újabb öt eb hazajuttatásán fáradoznak.g5

"Mondhatjuk, hogy csepp a tengerben, de az épp tíz olyan spanyol agár, aki Magyarországon új otthonra, felelős gazdira találhat. Tudjuk, itthon is akad bőségesen olyan állat, akik életkörülményein lehet javítani, de ezek az állatok nem tehetnek arról, hogy több ezer kilométerre vannak. Ha áll módunkban segíteni és egy széles összefogás keretében javítani a spanyol helyzeten, akkor miért ne tennénk? A mostani út célja 5 kutyus haza szállítása mellett, hogy az egyik legnagyobb állatmentő szervezettel, a Galgos del sollal, kapcsolatot alakítsunk ki, szeretnénk, ha tudnák, hogy számíthatnak ránk." – mondta Karádi Bernadett, az expedíció vezetője.

A menhelyeken, gyepmesteri telepeken leadott galgók átlagos életkora 2-3 év, a jó teljesítményt produkáló kutyák még néhány évig a tenyésztést szolgálják, de nagyon ritka, hogy 6 évesnél idősebb agár a gazdájánál él. Spanyolországban az állatok védelmét szolgáló jogi szabályozás, még a hazai rendeletek és szankciók mellett is gyermekcipőben jár, így itthon február 1-én békés demonstráció keretében szeretnék felhívni a figyelmet azokra a tettekre, amiket a spanyol agarak ellen követnek el. A jelen lévők találkozhatnak majd az öt, múlt évben hazaszállított állatok egyikével is. További részleteket az akcióról és a demonstrációról a linkekre kattintva olvashatsz.g3

Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk