KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Lánchídi séta a Parkinson világnapon

Magyarországon 18-20 ezer, Európában 1,4 millió Parkinson-beteg él, 2030-ra ennek a betegszámnak a kétszerese várható.

Link másolása

Több száz Parkinson-kórral élő beteg, hozzátartozó és önkéntes támogató vett részt azon a lánchídi sétán szombat délelőtt, amellyel a betegség elleni küzdelem fontosságára hívták fel a figyelmet. A Parkinson-kór a második leggyakoribb idegrendszeri betegség a világon, Magyarországon közel húszezer embert érint. A statisztikák szerint 2030-ra a betegszám megkétszereződése várható, amely egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi- és szociális ellátó rendszerekre, illetve a betegséggel élők családtagjaira és közvetlen környezetére.

DSC_9511

Az április 11-én, a Parkinson-betegek világnapján rendezett séta a budapesti Széchenyi térről, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől indult, majd a Lánchíd budai hídfőjéhez érve színes léggömböket engedtek magasba a résztvevők, a betegek által megfogalmazott kívánságokkal, üzenetekkel.

Dr. Takáts Annamária, az eseményt szervező Delta Magyar Parkinson Egyesület orvos tanácsadója elmondta, hogy a Lánchídon első alkalommal megrendezett figyelemfelkeltő séta célja, hogy segítsék a betegséggel élők társadalmi elfogadottságát és harcoljanak a Parkinson-betegek megbélyegzése ellen. „Kiemelten fontosnak tartjuk a betegség kommunikációját a nyilvánosság felé, ugyanis a Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség a világon.”

A Parkinson-kórt nagyon hosszú ideig csupán mozgászavarnak tartották mozgáslassulással, izommerevséggel, remegéssel, tartászavarral és esésekkel, de az utóbbi 10 – 15 évben nyilvánvaló lett, hogy a tüneti kép sokkal gazdagabb, sokkal komplexebb, az idegrendszer csaknem egészét érintő betegségről van szó. A motoros tünetek mellett jellemzőek az olyan, úgynevezett nem-motoros tünetek, mint a depresszió és pánikzavar, szagláscsökkenés, töredezett alvás nyugtalansággal, és a székrekedésre való hajlam, amelyek szintén rontják a betegek életminőségét.

DSC_9513

Magyarországon a becslések szerint jelenleg 18-20 ezer, Európában pedig 1,4 millió Parkinson-beteg él, a betegség költsége évente közel 14 milliárd euró. A statisztikák szerint 2030-ra ennek a betegszámnak a kétszerese várható, amely egyre nagyobb terhet ró majd az egészségügyi- és szociális ellátó rendszerekre, illetve a betegséggel élők családtagjaira és közvetlen környezetére.

Egyes kutatások szerint az olyan degeneratív idegrendszeri betegségek, mint

a Parkinson-kór, idővel átveszik a rosszindulatú, rákos megbetegedések helyét a halálozási listán.

A Delta Magyar Parkinson Egyesület - csatlakozva az European Parkinson's Disease Association (EPDA) elnevezésű európai ernyőszervezethez - azért küzd, hogy a Parkinson-betegek teljes életet élhessenek. Céljuk, hogy minden beteg eljusson Parkinson-betegséggel foglalkozó szakemberhez, korai és pontos diagnózist kapjon, minden szociális támogatásban és folyamatos gondozásban részesüljön, aktívan részt vegyen betegsége kezelésében. Fontos kezdeményezésük az orvosközpontú kezelés helyett a betegközpontú kezelés előtérbe helyezése, akár individuális, személyre szabott kezeléssel, még a betegség előrehaladott stádiumában is. Jól példázzák ezt a csapatmunkát is igénylő ún. eszközös kezelési lehetőségek.

További információkért KATT ide.

Ha fontos volt a hír, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk