/kozosseg/hajlektalansag-budapesten-a-koronavirus-jarvany-tovabb-neheziti-a-helyzetet/
hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hajléktalanság Budapesten – a koronavírus-járvány tovább nehezíti a helyzetet

Miért nincsen fedél mindenki feje felett - ha csak egy éjszakára is? Hogyan lehetne megoldani a hajléktalanság problémáját? A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistájával beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Még mindig kijárási tilalom van érvényben Magyarországon, este 8 és hajnali 5 között nem tartózkodhat a kutyasétáltatókon és a munkájukat végzőkön kívül senki az utcán. Hajléktalanokkal készült korábbi riportunkban elhangzott, hogy nem tudják, mi lesz, ha jönnek a rendőrök, és felszólítják őket, hogy hagyják el a közterületet. És azt magunk is megtapasztaltuk, hogy hiába működnek Budapesten éjjeli menedékhelyek, így is vannak, akik a hideg, a fagy ellenére kint alszanak kapualjakban, épületek oldalában, vagy ahol helyet találnak.

Kiss Józseffel, A Város Mindenkié csoport aktivistájával beszélgettünk arról, hogyan élték meg az elmúlt hónapokat, miért nincsen mindenki feje felett fedél – ha csak egy napra vagy éjszakára is –, és miként lehetne segíteni a hajléktalanság problémáján.

– A 2020. november 11-től elrendelt kijárási korlátozás mennyiben nehezítette a hajléktalanok helyzetét?

– Sokkal nehezebbé tette egy újabb szabály, amit be kell tartani. Ráadásul nagyon ellentmondásos. Miközben arra köteleznének bennünket, hogy este 8 óra után már ne legyünk az utcán, menjünk be valahová – ráadásul eleve közterületen nem lehet tartózkodnunk a 2018. október 15-én életbe lépett törvény értelmében –, azt kommunikálják, azt halljuk, hogy kerülni kell a tömeget a járvány miatt, és erre intézkedéseket is hoztak.

Csakhogy a hajléktalanszállók esetében tömegszállásokról beszélünk.

A szobák többágyasak, nagyon kevés helyen találni egy- vagy kétágyas szobákat. Ha kiköltöztették a kollégiumokból a diákokat, azért, hogy elkerülhető legyen a tömeges érintkezés, akkor nálunk, hajléktalanok esetében miért nem érdekes, hogy sokan vagyunk egy helyen?

hirdetés

– Rendszeresen felteszik az olvasóink a kérdést, hogy a hajléktalanok miért nem mennek szállóra.

– A Baptista Szeretetszolgálat egyik hajléktalan szállóján lakom a Bánya utcában, előtte egy évet folyamatosan az utcán voltam. Holmijaim voltak bizonyos helyen, és ha nem volt olyan hideg, ott maradtam, előtte pedig rendszeresen mentem be fapados téli menedékhelyre. Ám ez zűrös volt.

Azért nem mennek be az emberek, mert ott minden előfordul, amit el tud képzelni. A lopás az egy dolog. De az alkoholistáktól a kábítószer-használókig mindenféle ember megtalálható ott, és sok helyen bogarak is vannak, amik összevissza csipkedik az embert.

A kormány egy korábbi nyilatkozata szerint a hajléktalanszállók 70 százalékos kihasználtsággal működnek. De ez a 70 százalék is túlzás lenne ahhoz képest, amilyen körülményekkel szembesülünk egyik-másik helyen.

– Az előfordul, hogy valakinek nem jut hely, és kint marad hideg téli éjszakákon?

– Inkább az fordulhat elő, hogy bizonyos helyekről ki van tiltva – gyakran alkoholistákról van szó. Hogy pontosabban lássa a helyzetet: alapvetően kétféle hajléktalanszálló működik. Az egyik az úgynevezett átmeneti szálló, ahol egész nap bent lehet tartózkodni. Ez olyan, mint egy munkásszálló, sőt, talán valamivel jobb is, mert ide nem nagyon engedik be azokat, akik ittas állapotban vannak. A másik típus az éjjeli menedékhely, ahova akár már korán be lehet menni.

A fő kérdés az, hogy hova mehet az ember? Napközben minden zárva van, alig akad olyan hely, ahol bent lehet lenni. Nagy probléma az, hogy napközben hol lehetnek azok, akik az éjszakát a menedékhelyen töltik. Van egy réteg, amelyik be nem menne az éjjeli menedékhelyre, inkább kint marad. Aztán sajnos meg is halhat. Tavaly kikértük a hivatalos adatokat: 42-en fagytak meg. Aztán ott vannak a nappali melegedők, ahol meg éjszakára nem maradhatnak.

– A szállók valóban ingyenesek, mint azt a laikusok gondolják? És bármikor, bárhova be lehet menni?

– A munkásszállókhoz hasonló átmeneti szállókon 3 hónapig lehet tartózkodni. Ezek arra szolgálnak, azért átmenetiek, hogy a munka világába visszakapcsolják az embereket. Itt is kell fizetni.

Rengeteg a hajléktalanszálló, ezzel nincs is gond. Mindenféle alapítványok, állami cégek, egyházi szervezetek tartanak fenn szállókat. Csakhogy ezek átmeneti lehetőségek, nem nyújtanak hosszú távú megoldást, nem lehet évekig vagy életre szólóan ott maradni, egy idő után távozni kell. Várólisták vannak, várni kell arra, hogy az ember oda bekerüljön. Többnyire itt is fizetni kell, rendszerint havonta 10-15 ezer forintot, előfordul, hogy fél hónap vagy az első hónap ingyenes.

Hiába kerül be oda egy hajléktalan, hiába vészelte át a telet, ha néhány hónap múlva el kell hagynia. Ráadásul ha valaki nem tudja fizetni a havidíjat, és tartozást halmoz fel, akkor évekre kitiltják ezekből a szállókból.

Az átmeneti szállókon jók a körülmények, mert tisztaság van, nagyon odafigyelnek a szociális munkások. Az a gond, hogy van egy nagyobb leszakadó réteg, több ezren is lehetnek, akik úgy öltöznek, olyan szintre jutottak mentálisan, és lelkileg annyira szétestek, hogy be se nagyon engedik már őket az átmeneti szállóra. Ők jobb esetben az éjjeli menedékhelyet választják, rosszabb esetben kint maradnak az utcán. Ha be is megy egy hajléktalan éjszaka valahova, nappal akkor is kint van, látható, így a laikusok megkérdezik, hogy miért nem megy a hajléktalanszállóra, miért nem megy be egy menedékhelyre?

Voltam nemrég az egyik bevásárlóközpontban. Láttam, hogy sehol nincsenek leülős helyek, padok. Arra gondoltam, mi történik, ha valaki elfárad vagy ne adj’ Isten rosszul lesz. Megkérdeztem, azt mondták, hogy a kormányrendelet értelmében távolították el a padokat, meg hogy ide ne jöjjenek be hajléktalanok.

– A rendőrök mennyire foglalkoznak a hajléktalanokkal?

– Ez változó. De inkább mintha nem foglalkoznának velünk. Egyszer történt velem kellemetlen eset, de az ilyesmi ritka, nem ez a jellemző. Szerintem teljesen normálisan voltam felöltözve, csak egy IKEÁ-s szatyor volt nálam, amikor az újpesti aluljáróban odajött hozzám három rendőr. Olyan helyen álltam, ahol régebben hajléktalanok feküdtek. Flakonból ittam üdítőt, éppen kávét akartam venni. A rendőrök megkérdezték, honnan jöttem oda? Visszakérdeztem, hogy értik? Megint megkérdezték, honnan kerültem oda. Mondtam, hogy villamossal jöttem. Na, de honnan jöttem - arra akartak kilyukadni, hogy egy másik aluljáróból jöttem át. De én nem szoktam állandóan ilyen helyeken tartózkodni. Felszólítottak, hogy menjek el az aluljáróból. Mondtam, hogy de én nem akarok lefeküdni az aluljáróban. Azt válaszolták, hogy az őket nem érdekli, akkor is menjek el. Én meg azt mondtam nekik, lehet, hogy úgy nézek ki, mint egy hajléktalan, de emberi jogi szervezetekkel állok kapcsolatban. Erre elmentek.

