Mi is megírtuk, hogy a járványhelyzetre hivatkozva felére csökkenti a kormány L. Ritók Nóra hátrányos helyzetű gyerekeket tanító iskolájának támogatását.

Az Igazgyöngy Alapítvány számára most Oktatási Adománygyűjtő ONLINE Piknik néven adománygyűjtést indítottak.

"Eljött az idő, hogy léptéket váltsunk: gyertek most is velünk! A cél 8 és fél millió forint"

- olvasható az esemény leírásában.

"Folyamatosan érkeznek a támogatások...a Barionon, Paypalon, vagy közvetlenül a számlánkra is. Megható és megerősítő üzenetekkel, melyekből bőven kapunk a facebookon és emailben is"

- írta nemrég egy posztjában L. Ritók Nóra, aki mindenkinek köszönetet mondott a támogatásért.

"A nagyobb összegeknél elakad a szavunk, és nem is tudjuk, mit gondoljunk, hogy lehet ezt megköszönni, mert mi, akik nem abban a viszonyrendszerben élünk és dolgozunk, ahol fel lehet ajánlani százezres, vagy akár milliós tételt, ott mindig nagyon furcsa megélni ilyen pillanatokat. És meghatódunk az ezer forintos utalásokon is, mert ez is, ugyanúgy, mint a nagyobb összeg, egy érzésből fakad, a szolidaritás érzéséből, ami percről percre erősít meg minket, lelkileg is, és formálja át az elsején megélt rémületet bennünk mosollyá és bizakodássá" - fogalmaz posztjában.

L. Ritók Nóra azt is leírja, hogy mindig, amikor megrángatják a szőnyeget alattuk, akkor felmerül, hogy kell-e a „hivatalos” iskola, miért nem mennek át „szakköri” működésre? "Legyünk csak egy civil műhely, mint ahogy sok ilyen van a művészet területén, hiszen rengetegen oktatnak így, zenét is, képzőművészetet is. Megszabadulhatnánk egy csomó fölösleges adminisztrációtól, kötelezettségtől, pedagógus előmeneteli rendszertől, elektronikus naplótól, a KIRtől, a MÁK ellenőrzésektől, stb. (Bár ellenőrzésből így is kijutna, biztosan)"- fogalmaz, aztán hozzáteszi:

"De félő, ha elengedjük ezt a szálat, akkor sokkal könnyebben kiszoríthatók vagyunk az együttműködésekből is. Mi pedig együttműködni szeretnénk az intézményrendszerrel továbbra is. A szegénységben élő gyerekek problémahalmaza nem oldható meg a rendszeren kívül, csak együttműködésben. Azt gondolom, helyi szinten ezt a társadalmi beágyazódás dolgot sikeresen építjük….de tudjuk azt is, elég csak egy utasítás „fentről”, és borulhat minden".

Azt is leírja: nagyon sajnálja, hogy ezt nem sikerül megértetni a döntéshozói szinttel. "Már rég nem remélem, hogy az EMMI plusz lehetőségekhez enged hozzá minket. Sem a pályázati rendszerekben, sem másban. De azt reméltem, hogy hagynak bennünket dolgozni, azokkal a feltételekkel, amelyekkel 2006 óta dolgozhatunk, mióta a köznevelési megállapodás élt" - fogalmaz.

L. Ritók Nóra azt írja, egyre erősebb benne a remény, hogy összejön a támogatásokból a hiányzó összeg. De az igazságtalanság érzése nem csitul benne.

"Pedig nem szabad, hogy a negatív érzések befolyásoljanak. Mert muszáj partnerségre törekedni ezután is. A gyerekek miatt. Mert mindig őket kell nézni. Esélyt adni, és próbálni segíteni őket, meg mindenkit, aki velük foglalkozik…. mert csak így lehet élhetőbb a társadalom, és biztosabb a jövő. Mindenkinek. Politikai elköteleződéstől függetlenül"

- zárja gondolatait.