KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hátrányos helyzetű iskolákat segít a Digitális ugródeszka program

A rendhagyó kezdeményezésről és együttműködésről, valamint az eddigi tapasztalatokról Lutár Balázst, a Magyar Református Szeretetszolgálat igazgatóhelyettesét és Mészáros Attilát, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatóját kérdeztük.

Link másolása

Digitális ugródeszka néven írt ki pályázatot a Telenor és a Magyar Református Szeretetszolgálat. Akár 2 millió forint értékű, a digitális oktatást segítő tablet-, valamint notebook csomaghoz juthatnak hátrányos helyzetű települések felső tagozattal rendelkező alapfokú oktatási intézményei.

Az összesen 10 millió forintos keretből elnyerhető technikai eszközök mellett a nyertes intézmények ingyenes, 30 órás akkreditált HiperSuli Digitális Módszertani Képzést is kapnak.
A részletes pályázatkiírás ide kattintva érhető el.

– Hogy kerültek kapcsolatba a Telenorral?

Lutár Balázs: – A Magyar Református Szeretetszolgálat 2018-ban indította el a Válaszút elnevezésű digitális fejlesztési programját Ózdon annak érdekében, hogy valahogy felvegyük a harcot az iskolai lemorzsolódással szemben. Ebben találtunk együttműködő partnerre a Telenorban.

Mi tableteket adtunk a hátrányos helyzetű településeken, szegregátumokban élő fiataloknak, a Telenor pedig mobilinternetet biztosított, hogy a mentorok és a mentorált diákok kapcsolatban lehessenek. Kezdetben 60, a tanév eleje óta pedig már 120 gyereknek segítünk így együtt, valamint a vállalat tudatosnet oktatással a nyári táborainkba is bekapcsolódik.

Ez volt az együttműködésünk alapja, most pedig, 2021-ben el tudtuk indítani a Digitális ugródeszka programot.

– Felmerülhet az olvasókban a kérdés, hogy a pályázat a református fenntartású iskolákra vonatkozik, vagy bármilyen intézmény pályázhat?

– Bármely, a pályázat kiírásnak megfelelő, Magyarországon működő iskola tud pályázni. Ez egy szakmai együttműködés, amelyben a Szeretetszolgálat tudása, az iskolákkal való együttműködése, illetve a Válaszút program tapasztalatai alapján segítjük a pályázat menedzsmenti feladatok ellátását, illetve a beérkező jelentkezések elbírálását.

Hangsúlyozom, ugyanolyan eséllyel pályázik minden iskola, fenntartótól függetlenül.

– Számomra van valami szimbolikus, már-már költői ebben az akcióban. Egy régi, archaikus szervezet – egy történelmi egyház – és a modern technika, a haladás találkozása. Az egyházak is kénytelenek voltak nyitni a digitális technika felé, hiszen például sok esetben csak így tudják elérni a híveket a lezárások miatt. Mennyire volt zökkenőmentes ez az átállás?

– Már korábban megjelent az igény, hogy szükség van online kapcsolódási pontok kialakítására akár az egyházon belül, akár az oktatásban, a koronavírus helyzet viszont felgyorsította ezeket a folyamatokat.

Ez a felgyorsult változás kihívás elé állított szinte mindenkit. Ugyanis sem az oktatásban, sem más területeken nem egyértelmű, hogy a tárgyi eszközök és az infrastruktúra feltétlenül megfelel az adott célcsoportnak.

Ez most a nagy kihívás: ha már így alakult az élet, hogy ebben az amúgy is felgyorsult világban még inkább digitális pályára kell állnunk,

fontos arra figyelni, hogy megmaradjon az emberközpontúság, ami azért az online térben könnyen el tud veszni.

Azt gondolom, fontos szerepe van az egyháznak és a Református Szeretetszolgálatnak abban, hogy felhívja erre a figyelmet és példát mutasson.

Fontos odafigyelnünk a környezetünkre, mert lehet, hogy valakinek segítség kell abban, hogy hol, miként tud csatlakozni ezekhez a digitális szolgáltatásokhoz.

– Mi a Telenor tapasztalata, a Covid második hulláma felkészültebben érte a magyar oktatást?– kérdeztük immár Mészáros Attilát.

Mészáros Attila: – Nagymértékben változott a helyzet. Tavasszal mindenkit sokként ért, hogy szinte szó szerint egyik napról a másikra kellett átállni digitális oktatásra.

De amint azt a HiperSuli programban tapasztaltuk az elmúlt években,

csak úgy lehet jó digitális oktatást felépíteni, hogyha az alapoktól kezdjük.

Digitális oktatásra akkor van lehetőség, ha van megfelelő hardver ellátottság és megfelelő internet elérés. A HiperSuli esetében általában mobilnettel segítjük az iskolákat. Ha ezek a feltételek adottak, a következő kérdés, hogy milyen a tanárok képzettsége.

Erről szól a HiperSuli is, hogy milyen módszertani keretek vannak a tanárok birtokában, hogyan lehet modern digitális eszközökkel megfelelő módon, a gyerekek számára érdekfeszítően tanítani, úgy, hogy az megfeleljen a kor követelményeinek.

Alulról kell építkezni, ez a vírushelyzet legfontosabb tapasztalata.

 

 

– Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy iskolának, hogy indulhasson a pályázaton?

– Ezt a pályázatot felső tagozattal rendelkező általános iskolák számára írtuk ki. Úgy gondoljuk, most ott van a legnagyobb értéke ennek a segítségnek. Ott a gyerekek már ismerik annyira ezeket az eszközöket és platformokat, hogy hatékonyan tudják tanulásra használni.

Azt kérjük minden pályázótól, hogy ha tőlünk kap eszközt, akkor legyen olyan tanár, aki elvégzi az ingyenes, 30 órás akkreditált képzésünket. Ez egy tanárok által nagyon kedvelt tanagyag és éppen arról szól, hogy azokat az eszközöket, amiket a Szeretetszolgálaton keresztül az iskoláknak adományozunk, hatékonyan tudják használni.

A harmadik, amit említenék, hogy kifejezetten hátrányos helyzetű térségekből várjuk a pályázókat. Erre vonatkozóan is kérünk információkat. A pályázatokat független zsűri fogja elbírálni, hogy valóban oda kerüljenek az eszközök, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Még valamit említenék: azt gondoljuk, akkor lehet hatást elérni, ha nem aprózzuk el az erőforrásokat.

Ezért nem nagyon sok iskolának adunk 1-1 tabletet, hanem megszabtunk minimum eszközszámot.

Azt gondoljuk, ha egy osztályba bekerül 4-5 számítógép vagy 6-8 tablet, akkor azzal egy osztályon belül már korrekt tanítást lehet végezni.

– A tavalyi évben többször volt alkalmam beszélni Koren Balázzsal, a HiperSuli program szakmai vezetőjével. Ő mindig hangsúlyozta, hogy bizonyos rászorult gyerekeknek hiába ad az ember digitális eszközöket, hisz sok esetben nincs internet hozzáférésük, sőt, sokszor még áram sincs. Vannak törekvések az ilyen jellegű problémák orvoslására?

– A különböző társadalmi felelősségvállalási projektekben mindig az a jó megközelítés, hogyha az adott szervezet, aki segíteni próbál, azt a területet karolja fel, amin működik.

Mobilszolgáltatóként értelemszerűen a mobil internet és az ehhez kapcsolódó eszközök állnak közel hozzánk. Ezért mi nem szoktunk szappant vagy mosószert adományozni, hiszen azt gondoljuk, van olyan cég, szervezet az országban, amely sokkal hatékonyabban meg tudja ezt tenni.

Magyarországon több olyan program is van, amely épp azokat a problémákat igyekszik orvosolni, amiket a kérdésben ön is említ. Évek óta támogatjuk az E-tanodát, ami kifejezetten az iskolán kívüli tanítást és a tanulók felzárkóztatását tűzte ki célul, valamint a korábban már említett, Ózdon működő Válaszút programot.

– Miben látja a 2021-es év legnagyobb kihívását, legfontosabb feladatait a digitális oktatásban?

– Látszik, hogy a vírushelyzetnek még nincs vége. Azok a problémák, amelyek az elmúlt év tavaszán hirtelen az oktatás nyakába szakadtak, fennállnak, annak ellenére, hogy sok helyen láttunk nagy előrelépéseket.

Továbbra is fontos, hogy a hardver hiányt, az internet hiányt pótoljuk. Ami még fontos, hogy

a tanárok digitális oktatási képzését minél hamarabb napirendre kell venni, hiszen ezekre járványtól függetlenül is szükség lesz.

A járvány kényszerűségből ráterelte a tanárokat egy olyan útra, amin előbb-utóbb amúgy is el kellett volna indulniuk.

Bízom benne, hogy ebből a mostani helyzetből nagyon sok tapasztalatot nyerünk és nagyon sokan profitálni fognak belőle a jövő oktatását illetően.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: