KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Magyarok mentik meg a biztos haláltól a spanyol agarakat

Hazai állatvédők is csatlakoztak a nemzetközi összefogáshoz, amely a galgók, vagyis a spanyol agarak megmentésére jött létre. Ezeket az állatokat a spanyolok kegyetlenül lemészárolják a vadászidény végén.

Link másolása

Február elseje a spanyol agarak (Galgo Español, galgó) világnapja. Ez sajnos a látszat ellenére nem egy vidám alkalom, ugyanis ekkor végződik a hivatalos vadászidény Spanyolországban. Ilyenkor a spanyol hagyományok szerint brutálisan megkínozzák és lemészárolják az összes feleslegessé vált agarat. A szokás talán a bikaviadalokhoz hasonlítható legjobban, amelyet a nemzetközi nyomásnak és a milliók által aláírt petícióknak köszönhetően egyre több helyen tiltanak be az országban.g2

Állatvédők által közzétett adatok szerint 170 000 spanyol vadász összesen 490 000 galgót tart, melyből évente körülbelül 50 000 négylábútól szabadulnak meg. A vadászok ezt persze tagadják, mint azt is, hogy az agarak számukra csak munkaeszközök, akiket minden jogi következmény nélkül szabadon legyilkolhatnak.

A vezetőség pedig hallgat, ugyanis egy-egy vadászidény alkalmával körülbelül 1 milliárd euró üti a spanyol kormány, ráadásul emberek tízezreinek ad munkát ez az időszak. Ennek ellenére rengeteg jóérzésű spanyol ember harcol a galguerok (agaras vadászok) rettentő szokásai ellen és egyre több támogatást kapnak a világ - főképp Európa - több országából is.

Spanyol agarakat korábban csak nemesek tartottak. A galgók a gazdag emberek megbecsült tagjai voltak, vadászatokon vettek részt, ellátásukért pedig szolgák voltak felelősek. Ezeken a szolgákon keresztül kerültek az agarak a szegényebb rétegekhez, minek következtében számuk robbanásszerűen megnövekedett. A szegény családok nem tudták már rendesen eltartani őket, így ha alkalmatlanok voltak a vadászatra, megszabadultak tőlük. A lőfegyverek drágák voltak, így maradt - olcsó és egyszerű megoldásként - az agár felakasztása.g1

A huszonegyedik században a galgók helyzete tovább romlik. A hatalmas szaporítótelepeken évente kutyakölykök tízezrei születnek, akik meggyilkolt elődeik helyébe léphetnek a következő vadászidényben. Ezeken a telepeken mindennemű higiéniai előírás betartása, oltások, szabad mozgási lehetőség nélkül nőnek fel. Enni általában száraz kenyeret kapnak, sokaknak így szinte teljesen költségmentesnek tűnik a galgók tenyésztése.

Magyarországon is segítenek a galgók mentésében

Mostanában szerencsére egyre több az olyan vadász, aki a kutyáit leadja egy menhelyen, ezek viszont sok esetben már az idény vége előtt teltházzal működnek. Sajnos a spanyol sintértelepek és menhelyek egyszerűen nem tudják kezelni a hirtelen leadott, nagy mennyiségű és a bejelentések alapján összegyűjtött, gyakran sérült agarakat. Számos esetben kérnek segítséget Európa és a világ más pontjairól, partnerszervezetektől. Egy ilyen segítségkérésre reagált múlt évben Rose-Marie Farkas, aki egy csapat segítségével öt állat utazását szervezte meg Magyarországra. A kalandos útról, az önkéntes szállító Koltai Gábor részletes beszámolót is írt. A sikeres akció után, a galgók világnapja alkalmából, újabb öt eb hazajuttatásán fáradoznak.g5

"Mondhatjuk, hogy csepp a tengerben, de az épp tíz olyan spanyol agár, aki Magyarországon új otthonra, felelős gazdira találhat. Tudjuk, itthon is akad bőségesen olyan állat, akik életkörülményein lehet javítani, de ezek az állatok nem tehetnek arról, hogy több ezer kilométerre vannak. Ha áll módunkban segíteni és egy széles összefogás keretében javítani a spanyol helyzeten, akkor miért ne tennénk? A mostani út célja 5 kutyus haza szállítása mellett, hogy az egyik legnagyobb állatmentő szervezettel, a Galgos del sollal, kapcsolatot alakítsunk ki, szeretnénk, ha tudnák, hogy számíthatnak ránk." – mondta Karádi Bernadett, az expedíció vezetője.