– Jogi segítséget kitől kaphatnak, ha szükségük lenne rá?

– A Város Mindenkié Csoport az Utcajogász egyesülettel áll kapcsolatban. Az Utcajogász önkéntesei minden pénteken délután a Blaha Lujza téren tartanak ingyenes tanácsadást, illetve tartottak 2020. november 13-ig, amikor is az általános gyülekezési tilalom miatt felfüggesztették a szolgáltatást. (Jelenleg telefonon és e-mailben várják a megkereséseket – a szerk.)

Nem csak őket ismerik a hajléktalanok; a TASZ-hoz és a Helsinki Bizottsághoz is szoktak rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatban fordulni. Visszaélésekkel kapcsolatban elsősorban az utóbbi az illetékes.

Nincsen olyan nagyon negatív tapasztalatunk a rendőrséggel kapcsolatban. Van néhány rossz jogszabály, ami miatt ők kénytelenek odamenni az aluljáróban fekvő hajléktalanokhoz, és megkérni őket, hogy legyenek olyan kedvesek elhagyni a helyet. Inkább megértést tanúsító a hozzáállásuk. Többször jártam úgy a kijárási tilalom alatt, hogy valamelyik aluljáróban maradtam, és nem vegzáltak.

– Ha önkormányzatoknál tömegesen szabadítanának fel olcsó, hozzáférhető bérlakásokat fedél nélkül élőknek, az segítene az Önök helyzetén?

– Természetesen igen, de én nemrég más megoldást javasoltam. Több olyan alkalom is volt az elmúlt évben, amikor nyilatkoztam erről. Az önkormányzatoknak szólt a tanácsom, mivel ők működtetik a hajléktalanszállókat, hozzájuk fut be a költségvetésből a pénz, ők osztják ki a hajléktalanszállóknak.

Azt javasoltam, az önkormányzati lakásokat ne nekünk, hajléktalanoknak adják, hanem a családosoknak. Számunkra más lehetőséget biztosítsanak: adjanak földterületeket, ahol olcsó faanyagokból építhetnénk házakat.

Így lehetne saját hajlékunk, lehetne saját magánszféránk. Van, akinek nem tetszenek az illegálisan felhúzott bódék, amiket a hajléktalanok építenek maguknak. Miért ne lehetne legálisan, hivatalosan építeni faházakat? Jártam egyébként olyan bódéban, ahol akkora tisztaság és rend volt, hogy élére voltak állítva az ágyneműk is. Tavaly például az Aurórában szerveztek beszélgetést a kunyhólakók helyzetéről.

Egy ilyen telep a kempingekhez hasonlóan működne. Lennének közművek, sátrat, konténert és lakókocsit is be lehetne vinni, kijárnának szociális munkások. Sajnos nem sikerült belevágni tavaly nyáron, pedig segíthetett volna ebben a koronavírusos helyzetben, sok embert ki lehetett volna vinni a hajléktalan szállókról. 2021-ben újra megpróbálkozom vele, gyakorló hajléktalanként mondom, hogy ilyen helyre szívesen költöznének az emberek, mert a jelenlegi életlehetőségek gyakran inkább visszahúzzák őket.

A hajléktalanság egyik problémája az a depresszív helyzet, amibe kerülünk, és ezen nem segít az, ha olyan tömegszálláson kell lennünk, ahol nem lehet magánszféránk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés


Link másolása

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk