Egyedülálló ingyenes állatvédelmi jogsegélyszolgálat indult
Állatvédelemben járatos állatorvosok és jogászok Bojtár néven teljesen ingyenes állatvédelmi jogsegélyszolgálatot hoztak létre a közelmúltban.
Két állatorvos és két jogász, az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány kezdeményezésére az országban elsőként hoztak létre és működtetnek – önkéntes alapon, vagyis térítésmentesen, pusztán elhivatottságból – állatvédelmi jogsegély-szolgálatot.
Az ötletgazda, Markus Gabriella, az alapítvány elnöke, a Magyar Állatorvosi Kamara Etikai Bizottságának volt elnöke azt mondja,
nagyon sokan nem tudják, hogy az állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos ügyekben hova lehet, kell fordulniuk, mikor kell szólni valamilyen hatóságnak, rendőrségnek, vagy esetleg valamelyik állatvédő szervezet segítségét érdemes-e kérni.
Ők ugyan csak kérdéseket fogadnak, bejelentéseket nem, és nem is intézkednek, de tanácsokat adnak, mégpedig a legjobb tudásuk és az eddig felhalmozott tapasztalataik alapján. A hasonló jellegű ügyekhez egységes sorvezetőül szánt összegzéseket, szakmai cikkeket pedig folyamatosan közzéteszik honlapjukon és a közösségi oldalukon, ezzel is segítve az érdeklődőket.
A szakembereket nem kis részben az motiválta, hogy nagyon sokszor hallani, mennyire nem jók a magyar állatvédelmi jogszabályok, holott azok európai szinten is kellően átfogóak és szigorúak – csak éppen nem ismerjük, ezért nem tartjuk, illetve tartatjuk be azokat. A jogszabályok ismerete mellett a szakértelem is nagyon lényeges - mutat rá egy másik önkéntes, Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Osztályának docense -, mert ez segít megállapítani, hogy melyik bejelentéssel kell, vagy nem kell érdemben foglalkozni. Mert simán előfordul, hogy miközben súlyosan lesoványodott vizslákról érkezik bejelentés, valójában az illető agarakat tart, csak ilyen kutyát a bejelentő még életében nem látott.
Ennél bonyolultabb ügy, amikor azt kell eldönteni, hogy amikor például a szomszéd kutyája éjjel-nappal megállás nélkül ugat, azt vajon tűrniük kell-e a környék lakóinak. Az ilyen esetekben ugyanis egyaránt otthon kell lenni az állatvédelmi és a birtokvédelmi jogszabályokban – magyarázza a docens.
Nagy Csilla jogász, politológus, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség Főtitkára szerint alap, hogy ilyen esetekben a helyi jegyzőhöz kell bejelentést tenni, mégpedig írásban, mert azt köteles kivizsgálni és arra reagálni.
A jegyző ilyenkor mint első fokú állatvédelmi hatóság először állattartási szempontból vizsgálja meg az esetet, vagyis, hogy ne azért ugat-e megállás nélkül a szerencsétlen állat, mert nem gondoskodnak róla megfelelően (nem kap enni, láncra verik vagy nincs elég mozgástere stb.).