A menhelyeken, gyepmesteri telepeken leadott galgók átlagos életkora 2-3 év, a jó teljesítményt produkáló kutyák még néhány évig a tenyésztést szolgálják, de nagyon ritka, hogy 6 évesnél idősebb agár a gazdájánál él. Spanyolországban az állatok védelmét szolgáló jogi szabályozás, még a hazai rendeletek és szankciók mellett is gyermekcipőben jár, így itthon február 1-én békés demonstráció keretében szeretnék felhívni a figyelmet azokra a tettekre, amiket a spanyol agarak ellen követnek el. A jelen lévők találkozhatnak majd az öt, múlt évben hazaszállított állatok egyikével is. További részleteket az akcióról és a demonstrációról a linkekre kattintva olvashatsz.g3

Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eljegyezték a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművészt
Az eseményhez az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet biztosított meghitt helyszínt.

Link másolása

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az Országos Baleseti Intézetből az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe helyezték át azt a táncművészt, aki nyár elején szenvedett súlyos koponya- és gerincsérülést, amikor leomlott és az utcára zuhant az átalakítás alatt álló Jókai utca 1. szám alatti ház párkányfala. Az ügyben 45 tanút hallgatott meg a rendőrség, de gyanúsítás vagy őrizetbe vétel a mai napig nem történt.

A Budapesti Operettszínház a közösségi oldalán tudatta mindenkivel, hogy szeptember 17-én táncművésze, Babácsi Beni a szülők- és a szűk baráti kör társaságában megkérte Tóth Nikolett kezét.

Az eseményhez az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet biztosított meghitt, szakrális helyszínt. Az eljegyzésre a fiatalok meghívták a Budapesti Operettszínház főigazgatóját, Kiss-B. Atillát, aki örömmel tett eleget a meghívásnak.

Az ifjú párnak sok boldogságot kívánunk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
100 méter magasságból zuhant le a pécsi vadászpilóta, túlélte és most újratanul mindent
Az orvosok mindössze pár százalék esélyt adtak arra, hogy túléli a balesetet a vadászpilóta.

Link másolása

Adrián Tibor Zsigmond álma gyerekkora óta az volt, hogy vadászpilóta legyen, és 29 éves korára ezt sikerült el is érnie. Tanulmányai során bejárta a világot, Budapesten elvégezte a katonai főiskolát, majd Kanadában és Kecskeméten is tanult.

Sugárhajtású vadászrepülőgépből átült a siklóernyőbe, amivel főként a Mecsek fölé repült legszívesebben. Két hónappal ezelőttig.

Idén nyáron borzalmas balesetben 100 méter magasságból egy sziklafalnak csapódott, de csodával határos módon túlélte a zuhanást.

Szerencsére felépült és most azon dolgozik, hogy újra teljes életet élhessen – számolt be róla a PécsAktuál.

A 40 éves Adrián Tibor Zsigmond a Balaton-felvidéken repült és úgy tervezte, hogy több óra hosszat a lesz a levegőben siklóernyőjével. Mint mondta, „megtanult együtt élni a természettel és az időjárási körülményekkel”.

A tragikus napon viszont nem várt levegőáramlat kapta fel, majd egy szempillantás alatt megtörtént a baj.

Összecsuklott az ernyő szárnya, amit már nem tudott korrigálni a gyakorlott pilóta.

„70-80 km/h órás sebességgel csapódtam a Csobánc-hegy oldalának, ami nem kímélte a csontjaimat. Nem tudtam rá felkészülni, se korrigálni”

– mondta a Tizsi becenevű pilóta a PécsAktuálnak. Hozzátette, hogy miután földet ért, sokan siettek a segítségére.

Onnan mentőhelikopterrel Győrbe szállították, ahol 5 órán keresztül műtötték. Az orvosok mindössze pár százalék esélyt adtak arra, hogy túléli a balesetet. Az ütközés során felrobbant a csigolyája, azaz egy olyan speciális törés történt, ami “csupán” az idegrostokat roncsolta. Az orvosok azon dolgoztak, hogy a szilánkokat eltávolítsák.

„Ha eltört volna a csigolyám, esélyt sem kaptam volna arra, hogy mozgatni tudjam a lábaimat. Az orvosok mindent megtettek, hogy stabilizálni tudják a lábamat és esélyt kapjak a felépülésre”

– nyilatkozta a pécsi lapnak a vadászpilóta.

Az eset után felértékelődtek benne az emberi kapcsolatok és úgy érzi, szerencsés. Bár nem él teljes életet egyelőre, de azon dolgozik, hogy a baleset, ami egy belső útra is terelte, örömkönnyekké varázsolja a könnyeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több mint 50 milliót gyűjtöttek a kiszabadított ukrán hadifogolynak, akinek a karjából 4 centiméter csont hiányzik
Mikhajlo Dianov testvére indított gyűjtést, hogy fizetni tudják az orvosi számlákat, rengetegen szeretnének segíteni a katonán.

Link másolása

Az ukrán hadifogoly, Mikhajlo Dianov megdöbbentette az internetet, amikor kiderült, milyen szörnyű kínokat kellett átélnie és milyen kínzásokat végeztek a testén az orosz fogságban. Az Ukrán Védelmi Erők által közzétett bejegyzésben Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen viszont rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára, akinek úgy tűnt, hogy a jobb karja is eltört.

A Pravda ukrán hírügynökségnek azt nyilatkozva Aljona Lavrusko, hogy testvére karsérülése annak a következménye, hogy

„rozsdás fogóval” húztak ki egy idegen tárgyat Dianov karjából, mindezt úgy, hogy nem használtak érzéstelenítőt.

Lavrushko úgy nyilatkozott a lapnak a Ladbible beszámolója szerint:

„Mikhajlo lelkileg nagyon erős és rendkívül boldog, hogy visszatért."

Azt is elmondta, hogy Dianovnak meg kell műteni a karját, amelyből állítólag 4 cm csont hiányzik.

Lavrusko kifejtette:

"Problémák vannak a karjával: valószínű tályog lehet. Meg kell műteni, a műtét során pedig egy lemezt kell elhelyezni a csontra, mert 4 cm csont hiányzik a karjából, amit mindenképpen korrigálni kell."

A testvér PayPal-adománygyűjtést indított, hogy Dianov orvosi számláit kifizethesse. Illia Ponomarenko, a Kyiv Independent újságírója szerint

eddig több mint ötmillió ukrán hrivnyát (kb. 54 millió forint) gyűjtöttek össze neki.

Az ukrán védelmi minisztérium először szeptember 24-én osztott meg Dianovról készült képeket (az egyik a fogság előtt, a másik pedig a fogság után).

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt hét csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Él és virul a Közút munkatársai által megmentett kiskutya, akinek nevét szavazással döntötték el
A Magyar Közút munkatársai nemrég egy csepp, alig 4 hetes kölyökkutyát mentettek meg munka közben. Azóta teljes értékű tagja lett a mérnökségnek.
Címlapkép: Magyar Közút Facebook oldala/Pesti József - szmo.hu
2022. szeptember 16.


Link másolása

A Magyar Közút jászberényi mérnökség dolgozói nemrég egy mindössze négyhetes, kevesebb mint egy kilós kiskutyát találtak, amikor a Pusztamonostort Jászárokszállással összekötő útszakaszon dolgoztak. A 930 grammnyi állatot azonnal szárnyai alá vették a brigád tagjai.

Mint kiderült, a kutyust testvérével hagytak az út melletti árokban, aki viszont már nem élt, amikor rátaláltak. Magukkal vitték, és annyira szívükhöz nőtt a kedves kis eb, hogy megtartották mint a mérnökség új házikedvencét.

A nevéről online szavazással döntöttek és nagy többséggel az Emká nevet kapta, ami tulajdonképpen a Magyar Közút, azaz MK rövidítése kiejtve.

A Közút folyamatosan videós beszámolót tett közzé arról, mi történik Emkával.

Emká szépen gyarapszik, a legutóbbi mérésen már 5,5 kilót nyomott, és továbbra is kiváló egészségnek örvend. Az első fürdetésén is túl van a négylábú.

Emkának minden szempontból nagy szerencséje van, ugyanis a statisztikák szerint a fekete keverék kutyák a legkevésbé népszerűek, emiatt ők azok, akik a legkisebb eséllyel kerülnek ki a menhelyekről.

Emká rengeteg szeretetet ad és kap, teljes értékű tagja lett a mérnökségnek.

Íme egy videó arról ahol a Közút munkatársai elmesélik, hogyan találták meg Emkát:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk