KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Hónapokig a lépcsőházban, a kuka mellett aludt, miután kilakoltatták” – Lakásmenetet tartottak Budapesten

A brutális albérletárak ellen, a hajléktalanság felszámolásáért és a lakhatási jogért tüntettek október 6-án.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. október 07.


Link másolása

"Közelről látom, mit tesz az egy családdal, mit tesz az egy emberrel, ha nincsen biztos otthona. Ha attól kell rettegnie, hogy elveszíti az otthonát, vagy ha nincsen már semmilyen otthona.

Túl sokszor láttam annak a folyamatnak az elejét is, a végét is, a következményeit is, amikor egy ember hajléktalanná válik, mert hagyjuk, hogy hajléktalanná tegyék"

- mondta Misetics Bálint, szociálpolitikus, szociális munkás, A Város Mindenkié Csoport tagja a 9. budapesti Lakásmeneten október 6-án.

A szakember egymás után sorolta az eseteket, hogyan kerülnek utcára vagy sodródnak a hajléktalanság szélére emberek: van, akit öregen tettek utcára, mert jogsértő módon lakoltatták ki az önkormányzati lakásból; van, akit az idős fia miatt lakoltattak ki abból a lakásból, ahol évtizedek óta élt, ezért hónapokig a lépcsőházukban, a kuka mellett aludt; van, aki öngyilkosságot kísérelt meg, miután az utcára tették a férjével együtt.

A Lakásmenet a hajléktalanság felszámolásáért, a kilakoltatások ellen, a szociális bérlakások építése mellett tartott demonstráció. Idén a Nehru partról indultak a résztvevők - civil szervezetek, diákok, érdeklődők és a hajléktalanságban érintettek közösen -, és onnan a több száz felvonuló a táblákkal, molinókkal az Erzsébet térre sétált.

"Mit akarunk? Lakhatást! Mikor akarjuk? Most! Lakhatást, ne zaklatást! Szociális bérlakást! Airbnb takarodj, a lakhatás alapjog!"

- skandálták kórusban a demonstrálók.

"Évente 3-4 ezer kilakoltatás történik, ez 12 ezer embert érint. És ez egyértelműen a hajléktalansághoz vezető út.

A mai kormány szerint ez az érintettek hibája, miközben több budapesti kerületben is pontosan azok foglalják el a szociális bérlakásokat, akiknek van önálló lakásuk, kocsijuk - mondta Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája.

"Azért vagyunk ma itt, hogy felhívjuk a figyelmet a lakhatási válságra, és érdemi intézkedéseket követeljünk a kormánytól és az önkormányzatoktól.

Ma is nagyon sokan élnek szülőkkel közös háztartásban, mert nincs elegendő pénzük lakásvásárlásra. Sok diák a kollégiumi helyekre van utalva, ha jut még neki egyáltalán ágy."

A menet és a demonstráció szervezői és résztvevői szerint is

súlyos a lakhatási válság Magyarországon.

Mint kiderült, a szervezők a két legesélyesebb budapesti főpolgármester-jelöltet is meghívták a Lakásmenetre, hogy maguk mondhassák el, mit gondolnak a lakáshelyzetről. Tarlós István nem jött el, őt a demonstrálók kartonpapírból kivágott figurával helyettesítették, Karácsony Gergely viszont felszólalt az Erzsébet téren felállított színpadon.

Az ellenzéki főpolgármester-jelölt, Zugló polgármestere először Göncz Árpádot idézte: "Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket. Akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat. S akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre."

Karácsony Gergely azt mondta, hogy olyan várost szeretne, ahol a szegényeket nem üldözik, hanem támogatják, ahol nem stadionok épülnek, hanem bérlakások, ahol szövetséget látnak azokban, akik képesek megoldani a lakhatásukat, ha ahhoz kapnak segítséget a döntéshozóktól. Arról is beszélt, hogy ő az egyetlen budapesti polgármester, akinek a kerületében nem fogadtak el hajléktalanokat vegzáló rendelkezéseket, és akinek a kerületében rendelettel tiltják az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat.

"Amióta a pályán vagyok, szélmalomharcot vívunk a munkatársaimmal, és a leggyakoribb válasz, amit a hozzánk fordulóknak, a segítségkérőknek adni tudunk, az az, hogy nem tudunk segíteni, nincsen megoldás, vagy csak kivételesen, szívességek és rendkívüli erőfeszítések árán. Mégis meddig lehet ezt csinálni?" - tette fel a kérdést a beszédében Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület Alapítója.

"Miért kellett kilencedszer is utcára vonulnunk? Azért, hogy a döntéshozók megértsék, a lakás az nem egy egyszerű vagyontárgy, mint a többi, mert emberek élete múlik rajta, sorsa áll vagy bukik azon, hogy van-e hol lakniuk."

A demonstrálók és a szervezők szerint is politikai akarat, társadalompolitikai intézkedések és döntések kellenek ahhoz, hogy a lakhatási válságot enyhítsék, a hajléktalanságot felszámolhassák.

A lakhatási válság egyébként nem csak azt jelenti, hogy valakinek nincsen pénze arra, hogy lakást vásárolhasson magának vagy valaki nem tud banki hitelhez folyamodni, hanem azt is, hogy nem tud fűteni, gondot okoz számára a lakbér előteremtése, és szükség esetén nem jut szociális bérlakáshoz.

A civil szervezetek nem csak itthon, hanem európai szinten is küzdenek azért, hogy Európában mindenki számára megfizethetővé váljon a lakhatás, és könnyebben valósulhassanak meg a szociális lakhatást érintő állami beruházások, és könnyebben juthassanak EU-finanszírozáshoz azok, akik szociális alapú lakások fejlesztésén dolgoznak.

A célok érdekében egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni Európában, ebből 16 ezret Magyarországon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: