KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Egy boxzsák soha véget nem érő története a Bikás parkból

Kedvesnek lenni igeni menő: egy kosaras srác kitartása és önzetlensége egy boxzsák történetén keresztül.

Link másolása

A BIKÁS PARK kosárlabdapályája egy zarándokhely, ahová nem csak a sport szeretete vonz ki évről évre, hanem tudod, hogy a legjobb spanod is üvöltve fog elküldeni fenébe, ha nem hajtasz rendesen!

Ahol minden héten háború van. Ahol, ha nem tudsz játszani kockásra ülöd a feneked a kispadon, és ahol hiába vagy nagy király, ha nem passzolsz, nem fogsz labdát kapni. És ahol sosincs himi-humi cselezgetés előrehaladás nélkül.

Kummert Krisztián Gonzales olyan feltétellel tanítgatja a srácokat, hogy a tudást csak kölcsön kapták, és tovább kell adniuk, ha valaki még kezdőbb náluk.

Hiszek benne, hogy a sport a test edzésén keresztül formálja a lelket. Kosaras vagyok és gyerekkorom óta az önzetlenségre nevelt ez a sportág: ha adunk egy gólpasszt akkor két ember örül, míg ha csak mi dobunk a kosárra akkor csak egy...

Az évek során ez a mentalitás az életem más területeire is észrevétlenül bekúszott. Egyre inkább elkezdtem más sportágakat is támogatni, nem csak a kosarasainkat a Bikáson. Az első ilyen történetemet itt olvashatjátok el: Boxzsák story

Szentül hiszek benne, és terjesztem is azt az elvemet hogy:

#kedvesneklenniigenismenő

A történet a hosszú bevezető után röviden összefoglalva annyi, hogy anno

feltettem egy saját pénzen vásárolt boxzsákot a Bikás parkba,

amit amatőröktől profi ökövívókig mindenki nagy örömmel kezdett használni.

Majd

pár hónappal később valaki lelopta.

Akkor szembesültem csak igazán vele, hogy ez mennyi sportolni vágyó embernek okozott örömet, így úgy döntöttem, hogy szerzek egy másikat.

Megkerestem a Székely Budo-Sport küzdősportüzletét és elmeséltem nekik a Bikás parki történetemet, ami nagyon tetszett nekik, és

felajánlottak egy boxzsákot, csak intézzem el, hogy kikerüljön.

Nagyon boldog voltam, és bár aznap gyalog mentem, és bár a Bartók Béla úton van az üzletük, nem olyan messze a Bikástól (de annyira közel se), olyan motivált voltam, hogy a bitang nehéz boxzsákot a hátamon cipeltem el a Bikásig. Jó pár hónapig újra mindenki használta és boldog volt, majd

valaki annyira beleszeretett, hogy inkább haza is vitte.

Ilyenkor igazán mérges is lehettem volna, de inkább úgy voltam vele, hogy nyilván azért vitte el, hogy mégtöbbet edzhessen vele, viszont azért a többi boxéhes embernek is kéne valami levezető ebben a stresszes világunkban. Akkor már a Budapest Urban Games-szel épp szervetünk egy budapesti kosárlabda tornát és velük kerestük meg újra a Székely Budo-Sportot, akik szintén úgy gondolták, mint mi.

Miszerint, hogy egy motivált sportoló nem hátrál meg a kudarctól. Pláne, ha nemes érdekek vezérlik.

Ismét kitettünk egy zsákot. Majd jött a korona vírus így ez a zsák már több mint másfél évig bírta, aztán valami vandál késsel félbevágta...

Erről a Bikás Park környéke Facebook csoportból értesültem. A kép is onnan származik.

Ott kommentekben írtak mindent, hogy kik tehették. Volt, aki trx-esekre gondolt, hogy zavarták egymást a boxolókkal. De szerintem, aki sportol sose tenne ilyet egy másik sportoló sporteszközével. Egyszerűen ez nem fér össze a sportolói mentalitással szerintem. Még az amatőr vagy hobbysportolójéval se.

Be kell valljam, első blikkre én arra az idős nénire tippeltem, aki egy kutyát szokott sétáltatni és minden boldog embernek beszól. Történt ugyanis, hogy egyszer a kosarasok közé dobott kutyaszart... Aztán rájöttem, mikor lehiggadtam, hogy nem is lenne meg ehhez a fizikuma.

Meg arra is, hogy nem is különösebben érdekes, ki tette.

Sokkal fontosabb, hogy pótoljuk a hiányt, így fogtam magam, összecsörögtem a jól bevált Székely Budo-Sport Küzdősport üzlet vezetőjével Székely Csabával, és egy jóízű beszélgetés végére abban maradtunk, hogy beugrok hozzá egy 120 centis boxzsákért.

Be is pattantam a kocsiba, tűz az üzletbe amíg meg nem gondolja magát. Majd fél órával később Kozlov David kosaras barátom segítségével

fel is pattintottuk a zsákot az eredeti helyére.

Hogy miért vagyunk ilyen kitartóak? Hogy miért nem hagyjuk a fenébe?
  • Mert hiszünk benne, hogy a sport mindenkinek jó. Hiszen, ha csak egy ember kezd el pont emiatt sportolni, akkor nem csak ő lesz a sportól boldogabb és kiegyensúlyozottabb ember, de a családja is boldogabb lehet, mert nem rajtuk fogja levezetni a mindennapi streszt.
  • Hiszünk benne, hogy ez egy lánceakciót indíthat el, és ettől egyre több pozitv ember fog minket körülvenni és egyre jobb helyen élhetünk.
  • Na meg hiszünk benne, hogy a jó példa ragadós és idővel mások is belátják: Kedvesnek lenni igenis menő!

A világunk ugyanis nem attól lesz jobb hely, ha valakik azzá teszik, hanem ha mindenki úgy érzi, neki kell megtennie az első pozitív lépést, ha épp más nem teszi meg. Ebből is lehetne verseny, nem? Én szeretnék egyszer egy ilyen világban élni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Szívszorító dallal búcsúzott Lang Györgyitől Falusi Mariann
Az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.

Link másolása

Megírtuk mi is tegnap, hogy hosszú, méltósággal viselt betegség után, otthonában, barátai és családja körében, 66 éves korában, álmában elhunyt Lang Györgyi. A közösségi oldalakon sokan emlékeztek meg a színésznő-énekesnőről.

A Pa-dö-dő másik tagja, Falusi Mariann, az énekesnő Dés László és Bereményi Géza Ez a hely című szerzeményt osztotta meg, ahol ketten énekelnek Lang Györgyivel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
„Egy-két évig bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet” – Erőss Zsolt özvegye tíz éve már átélte azt, amit Suhajda Szilárd családja most
Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok című film.

Link másolása

Szinte napra pontosan 10 évvel Suhajda Szilárd halála előtt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. Erőss özvegye, Sterczer Hilda akkor ugyanazt élte át, amit az elmúlt egy hétben Suhajda Szilárd feleségének kellett: szerelme soha többé nem tért vissza a hegyről. Hilda gyászáról mozifilm készült Magasságok és mélységek címmel.

Tíz év telt el Erőss Zsolt halála óta, halálának körülményeit, az itthon maradottak vívódásait, küzdelmeit a Magasságok és mélységek című film mutatja be, ami Erőss Zsolt özvegyének visszaemlékezései alapján készült.

Egy hete egy másik feleség és kisfiú gyászol, újabb magyar hegymászó, Suhajda Szilárd vesztette életét a Himalája havas hegycsúcsai között. 3 nap eltéréssel 10 évvel később, mint Erőss Zsolt.

"Az ember azzal szembesül egy ilyen halálkor, vagy akár egy nagyobb balesetkor, hogy ezek szerint nem vagyunk sérthetetlenek. Én biztos voltam benne, hogy ha van ember, aki jól tud nyolcezrest mászni és nem fog vele soha, semmi történni, az Zsolt. És ha vele történhet egy ilyen baleset, akkor bárkivel"

– mondta Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége még évekkel korábban a Fókusznak.

Hozzátette, miután a férje meghalt, „egy-két évig ez bennem volt, hogy meg kéne nézni azt a hegyet, ami Zsoltnak az utolsó mászása volt, hogy milyen is az a hegy, ami elvette tőlem Zsoltot.”

„Én biztos voltam benne, hogy Zsolttal soha semmi nem fog történni” – Sterczer Hilda gyászát dolgozza fel a vasárnap este az RTL-en látható Mélységek és magasságok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nagy vitát váltott ki a közösségi oldalakon Suhajda Szilárd halála
Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.

Link másolása

Sokan támadják a Mount Everesten eltűnt hegymászót, amiért családapaként ekkora kockázatnak tette ki magát és családját. Az RTL híradójának nyilatkozó pszichológus szerint a Suhajda Szilárdhoz hasonló emberekben rendkívül erős a motiváció a nagy erőfeszítéssel járó kihívásokra. Szerinte inkább a szélsőséges reakciókkal van gond.

Közben rengetegen emlékeznek meg a hegymászóról. Szülővárosában, Békéscsabán vasárnap több százan rótták le kegyeletüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
Ezzel a szívhez szóló gesztussal tisztelgett Suhajda Szilárd emléke előtt egy parasportoló
Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó a Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap az elhunyt hegymászó tiszteletére.

Link másolása

A Mount Everest magasságával megegyező távot, 8850 métert úszott le vasárnap Patkás Tamás nyílt vízi paraúszó, hogy ezzel tisztelegjen Suhajda Szilárd emléke előtt.

„Ma egy rendhagyó edzésem volt az Ikrényi tavon, melyen Suhajda Szilárd emlékére leúsztam a Mount Everest magasság távját a 8850 métert. A FINA szabályzata szerint megállás és kapaszkodás nélkül 4 órát voltam a vízben. Sport baráti tiszteletből szeretném ezt az úszást ajánlani, egyben részvétem a családnak!”

– írta Facebook-oldalán a sportoló.

Patkás Tamás 1994-ben egy üzemi baleset következtében vesztette el mindkét lábát a MÁV győri rendező pályaudvarán. A rehabilitációt követően elképesztő akaraterőről tanúságot téve megtanult művégtagokkal járni és autót vezetni is. Később az ország egyetlen nyílt vízi paraúszójává vált.

Suhajda Szilárdról szombat délután derült ki, hogy nem találta meg az értő küldött mentőcsapat, így lényegében semmilyen esély nem maradt arra, hogy életben van a békéscsabai hegymászó.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk