KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Cipősdobozban dobtak ki két malacot, borzalmas állapotban kerültek hozzánk” – akcióban a Magyar Tengerimalac-Védő Egyesület

Ha kell, az éjszaka közepén, hőkamerával indulnak a kis állatok felkutatására. 2012 óta már több mint 1500 malackán segítettek.

Link másolása

A legkisebbeknek is kell a segítség, néha nekik a legnagyobb. A Magyar Tengerimalac-Védő Közhasznú Egyesület tagjai tökéletesen tisztában vannak ezzel. A lassan egy évtizedes múltra visszatekintő szervezet kifejezetten ezeknek a bájos rágcsálóknak a segítségre, védelmére jött létre, ezen felül célul tűzte ki azt is, hogy minél szélesebb körben informálják kis hazánk „malac-gazdáit” házi kedvencük helyes tartásáról. Szalai Bálint, az egyesület elnöke és Beck Andi önkéntes mesélt közösségük munkájáról.

Az egyesült létrehozói a 2012-es alapítás előtt is foglalkoztak tengerimalacokkal. Nem csupán házi kedvencként tartották a kis rágcsálókat, hanem időnként befogadtak, gazdát kerestek megunt vagy rossz körülmények között tartott állatoknak. Aztán eljött a pont, hogy jogi keretek közé tereljék saját tevékenységüket, egyesületet alapítottak.

Azóta több mint ezerötszáz malacka fordult meg náluk és lelt (szerencsés esetben) új gazdára. Egy részük kidobott állat, a felelőtlen gazdák erdőben, szemétledobókban vagy óvodák udvarán hagyták sorsára korábbi kedvencüket.

Az esetek nagy részében jó érzésű emberek befogják, hazaviszik a riadt állatot, és értesítik az egyesületet, akik a megtalálótól veszik át a tengerimalacot. De léteznek olyan esetek is, amikor csak a szabadon kóborló rágcsáló híre jut el Bálintékhoz. Az elkötelezett állatvédők ilyenkor azonnal cselekszenek.

„Ha be kell fogni egy tengerimalacot, akkor általában többen megyünk - meséli a szervezet elnöke.

„Ősszel valaki beírt a Facebook-csoportunkba, hogy egy óvoda kertjében láttak egy malacot. Azonnal indultunk, este történt az eset, nekünk nem volt hőkameránk. Egy másik állatvédő szervezettől tudtunk kérni, szereztünk drónt is, így nagyon hamar megtaláltuk a malacot. Az élvefogóba nem volt hajlandó belemenni, végül láncot alkotva és egy pulóvert rádobva sikerült megfogni. A probléma mindig a hideggel van, este lehűl a levegő, és a tíz-tizenöt fokos hőmérséklet-csökkenést az ő szervezetük nem tolerálja.”

De volt, hogy cipősdobozban vagy bekötött szájú bevásárlószatyorba kirakott állatkákat mentettek meg – időnként pár napos kölyköket, akiket elvileg még elválasztani sem szabadott volna.

Andi egy másik szívszorító, de a maga nemében izgalmas mentést idéz fel, ami alighanem a szervezet legnagyobb szabású akciója volt.

„Tavasszal egyik este, nyolc óra felé telefonáltak, hogy Sülysápnál az út mellett láttak tengerimalacokat. Tíz óra felé sikerült a mentőcsapatot összeszervezi, és éjjel fél egy fele akadtunk rá a malacokra egy fa odvában."

"Összesen tizenhatan voltak, különböző korban, voltak pár napos kicsik is. Mivel szinte valamennyi nőstény vemhes volt, így gyakorlatilag huszonnyolc malacot mentettünk. Csak feltételezzük, hogy tavasz elején valaki kirakott két-három példányt, és mivel adottak voltak a viszonyok a túléléshez, elkezdtek szaporodni. Valaki etethette is őket, mert répa és kukorica volt szétszórva, de tengerimalacok tetemei is hevertek a környéken, nem mindegyik tudott túlélni."

Az egyesületi tagok elkötelezettségét, „fanatizmusát” jól jellemzi a Brad névre keresztelt malacka esete.

„Egy cipősdobozban dobtak ki két malacot, így kerültek hozzánk. Az egyik borzalmas állapotban volt, egyik lábát sem tudta mozgatni. A csoportban feltettem a kérdést, hogy itt van ez a két malac, látszólag nagyon szeretik egymást, ragaszkodnak egymáshoz, mi legyen a nevük. Rögtön válaszolt valaki, hogy legyen Rómeó és Júlia. Nekem ez nagyon rossz ómennek tűnt, hiszen az egyik malac nagyon rossz állapotban került hozzánk, Shakespeare hősei pedig meghaltak. Ekkor jött az ötlet, hogy legyenek Brad és Angelina. Braddal rengeteg állatorvosnál megfordultunk, de mindig azzal kezdték, hogy altassuk el.

Végül fél év alatt napi két masszírozással és fizioterápiával elértük, hogy a két első lábát mozgatni tudja.

Még három évet élt. A halála után nem sokkal robbant a bulvársajtóban a hír, hogy Brad Pitt és Angelina Jolie szakítottak” – meséli Bálint.

A mentett malacok egy részét nem dobták ki, de mégis olyan körülmények között tartották, amelyek nem megfelelőek egy tengerimalac számára. Ha az egyesület tudomására jut ilyen eset, próbálnak cselekedni, de ez a hatályos állatvédelmi törvények mellett nehéz diónak számít. Jellemzően szaporítótelepekről van szó, ahol a profit az első, a tengerimalacok jóléte pedig sokadlagos.

„Lakásból nem egyszerű kobozni. Nekünk erre nincs jogkörünk, legfeljebb rendőrség bevonásával történhet ilyen. Párszor próbálkoztunk ilyennel, de sajnos már a feljelentés szakaszában elhalt az ügy.

Azért egy-két szaporítótelepet sikerült felszámolni.

Ilyenkor ott van a helyi jegyző, hatósági állatorvos és a rendőrség is, akik megállapítják, hogy a tartási körülmények nem megfelelőek. Persze ezek a szaporítók sokszor kardoskodnak, hogy igenis jól elvan az a harminc malac a fűtés nélküli sufniban a téli fagyok alatt. A hatósági állatorvos nem szakállatorvos; volt, hogy nekünk kellett felvilágosítani, hogy mit figyeljen meg a tengerimalacon, meg mivel táplálkoznak ezek az állatok. Az is probléma, hogy a szaporítókat előre értesítik ezekről az akciókról, így át tudják rendezni a terepet, meg eldugják valahova a legrosszabb bőrben lévő állatokat.”

A malacok egy csoportja úgy kerül az egyesülethez, hogy korábbi gazdáik leadják őket. Ennek okai nagyon különbözőek lehetnek. Külföldre költöznek, allergiások lesznek az állat szőrére, szénára, forgácsra vagy egész egyszerűn csak megunják őket.

„Persze itt sokszor jelen van az érzelmi zsarolás, hogy ha nem vesszük át őket, akkor kirakják valahová.”



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: