KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ki támogatja anyagilag az ukrán menekülőket, és mi lesz velük a háború után? - erre is választ kaptunk az „Open Borders?” konferencián

A támogatás minden menekültnek jár, de senki nem akar menekültként élni: aki teheti, munkát vállal, saját erőből boldogul.
MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2022. március 28.


Link másolása

[sz]Rónyai Júlia. Fotó: Helpers Hungary[sz]

Múlt pénteken került sor az Open Borders? Science, ethics, public discourse and national strategies in immigration (Nyitott határok? Tudomány, etika, közbeszéd és nemzeti stratégiák a migrációban) konferenciára a Helpers Hungary szervezésében, ahol a nemzetközi szakértők a globális migrációval kapcsolatos kérdésekre keresték a választ.

Ahogyan az várható volt, a konferenciát részben tematizálta az orosz-ukrán háború. A hazai szakértők az első blokkban tárgyalták meg az Ukrajnából menekülők jelenlegi helyzetét és kilátásait. A beszélgetést Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary ügyvezető igazgatója moderálta.

„Rövidlátó módon ignoráltuk a jemeni, szomáliai, szíriai háborút. Éppen ezért csak most döbben rá az európai közösség, hogy a háború nem a távoli kontinenseken zajló absztrakt dolog” - mondja Nagy Boldizsár, a CEU egyetemi docense. De vajon mikor érhet véget az Ukrajnából kiindult menekülthullám?

„Ez nem sprint, hanem maraton lesz. Az elmúlt időszakban a menekülők rengeteg segítséget kaptak, de fontos lenne ‘maratonszinten’ is fenntartani ezt a hozzáállást. A konfliktus elhúzódhat, és a következő hetekben-hónapokban is kitarthat a bevándorlók száma” - véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Az ENSZ eredetileg 4 millió főre tette a menekülők számát a háború teljes időtartama alatt, úgy tűnik azonban, ez nagyon alacsony becslés volt: már most több mint 3 millióan hagyták el Ukrajnát, és ez a szám a következő hetekben akár 4-5-6 millióra is növekedhet - mondja az igazgató. Hozzáteszi, az ukrán menekülők mindössze mintegy 30-40 százaléka jogosult menedéket kérni a Genfi egyezmények alapján.

A krízis mértékét mutatja, hogy már most annyi a menedékkérők száma az Európai Unióban, mint egyébként 5-6 év együttes átlaga. Ehhez társul még, hogy az országon belül is mintegy 6 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, ők szintén igénylik a nemzetközi segítségnyújtást.

De vajon hová tartanak, és milyen jogi státuszt kaphatnak, akik most érkeztek hozzánk Ukrajnából?

Az ukrán állampolgárok – ha van biometrikus útlevelük – hivatalosan 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül EU tagországokban. A szakértők szerint valószínű, hogy nagy részük még nem döntött a további terveiről. Mivel a férfiak, apák, férjek nem hagyhatják el az országot, így még nehezebb a jövőről gondolkodni.

Az már most borítékolható, hogy sokan nem fognak visszatérni a háború után, hanem menedékkeresők és menekültek lesznek. Ezzel szemben mások inkább munkavállalási engedélyt vagy diákvízumot szereznek, esetleg családegyesítés, vállalkozásalapítás címén nyernek majd legális státuszt.

„Már a háború előtt is 7-8 millióan hagyták el Ukrajnát. Nem látok rá reális esélyt, hogy a háború után vissza akarjanak térni az elpusztított országba, főleg, ha ahogyan az várható, az oroszok által diktált béke születik” - vélekedik Kiss László, a Discus Holdings ügyvezető igazgatója, aki szerint ugyanakkor a kelet-európai országok is élhetnének az ukránok által kínált extra munkaerővel.

„Lengyelországban jelentős a munkaerőhiány a lengyelek nyugat-európai emigrációja miatt, de példaként hozhatjuk fel a magyar vendéglátást is. Rengeteg terület van, ahol az új munkaerő hasznosulhatna.”

Simon Ernő, az UNHCR (az ENSZ menekültügyi főbiztosságának) közép-európai szóvivője szerint ugyanakkor a többség nem akar a régióban maradni: nyugatra mennének, mivel sokaknak már van Nyugat-Európában – például Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban – dolgozó családtagja, így nekik ezekben az országokban már eleve könnyebb lehet megvetni a lábukat.

Kiemeli: különösen nehéz a harmadik országbeli állampolgárok (tehát az Ukrajnában élő, EU-n kívülről érkezett külföldiek) helyzete. Ha ugyanis ők nem menekültként éltek Ukrajnában, akkor jelenleg Magyarországon nem jogosultak az ideiglenes védelemre (azaz menedékes státuszra), hiába kényszerültek ők is elhagyni az országot a háború miatt.

“Nemrég kért például segítséget tőlem egy nigériai orvos, ukrán feleséggel, akit az itteni munkalehetőségek érdekeltek a legjobban. Mint sokan, ő is elsősorban dolgozni akar, hogy a családját támogassa” - teszi hozzá a szóvivő.

Mennyire fontos különbséget tenni a menekültek és a bevándorlók között, és hogy látják ezt a különbséget az érintettek és a közvélemény?

- teszi fel a kérdést Ürögdi Barbara.

Menekülő, menedékes, menekült: sok hasonló kifejezés, de mi a tényleges különbség?

Menekülő: státusztól és állampolgárságtól függetlenül utal a hazájukat a háború miatt hátrahagyókra. Jelenleg ez a legpontosabb kifejezés az Ukrajnából hozzánk érkezők többségére.

Menedékes (ideiglenes védelem alatt álló): ideiglenes védelemért az érkezőknek a határátkelőknél található gyűjtőpontokon vagy az idegrenrendészeten lehet folyamodni. A kérelmet 45 napon belül bírálják el, ám a kérelmező addig is az ország területén tartózkodhat. Bárkinek jár, aki bizonyítja, hogy a háború kitöréséig (azaz feb. 24-ig) legálisan Ukrajnában tartózkodott. Szociális támogatás, alapvető orvosi ellátás, lakhatás biztosítása, illetve gyerekek esetén iskoláztatás jár hozzá. Ezzel együtt ideiglenes státusz, ami csak a háború idejére szól.

Menekült: menekültstátuszt birtokló személy. Jelenleg Magyarországon belül vagy a határainkon 2020 májusa óta nem adható menekültstátusz, a kérelem csak Belgrádban vagy Kijevben lenne elindítható (így nagyon kevesen próbáltak meg vele élni eddig is). Elvárás az is, hogy a menekült teljes mértékben megszakítsa a kapcsolatot az anyaországgal, ezért a menekültstátusz sokak számára nem ideális választás. A fentiek miatt jogi értelemben "menekült" csak akkor válhat a jelenlegi menekülőkből, ha törvénymódosításra kerül sor.

Bővebb információ a témában a Helsinki Bizottság oldalán, többek közt itt és itt elérhető.

„Amikor valaki menekül, nem igazán érdekli a jogi státusza. Amikor letelepedik, jellemzően csak akkor néz utána, jogilag mire van vagy nincs lehetőség. A menekülőket igazából a jogaik érdeklik, és nem az, hogyan hivatkoznak rájuk” - mondja Kiss László.

Nagy Boldizsár hangsúlyozza: a történelem során mindig is voltak menekültek, de az első világháború végéig jogilag nem létezett a menekült fogalma. A fejlett világ hozta létre, méghozzá azzal, hogy az egyes államok meghatározták, kik élhetnek a területükön, és csak néhány millió embernek biztosítanak vízumot a hétmilliárdból.

 

 

Nagy Boldizsár. Fotó: Helpers Hungary

Hogy nálunk ténylegesen hányan kapnak majd menekültstátuszt, az a magyar szabályokon is múlik. Akiknek biometrikus útlevelük van, vízummentesen utazhatnak, és bármelyik EU-országban tudnak átmeneti védelemért jelentkezni. Ha az átmeneti védelem egy éve (vagy kiterjesztése esetén két éve) lejár, akkor jelentkezhetnek menekültstátuszért, ám remélhetőleg ennél jobb opciók is elérhetővé válnak a számukra.

„Senki nem akar menekült lenni. Ha tehetik, más státuszra törekszenek. Lengyelországban például már eddig is egymillió ukrán élt, akik közül sokan a Luhanszk-Donyeck régióból menekültek, és végül munkavállalóként helyezkedtek el. Könnyen lehet, hogy a most menekülőknek is hasonló megoldást találnak. Ez rajtunk, a befogadó országokon múlik” - mondja.

Hosszabb távon a háború vagy más veszélyeztetettség elől menekülők gyakran beilleszkednek a befogadó társadalomba, és munkavállalóként, vállalkozóként vagy diákként folytatják az életüket. Azt azonban fontos tudni, hogy a kezdeti időszakban megilleti őket a támogatás azért, mert a származási országukat akaratukon kívül kellett elhagyniuk - szemben a "sima" bevándorlókkal, akik még ha nehéz helyzetből jönnek is, akkor is szabad választás útján kötöttek ki a célországban.

Ki és hogyan támogatja anyagilag a menekülőket?

Érkeznek hozzánk szegények, idősek, gyerekek, családok apák és férjek nélkül - de valójában kiknek jár az állami támogatás, és kik szorulnak rá a leginkább? - kérdezi Ürögdi Barbara.

„Fontos tudnunk, nem az adott személy anyagi státuszán múlik, hogy menekült-e. Jönnek gazdagok is, még luxusautókat is látunk. Mégis menekültek, hiszen az ő életük is veszélyben forgott, és nem az ő döntésük volt elhagyni a hazájukat. A 'sima' migránsok ezzel szemben nincsenek veszélyben: még ha szegények is, a menekülőkkel ellentétben döntési helyzetben vannak” - mondja Simon Ernő.

A menekülőknek általában az állam biztosít egészségügyi ellátást, szállást és adott esetben pénzt is, igaz, az európai jog értelmében erről az egyes államok szabadon döntenek. A média ugyan keveset foglalkozott ezzel, ám Magyarországon mostanáig közel 6 ezer menekülő kapott önkormányzati szállást az ország 11 megyéjében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jóvoltából.

„Akinek van vagyona, annak az állam nem köteles segíteni. Ezt ellenőrzik is, tehát aki például luxusautóval jön, azt vagyonbevallásra kötelezhetik és kizárhatják a szolgáltatások köréből az európai jog szerint. A jog tehát nálunk is megengedi, hogy az állam a menekülőkkel fizetesse ki a költségeiket, de a gyakorlatban nem így járunk el" - zárja Nagy Boldizsár.

A teljes konferencia anyaga ezen a linken tekinthető meg, a program és a többi beszélgetés linkje pedig a videó leírásában található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eljegyezték a Jókai utcai házomlásban súlyosan megsérült táncművészt
Az eseményhez az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet biztosított meghitt helyszínt.

Link másolása

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az Országos Baleseti Intézetből az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe helyezték át azt a táncművészt, aki nyár elején szenvedett súlyos koponya- és gerincsérülést, amikor leomlott és az utcára zuhant az átalakítás alatt álló Jókai utca 1. szám alatti ház párkányfala. Az ügyben 45 tanút hallgatott meg a rendőrség, de gyanúsítás vagy őrizetbe vétel a mai napig nem történt.

A Budapesti Operettszínház a közösségi oldalán tudatta mindenkivel, hogy szeptember 17-én táncművésze, Babácsi Beni a szülők- és a szűk baráti kör társaságában megkérte Tóth Nikolett kezét.

Az eseményhez az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet biztosított meghitt, szakrális helyszínt. Az eljegyzésre a fiatalok meghívták a Budapesti Operettszínház főigazgatóját, Kiss-B. Atillát, aki örömmel tett eleget a meghívásnak.

Az ifjú párnak sok boldogságot kívánunk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
100 méter magasságból zuhant le a pécsi vadászpilóta, túlélte és most újratanul mindent
Az orvosok mindössze pár százalék esélyt adtak arra, hogy túléli a balesetet a vadászpilóta.

Link másolása

Adrián Tibor Zsigmond álma gyerekkora óta az volt, hogy vadászpilóta legyen, és 29 éves korára ezt sikerült el is érnie. Tanulmányai során bejárta a világot, Budapesten elvégezte a katonai főiskolát, majd Kanadában és Kecskeméten is tanult.

Sugárhajtású vadászrepülőgépből átült a siklóernyőbe, amivel főként a Mecsek fölé repült legszívesebben. Két hónappal ezelőttig.

Idén nyáron borzalmas balesetben 100 méter magasságból egy sziklafalnak csapódott, de csodával határos módon túlélte a zuhanást.

Szerencsére felépült és most azon dolgozik, hogy újra teljes életet élhessen – számolt be róla a PécsAktuál.

A 40 éves Adrián Tibor Zsigmond a Balaton-felvidéken repült és úgy tervezte, hogy több óra hosszat a lesz a levegőben siklóernyőjével. Mint mondta, „megtanult együtt élni a természettel és az időjárási körülményekkel”.

A tragikus napon viszont nem várt levegőáramlat kapta fel, majd egy szempillantás alatt megtörtént a baj.

Összecsuklott az ernyő szárnya, amit már nem tudott korrigálni a gyakorlott pilóta.

„70-80 km/h órás sebességgel csapódtam a Csobánc-hegy oldalának, ami nem kímélte a csontjaimat. Nem tudtam rá felkészülni, se korrigálni”

– mondta a Tizsi becenevű pilóta a PécsAktuálnak. Hozzátette, hogy miután földet ért, sokan siettek a segítségére.

Onnan mentőhelikopterrel Győrbe szállították, ahol 5 órán keresztül műtötték. Az orvosok mindössze pár százalék esélyt adtak arra, hogy túléli a balesetet. Az ütközés során felrobbant a csigolyája, azaz egy olyan speciális törés történt, ami “csupán” az idegrostokat roncsolta. Az orvosok azon dolgoztak, hogy a szilánkokat eltávolítsák.

„Ha eltört volna a csigolyám, esélyt sem kaptam volna arra, hogy mozgatni tudjam a lábaimat. Az orvosok mindent megtettek, hogy stabilizálni tudják a lábamat és esélyt kapjak a felépülésre”

– nyilatkozta a pécsi lapnak a vadászpilóta.

Az eset után felértékelődtek benne az emberi kapcsolatok és úgy érzi, szerencsés. Bár nem él teljes életet egyelőre, de azon dolgozik, hogy a baleset, ami egy belső útra is terelte, örömkönnyekké varázsolja a könnyeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több mint 50 milliót gyűjtöttek a kiszabadított ukrán hadifogolynak, akinek a karjából 4 centiméter csont hiányzik
Mikhajlo Dianov testvére indított gyűjtést, hogy fizetni tudják az orvosi számlákat, rengetegen szeretnének segíteni a katonán.

Link másolása

Az ukrán hadifogoly, Mikhajlo Dianov megdöbbentette az internetet, amikor kiderült, milyen szörnyű kínokat kellett átélnie és milyen kínzásokat végeztek a testén az orosz fogságban. Az Ukrán Védelmi Erők által közzétett bejegyzésben Dianov az első képen erőtől duzzad egyenruhájában, a második képen viszont rá sem lehet ismerni a csontsovány, eltorzult karú katonára, akinek úgy tűnt, hogy a jobb karja is eltört.

A Pravda ukrán hírügynökségnek azt nyilatkozva Aljona Lavrusko, hogy testvére karsérülése annak a következménye, hogy

„rozsdás fogóval” húztak ki egy idegen tárgyat Dianov karjából, mindezt úgy, hogy nem használtak érzéstelenítőt.

Lavrushko úgy nyilatkozott a lapnak a Ladbible beszámolója szerint:

„Mikhajlo lelkileg nagyon erős és rendkívül boldog, hogy visszatért."

Azt is elmondta, hogy Dianovnak meg kell műteni a karját, amelyből állítólag 4 cm csont hiányzik.

Lavrusko kifejtette:

"Problémák vannak a karjával: valószínű tályog lehet. Meg kell műteni, a műtét során pedig egy lemezt kell elhelyezni a csontra, mert 4 cm csont hiányzik a karjából, amit mindenképpen korrigálni kell."

A testvér PayPal-adománygyűjtést indított, hogy Dianov orvosi számláit kifizethesse. Illia Ponomarenko, a Kyiv Independent újságírója szerint

eddig több mint ötmillió ukrán hrivnyát (kb. 54 millió forint) gyűjtöttek össze neki.

Az ukrán védelmi minisztérium először szeptember 24-én osztott meg Dianovról készült képeket (az egyik a fogság előtt, a másik pedig a fogság után).

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt hét csütörtökön megerősítette, hogy több mint 200 ukrán katonát szabadítottak ki orosz fogságból. Túlnyomó többségük az Azovstal és Mariupol védője volt, de akad köztük határőr, rendőr és tengerészgyalogos is. Az Azov-ezred öt kiszabadított parancsnoka pedig Törökországban maradhat a háború végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Él és virul a Közút munkatársai által megmentett kiskutya, akinek nevét szavazással döntötték el
A Magyar Közút munkatársai nemrég egy csepp, alig 4 hetes kölyökkutyát mentettek meg munka közben. Azóta teljes értékű tagja lett a mérnökségnek.
Címlapkép: Magyar Közút Facebook oldala/Pesti József - szmo.hu
2022. szeptember 16.


Link másolása

A Magyar Közút jászberényi mérnökség dolgozói nemrég egy mindössze négyhetes, kevesebb mint egy kilós kiskutyát találtak, amikor a Pusztamonostort Jászárokszállással összekötő útszakaszon dolgoztak. A 930 grammnyi állatot azonnal szárnyai alá vették a brigád tagjai.

Mint kiderült, a kutyust testvérével hagytak az út melletti árokban, aki viszont már nem élt, amikor rátaláltak. Magukkal vitték, és annyira szívükhöz nőtt a kedves kis eb, hogy megtartották mint a mérnökség új házikedvencét.

A nevéről online szavazással döntöttek és nagy többséggel az Emká nevet kapta, ami tulajdonképpen a Magyar Közút, azaz MK rövidítése kiejtve.

A Közút folyamatosan videós beszámolót tett közzé arról, mi történik Emkával.

Emká szépen gyarapszik, a legutóbbi mérésen már 5,5 kilót nyomott, és továbbra is kiváló egészségnek örvend. Az első fürdetésén is túl van a négylábú.

Emkának minden szempontból nagy szerencséje van, ugyanis a statisztikák szerint a fekete keverék kutyák a legkevésbé népszerűek, emiatt ők azok, akik a legkisebb eséllyel kerülnek ki a menhelyekről.

Emká rengeteg szeretetet ad és kap, teljes értékű tagja lett a mérnökségnek.

Íme egy videó arról ahol a Közút munkatársai elmesélik, hogyan találták meg Emkát:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk