?> /kozosseg/csodat-tett-az-iskolaban-az-acsi-igazgato/ Csodát tett az iskolában az ácsi igazgató | szmo.hu
hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Csodát tett az iskolában az ácsi igazgató

Lakatos Béla, Ács polgármestere annak idején valóságos iskolai reformot hajtott végre. Az Abcúg riportja.
Albert Ákos cikke az Abcúgról, Fotó: Magócsi Márton - szmo.hu
2015. június 03.


Link másolása

hirdetés

"A minisztériumi állását cserélte iskolaigazgatóira, majd pár év alatt megszüntette az iskolai szegregációt a kisvárosban" -írja az Albert Ákos az Abcúgon. A cikket változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük.

A romaságát felvállaló ácsi polgármester, Lakatos Béla egy beszélgetésen mondta el, hogyan kell felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolában, és mi a baja a mai közoktatási rendszerrel.

“A 90-es években még volt olyan, hogy cigányiskola és -óvoda” – nosztalgiázott Lakatos Béla, aki jelenleg Ács város polgármestere, de húsz évvel ezelőtt még tanfelügyelőként járta a déli országrészt. Szerinte akkor teljesen általános volt, hogy a városi, szuperül felszerelt óvodában az óvónéni felügyelte, ahogy a gyerekek alszanak, nem sokkal arrébb viszont, az óvodában, ahová a cigány gyerekek is jártak, nem is volt óvónő, csak két dajka. Az iskolában pedig külön cigányosztály volt, ahová azok kerültek, akikkel a tanítók nem tudtak mit kezdeni.

A tanár végzettségű Lakatos szerint azóta változtak az idők, ma már az egyetemen sem lepődnek meg az emberek, ha cigány hallgatót látnak. A változás azonban szerinte nagyon lassú, például neki is sokáig kellett a minisztériumban lobbiznia, hogy tegyenek a szegregált osztályok ellen.“Nem jutottak el a kisemberig, megvoltak azok a politikai vonalak, amik elsőbbséget élveztek, és ez most is megvan” – mondta az akkoriban regnáló MSZP-SZDSZ kormányról Lakatos, aki máig a Fidesz tagja.

hirdetés

A minisztériumi pályafutását még az első Orbán-kormány alatt kezdte, a romák felzárkózására érkező uniós támogatásokkal foglalkozott, és az állást a kormányváltás után is megőrizhette. Végül maga mondott fel, és ment vissza a szülőfalujába, Ácsra iskolaigazgatónak.

A szülőkre figyelni kellett

“Benne volt a kinevezésemben, hogy teljes integrációt hajtok végre” – mondta. Nem úgy csinálta, mint a szomszéd falu, ahol összedobták az összes fogyatékos gyereket egy osztályba a nagy iskolába, hogy meglegyen az integráció.

Figyelt az arányokra, kéttanáros rendszert vezetett be az alsóbb osztályokban. Gyógypedagógusokat vett fel, akik akár a tanórák alatt, külön foglalkoztak az azt igénylő gyerekekkel. Azoknak a tanároknak pedig, akik integrált osztályt vállaltak, 15 ezer forinttal megemelte a fizetését.

lakatosbela1

“A szülőkre figyelni kellett, mert ha beteszem a roma gyereket az osztályba, akkor a szülők háborodnak fel a legjobban” – mondta. Szerinte ez jogos félelem, azt ugyanis nem szabad engedni, hogy a felzárkóztatás a tehetséggondozás rovására menjen.

Ő ezt úgy kezelte, hogy már a kezdésnél összehívta a szülőket, és elmondta nekik, milyen változásokat készül bevezetni az iskolában. Azt a gyakorlatot viszont nem tűrte, ami szerinte elterjedt a vidéki iskolában: éspedig, hogy a tehetősebb szülők előre megbeszélték, hogy az ő gyerekük osztályát melyik, jobb képességű pedagógus fogja oktatni, majd ezt lebeszélték az iskola vezetésével is. Az eredmény az lett, hogy a gyerekek átlaga nem romlott, és a szülők sem voltak felháborodva.

A tanárok közül azonban “volt, aki szívta a fogát”. Lakatos szerint a negyven százalékuk azt mondta, hogy ez ökörség, a többségük azonban támogatta.

"
Nem szabad megijedni, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, mert akkor nem lesz semmi.

A gyerekek már a vonaton elkallódtak

“Megcsináltam azt is, amit most kitalált a kormányzat: a duális képzést” – mondta Lakatos. Észrevette ugyanis, hogy a szakiskolába járó hátrányos helyzetű gyerekek folyamatosan kihullanak a rendszerből. Szerinte ez érthető volt, a szakiskola 30 kilométerrel arrébb volt, “a gyerek már a vonaton elkallódott, vagy csak a tatai tóig jutott”.

Lakatos fogta magát, és elment a környéken lévő cégekhez, hogy megkérdezze, milyen szakemberekre van szükségük, akiknek legalább 5-6 évre munkát tudnak biztosítani.

Meglepetésére a körútja azt az eredményt hozta, hogy nyomdászokra van szükség. “A Nokia gyárban például nyomdai technológiával gyártottak a soron” – tette hozzá.

Végül összeszedett évente húsz főt, akiknek a nagy része le is tudott vizsgázni. “A mai napig csomó gyerekem dolgozik nyomdában, öt osztály ment ki” mondta. Hozzátette, hogy az ott szerzett tapasztalatai miatt nem híve a tankötelezettség 16 évre történő leszállításának. A képzésen résztvevő fiatalok nagy része ugyanis 16 év fölötti volt.

Végül 2010-ben felhagyott az iskolavezetéssel, és elindult a polgármesterségért. Azt mondta, azért, mert így több lehetősége volt pénzt hozni a városba. Végül 2010-ben és 2014-ben is a szavazatok több mint felével nyert. “A nagypolitikában csak az tud érvényesülni roma ügyben, akit a többségi társadalom is elfogad. Ezt én azért tudom, mert egy olyan várost vezetek, ahol többségében nem romák élnek” – mondta.

Több pénzt adna a borsodi iskoláknak

“Mik a magyar közoktatás legfőbb problémái” – hangzott az első hallgatói kérdés Lakatoshoz. Azt mondta, hogy a tankötelezettség korhatárát újra fel kéne vinni, a finanszírozásában pedig a francia modellt vezetné be. Ez szerinte azt jelentené, hogy az ország egyes régiónak iskoláiba az alapján menne több vagy kevesebb pénz, hogy mennyire elmaradott a régió. A hátrányos helyzetű régióknak ugyanis más elbírálás alá kell esniük.

”Ha egy frissen végzett pedagógusnak felajánlanak egy Borsod megyei és egy budapesti állást, akkor a budapesti állást fogja választani” – magyarázta. Szerinte emiatt motivációt kell biztosítani:

vagy a vidéki iskolákat kell jobban felszerelni, vagy az ott tanító tanároknak kell magasabb bért adni.

lakatosbela2

Beszélt az országban egyre több iskolát működtető egyházakról is. “Az egyházi és alapítványi oktatás ma sokkal példamutatóbb Magyarországon, mint az állami” – mondta. Szerinte ez azért baj, mert alapvetően nem az egyházak feladata az oktatás biztosítása, hanem az államé, amely most úgy látszik, hogy inkább megpróbálja eltolni magától ezt a feladatot, például azzal, hogy átadja az iskolákat az egyházaknak.

Példaként hozta a Nyíregyházán működő Huszár-telepi iskolát, amelynek ügyében a közelmúltban született bírósági ítélet. A cigányok lakta telepen lévő iskolának az üzemeltetését még korábban átvette az egyház. Ez jogvédők szerint szegregációt jelent, a Kúra szerint azonban nincs szó szegregációról, a szülők ugyanis a saját maguk döntése alapján viszik oda a gyerekeket, nem kényszerűségből.

Lakatos szerint a Huszár-telepi iskola egy szép kezdeményezés, neki inkább azzal van problémája, hogy ez a módszer azt az üzenetet közvetíti a Nyíregyházán működő többi, állami fenntartású iskolának, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek problémáját nem nekik kell megoldaniuk, így fellélegezhetnek.”Én nem azért nem támogatom a Huszár-telepi iskolát, mert nem hiszem, hogy az egy jó iskola, hanem azért, mert leveszi a megoldási kényszert a többi iskoláról” – mondta.

Ha érdekes volt a cikk, ajánld másoknak is!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

300 tűzoltó ment el az amerikai lány ballagására, akinek tűzoltó apját két nappal előtte lőtték le

A lány apja tűzoltókabátját viselte, amikor átvette a bizonyítványát, a fekete egyenruhába öltözött tűzoltók és rendfenntartók pedig díszsorfalat álltak neki.

Link másolása

hirdetés

Háromszáz tűzoltó és rendvédelmi tisztviselő vett részt annak az amerikai kamaszlánynak a ballagásán, aki két nappal az ünnepség előtt veszítette el tűzoltóként dolgozó édesapját egy lövöldözésben - számolt be róla a CNN.

Tory Carlon kedden halt meg, miután egy szolgálaton kívüli kollégája tüzet nyitott a kaliforniai Agua Dulce-ban lévő tűzoltóállomáson.

A lövöldöző többször is meglőtte a férfit, aki már a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A támadót később holtan találták egy égő házban 10 mérfölddel a lövöldözés helyszínétől, vélhetően öngyilkos lett, mert egy lőtt sebet is találtak rajta.

A 44 évesen elhunyt Tony Carlon több mint 20 évig dolgozott tűzoltóként. Halála pedig nemcsak a családját, hanem a munkatársait is nagyon megrázta.

Lánya, Joslyn két nappal a tragédia után ballagott el a Santa Claritai-i Saugus Középiskolából. Családja mellett a tűzoltóállomás dolgozói, köztük apja közvetlen kollégái is részt vettek a csütörtöki ünnepségen, hogy támogassák elhunyt kollégájuk lányát és családját, akik számára keserédes volt ez az ünnepség.

Amikor bemondták Joslyn nevét, a tömeg éljenzésben tört ki, majd mindenki sorban megölelte őt, miután átvette a bizonyítványát. Az ünnepélyes pillanatban a lány apja tűzoltókabátját viselte. Amikor lejött a színpadról, egy sheriffhelyettes kísérte őt, miközben a fekete egyenruhába öltözött tűzoltók és a rendfenntartók díszsorfalat álltak neki.

"Kemény nap volt, de büszke vagyok rá, hogy itt lehettem és támogathattam a családot. Számomra és minden kollégám és barátom számára sokat jelentett, hogy itt lehetünk e gyönyörű lány mellett" - mondta az egyik tűzoltó.

hirdetés

Tory Carlon feleségét és három gyermeket hagyott hátra. Adománygyűjtést indítottak az anya és a félárván maradt lánya számára, és már több mint 2400-an támogatták őket. A 200 ezer dolláros célösszeget felülmúlva már több mint 220 ezer dollár gyűlt össze a GoFundMe oldalon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
KÖZÖSSÉG

Így mentették meg lelkes civilek Magyarország legszebb vasútvonalát

A Bakonyvasút Szövetség összefogása minden követ megmozgatott, hogy Veszprém és Győr között ne szűnjön meg a vasúti forgalom. Most úgy tűnik, sikerrel járhatnak.

Link másolása

hirdetés

Ha a vasúti közlekedésnek van romantikája, akkor a Veszprém-Győr vasútvonalon ennek minden eleme megtalálható, és megmutatkozik az arra figyelmet szentelő utas előtt. A két megyeszékhely vasúti összekötésének terve az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában (mikor máskor?) merült fel, az építési engedélyt 1895-ben adták ki, ekkor született meg a lehetőség, hogy a Bakony eldugott falvai összeköttetésbe kerüljenek a “nagyvilággal”.

A helyi legenda szerint Porva falu lakosai úgy gondolták, nem ér annyit az egész, hogy a földjeiket feláldozzák a kanyargó sínek lerakásához, így az építtetők a vonalat kénytelenek voltak a Cuha patak völgyén keresztül elvezetni.

A vadregényes szurdokvölgy régen is, ma is vonzotta a turistákat, nem messze innen található a Kőris-hegy és a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet. Ami öröm a természetjáró ember számára, az kihívást jelentett a vasutat építő mérnöknek.

Gubányi Károly rendkívül nehéz terepen, hol meredek emelkedőkön, hol éles kanyarokban vezette el a síneket.

Olyan megoldásokat használtak az építkezés során, ami jóval túlmutat a “rutinon”, és amik rendkívül magas műszaki szakértelmet kívántak. A Porva-Csesznek- Vinye szakaszon omlásvédő alagutakon, viadukton haladunk át, a vonat útját támfalak kísérik (ezeket eredetileg kötőanyag nélkül építették). A völgyben haladó szakasz rendkívül látványos, egyedülállónak számít hazánkban. Gubányi Károly később Kínában, egész pontosan a Mandzsúria hegyeit átszelő vonal építésekor kamatoztatta a Bakonyban megszerzett tudást. Talán nem meglepő, de a Bakonyvasútként emlegetett vonal Veszprém és Bakonyszentlászló közötti szakasza (ebbe beleértve a vasúti ingatlanokat) pár éve műemléki védelem alatt áll. Köszönhető ez egy lelkes, civilekből és önkormányzatokból álló szervezetnek, a Bakonyvasút Szövetségnek. Az egyesület hosszú évek óta küzd azért, hogy ez a különleges vonal (sok más magyarországi vonalhoz hasonlóan) ne kerüljön felszámolásra. Ám a műemlékvédelmi státusz megszerzésén felül is rendkívüli “széles a palettájuk”, gyakorlatilag “minden követ megmozgattak”, hogy Veszprém és Győr között ne szűnjön meg a vasúti forgalom.

Trexler Máté 2009-ben lépett be a szövetségbe, elsősorban személyes kötődés miatt. “Már akkor, tizenöt évesen sem bírtam megérteni azokat az indokokat, amik elhangoztak, hogy alátámasszák a bezárást.

hirdetés
Rengeteget túráztam, túrázok most is, iskolai kirándulásokon, baráti társasággal gyakran megfordultam a völgyben. Nagyon szomorú volt látni, hogy miképp épül le a Porva-Csesznek állomást jelentő épületkomplexum.

A közlekedésmérnöki pályát is ezért választottam, szerettem volna jobban megérteni a dolgokat, szerettem volna szakmai alapon érvelni vonalbezárás ellen. Nyolc éve üzemeltetem a Porva-Csesznek állomáson található vasúttörténeti kiállítást, pár éve a büfét is, hamarosan a vendégházba is életet lehelünk. Szívügyem, hogy ez az állomás újra éljen.”

A Bakonyvasút Szövetség küzdelmének “kronologikus történetébe” is Máté avat be minket. A kérdéses vonalat a MÁV a kilencvenes években visszafejlesztette, nagyon kevés szerelvény gördült ki a Győrből, illetve Veszprémből a szomszédos megyeszékhely irányába. Az elhanyagolt pályán közlekedő vonatok menetideje csapnivaló volt, ráadásul a veszprémi vasútállomás elhelyezkedése nagyon előnytelen, a város szélén található. (Beszédes, hogy, amikor a településen még több vasútállomás működött, akkor ez viselte a Veszprém- Külső nevet.) 2006-ra a két megyeszékhely közötti forgalom gyakorlatilag nullára redukálódott” - meséli Máté. “Kizárólag a turisztika tartotta életben a vonalat, de az is csak nagyon alacsony volumenben. Ekkor merült fel, hogy a Veszprém- Veszprémvarsány szakaszon leállítják a forgalmat. A felvetés Bakonyszentlászlónak jelentett volna leginkább problémát. A település és a szomszédjai azért csatlakoztak Győr-Moson-Sopron megyéhez annak idején, mert a hivatásforgalmi utazásaik alapvetően Győrt célozták meg, nem a régi megyeszékhelyüket, Veszprémet. A kérdésest szakasz leállításával megszűnt volna Győr felé a vasúti forgalom.”

A civilek, közlekedési szakemberek, környezetvédelmi szervezetek és érintett önkormányzatok ekkor még Cuha-völgyi Vasúti Védnökség néven szerveződtek meg. A szervezet égisze alatt tettek meg mindent, hogy cáfolják a vonal pótolhatóságát sugalló minisztériumi álláspontot. “Elhangzottak, turisztikai és természetvédelmi érvek, kimutattuk, hogy lenne utas, csak annak előfeltétele egy használható menetrend. A legnagyobb súllyal talán a bakonyszentlászlóiak tiltakozása esett a latba. Sokan járnak műszakba Győrbe, a vonat megáll Győr- Gyárváros állomáson, ami busszal nem közelíthető meg ennyire jól. Végül a minisztérium elállt a tervtől.”

A vasút “barátai” csak ideiglenesen lélegezhettek fel, 2009-ben a 11-es vonal újra felkerült a bezárandó vonalak listájára, 2012-ben pedig fűnyíró elv alapján, minden szakmaiságot nélkülözve (kezdték) kívánták megritkítani a vonatpárokat, szerencsére ezt a szövetségnek sikerült megakadályoznia.

A Bakonyvasút megmaradásért elkötelezettek csoportja 2008-ban már Bakonyvasút Szövetség néven folytatta a munkát, minden módszert bevettettek, hogy a Cuha szurdokvölgyében továbbra is ott kanyarogjanak a szerelvények. Olyan megmozdulásaik voltak, amik embertömegek (ilyen vagy olyan szintű) aktivitását kívánták, egyértelművé téve, hogy rengetegen vannak, aki számára fontos, jelent valamit a Bakonyt átszelő vasút megmaradása.

“ Túramozgalom szerveződött Vándorbottal a vasparipáért, és éjszakai túrák a Csillagporos vasparipa néven, ami éves szinten sok száz embert mozgatott meg, a résztvevők pedig kiálltak a megmaradás mellett. E túra utódja, a Mozdulj a sínekért mozgalom a mai napig megrendezésre kerül. Harmincezer támogató aláírást gyűjtöttünk össze, ez hatalmas szó, egy részét az önkormányzatok és helyi civilek “szedték össze”, másik részüket önkéntesek gyűjtötték az utasok körében. Ők hetekig ingáztak a Veszprém-Győr vonalon. 2009-ben Bakonyvasút napja néven tiltakozó rendezvénysorozatot szerveztünk, amire meghívtunk helyi politikusokat, helyi országgyűlési képviselőket.” A döntéshozók szemében sokat számított, hogy a bezárások ellen az érintett önkormányzatok határozatban tiltakoztak.

Szintén a Bakonyvasút Szövetség érdeme, hogy többször sikerült elérniük a sebességkorlátozások felülvizsgálatát egyes szakaszokon. Több ízben kiderült, hogy az adott állomások közötti pálya alkalmas a nagyobb sebességre is, így jelentős, a busszal versenyképes utazási idő alakult ki.

A MÁV többször egyeztetett a szövetséggel, a vonatpárok számának növelése, és az észszerű indulási idővel kialakított menetrend bebizonyította, hogy jönnek az utasok a vasútra, ha az a valós igényekhez igazítja a működését.

“2008 óta a forgalom a többszörösére növekedett, például több mint négyszer annyian váltanak jegyet a teljes vonalra, Veszprémtől és Győrig és vissza. Sokan leszállnak Győrben, és onnét mennek tovább Bécsbe, vagy más nemzetközi célpontra. Vasárnap délután pedig 60-70 fiatal száll fel nagy csomagokkal. Ők Győrben tanulnak, vonattal utaznak vissza az egyetemre. 2013-ban megszüntették a vasútvonalon jegypénztárakat egyes állomásokon, a felszállóknak a kalauz adja ki a jegyet, de ez a térerő hiányában gyakorlatilag lehetetlen, így számtalan utas a statisztikában nem szerepel. Úgy becsüljük, hogy ez éves szinten 30-50 ezer főt jelent, de még így is rengeteg utas van. Ma már lehetetlenség azt mondani, hogy nem használják a vonalat.”

Sokan “kirándulóvonatként” tartják számon a vonatot, pedig az utasok 20-25%-a veszi igénybe a szolgáltatást turisztikai céllal. Tisztességes arány azért ez is, és cseppet sem meglepő. Ők rendszerint a már emlegetett Porva-Cseszneken vagy Vinyén szállnak le.

A porva-cseszneki megálló gyakorlatilag egy állomásépület és egy turistaház az erdő közepén. Porva és Csesznek faluk kilométerekkel odébb helyezkednek el, mindkettő turistaúton közelíthető meg, miután leszálltunk a vonatról. Az állomás turistautak kereszteződésénél épült, a természetjárók innen könnyűszerrel megközelíthetik a Kőris-hegyet, a Fenyőfői Ősfenyvest vagy a Remete-barlangot, ahol a legenda szerint a híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska tanyázott egykor.

A Cuha-völgyében, illetve a közeli Csesznek mellett létesültek Magyarországon az Alpokból jól ismert via ferráták. A természetjárók szeretik a Cuha-völgyét, értékelik szépségét és különlegességét – és preferálják a vonatot, a természeti szépségek mellett ez is hozzátartozik a környék vonzerejéhez, nem csupán közlekedési eszköz. Sokan nosztalgikus okokból szeretik. Máté szerint ez az érzés volt, ami elsősorban mozgatta a Bakonyvasútat megvédő “energiákat”. “Amikor felmerült a bezárás gondolata, akkor a lakosság felzúdult. Azért vették érzékenyen, mert mindenki kötődött a vonathoz, mindenkinek voltak emlékei vele kapcsolatban. A Győri Építőnapokat Porva-Csesznek állomáson szervezték, sokan pedig Vinyére jártak táborozni gyerekként. Az eltűnésére nem csak, mint közlekedési hiányosságra gondoltak, hanem mint megtartandó emlékre. Ha ezt a szakaszt bezárták volna, akkor a Cuha-völgye turisztikailag megközelíthetetlenné vált volna.”

A szövetség jelenleg optimista, úgy érzik, a vonal megmaradása biztosított. “2021 volt a legjobb éve a vasútnak, olyan dolgok történtek, amikről pár éve még nem is álmodtunk. A MÁV-Start felkereste az Egyesületet, hogy együtt dolgozzunk ki menetrendi fejlesztéseket, áprilisban pedig elindult a két órás ütemes menetrend. Áprilisban rajtolt a Bakony Napijegy szolgáltatás, 1200 forintos napijegy, és a Volán járataira is át lehet szállni vele. Ezzel már érdemes tömegközlekedéssel menni az olyan helyekre, ahova eddig jellemzően autóval jártak, például Csesznekre vagy Bakonybélbe, esetleg Bakonynánára a Római-fürdőhöz. 1200 forint három liter benzin ára, a konstrukció versenyképes az egyéni közlekedéssel.”

A Győr-Veszprém szakasz sorsa megnyugtató mederben halad, de ha az ember egy pár percet szán a Dunántúl vasúti hálózatának a tanulmányázásra, akkor szemébe ötlik egy probléma, ami összefüggésben van a Bakonyvasúttal.

Két megyeszékhely, Veszprém és Győr vasúton gyakorlatilag el van vágva a Balatontól. Valamikor létezett a Balatonalmádit is érintő Veszprém-Alsóörs vonal, de a síneket a hetvenes évek elején felszedték, pusztán politikai okokból.

A bezárás előtti évben 1,5 millió utast szolgált ki a járat, de a rossz emlékű veszprémi párttitkár, Pap János vezényletére megszüntették. Tulajdonképpen ez az aktus jelentette az első szöget a Bakonyvasút (szerencsére csak félkész állapotig jutott) koporsójába. A Bakonyvasút Szövetség annyit tudott tenni, hogy ma már közvetlen Volán járatok indulnak a veszprémi vasútállomásról Balatonfüredre és Balatonalmádiba.

Talán meglepő, de Veszprém (és vele együtt Győr) vasúti összeköttetése előbb szűnt meg az északi parttal, mint a délivel. A Veszprém-Lepsény vonalon 2007-ben állították le a személyforgalmat, ezzel lehetetlenné vált Veszprémből Siófokra eljutni vonattal. Máté nagyon fontosnak tartja, ha legalább ez a vonal újraindulna. “Jó lenne, ha legalább Lepsény és Veszprém között újraindulna a személyforgalom, legalább a déli part elérhető lenne. A Veszprém-Győr vasútvonal eredetileg a Győr-Dombóvár HÉV részeként épült meg, a regionális vasúti közlekedésben is akkor tudna hosszútávú szerephez jutni a Bakonyvasút vonala, ha a Győr-Siófok közlekedési folyosó kialakításra kerülne. Mi szakmai anyagokkal bombázzuk az illetékeseket, az önkormányzatok határozatokat adnak ki. Előbb-utóbb történni fog valami, ha másért nem, akkor azért, hogy megvalósuljon a Balaton körvasút.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

BBC: Fuldokló sasokat mentett ki a Dunából egy magyar kajakospár

Varga J. Richárd és Kiss Klaudia Az Endurance Mission 3.0 Danube Upstream kihíváson vettek részt, amikor útközben megpillantották a vízben a két sast.

Link másolása

hirdetés

Két fuldokló sast mentett ki a Dunából egy magyar kajakospár még április végén az Endurance Mission 3.0 Danube Upstream kihíváson - számolt be róla a BBC.

Varga J. Richárd és Kiss Klaudia még március 4-én indult útnak a Fekete-tengertől, hogy több országon áthajózva elérjék Donaueschingent, a Duna forrását. Útközben vették észre a bajbajutott állatokat. A kajakosok szerint úgy tűnt, mintha a két fehérfarkú rétisas összeverekedett volna, és így zuhanhattak a vízbe, ahonnan nem tudtak maguktól ismét felrepülni.

Az első madarat Varga J. Richárd mentette ki, és elindult vele a partra. Eközben Kiss Klaudia próbálta utolérni a másik sast. Őt a BBC videója szerint végül csak úgy tudták kimenteni, hogy a két kajakkal közrefogták, így kénytelen volt kimászni az egyiknek az orrára. A part felé tartva még párszor leugrott, de mindig sikerült visszakapaszkodnia, így sikerült kijuttatni a partra.

"Ilyen az életben egyszer adódik, hogy valaki vadon élő sast ilyen közelről láthasson"

- mondta a túráról készült videóban Varga J. Richárd.

A sasok mentéséről videó is készült, amit ITT lehet megnézni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
KÖZÖSSÉG

Kosztolányi Dezső Halotti beszédével emlékezik a járvány áldozataira a Katona József Színház

Bezerédi Zoltán, Borbély Alexandra, Szacsvay László is szerepel a videóban. A vasárnap reggeli adatok szerint 29 854 áldozata van Magyarországon a koronavírus-járványnak.

Link másolása

hirdetés

Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versével emlékezik a koronavírus-járvány áldozataira a Katona József Színház. A társulat tagjai, egy fekete-fehér videóban, Székely Kriszta rendezésében szavalját el a verset.

A videóban szerepel Bezerédi Zoltán Bodnár Erika, Borbély Alexandra, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Kocsis Gergely, Kovács Lehel, Máté Gábor, Mészáros Béla, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Rezes Judit, Szacsvay László, Szirtes Ági és Vizi Dávid.

A vasárnap reggeli adatok szerint 29 854 áldozata van Magyarországon a koronavírus-járványnak.

VIDEÓ: Halotti beszéd - a koronavírus-járvány áldozatainak emlékére/div>

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk