Akik segítettek a bajban
"Aki egy életet is megment..." - ismerős az idézet, ugye? Nos, március 14-15-16-án nagyon sokan voltak, akik nem is csak egy életet mentettek meg. A Segítsünk a bajban Facebook-oldalunkra rengeteg segítségkérő üzenet érkezett három napon keresztül, amikre sokan nem csak szavakkal, hanem tettekkel is válaszoltak.
Már több mint 18 ezren csatlakoztak a Segítsünk a bajban Facebook-oldalhoz, ahova tegnap még a segítségkérő, ma már a hálálkodó üzenetek érkeztek megállás nélkül. Ezekből szemezgettünk nektek, hogy itt is kiemeljük, mennyire fontos volt az elmúlt három napban a civilek összefogása.
ITT SEGÍTHETSZ VAGY KÉRHETSZ SEGÍTSÉGET:
Balla Zsolt:
"Megosztanám veletek... minden tiszteletünk és elismerésünk mindazoknak, akikben tegnap "megdobbant a szívük" és lehetőségeikhez mérten segítettek és segítenek!" :)
Szűcs Annamária:
"Sziasztok! Én egy éjjel-nappali boltban dolgozom. Ma olyan dolgok történtek, amik mellett nem lehet csak úgy elmenni. Bejött egy lány ahogy néhányan mondják olyan "mű" nő. Vett egy karton tejet, egy rúd szalámit, 8 kg kenyeret, vajat, meg Nescafe-t. Fura volt a 8 kg kenyér, ezért megkérdeztem: "nagy a család?" Mire ő! Nem, az iskolába viszem az itt rekedteknek. Elgondolkodtam.
Aztán jött egy srác. Audival. Kért 30 db zsemlét, 10 kg kenyeret, egy egész doboz sport szeletet. Kérdeztem is. Ennyire szereti a csokit? (persze sejtettem hogy hova lesz) Erre ő: "nem, a rádióban hallottam, hogy elkel a segítség"! És oda viszi. Nem sokkal később megint jöttek. Elvitték az összes mentes ásványvizet. Már tudtam hova lesz, vagy legalábbis azt hittem. Megkérdeztem. A válasz: A vasútállomásra viszem, most hallottam hogy sokan itt maradtak.
De! A legszebb dolog csak ezután jött. Négy fősulis készült az esti bulira, ehhez való bor és chips készletért jöttek. Nálunk hallották a rádióban, hogy a hajléktalanszállóra is elkelne a segítség. Vissza minden. Összedobták a fejenként 1500 Ft-jukat és kérték hogy adjak nekik bármit, ami ebből kikerül és hasznát vennék. Hát ez engem nagyon megérintett.
De még sorolhatnám. Egy néni süteményt vett, amit a fiával küldött el az autókhoz stb. Nagyon jó volt ma a napom. Osszátok meg. Én még ilyet soha nem kértem, de akarom hogy tudja mindenki: A magyarok a bajban összefognak. Büszke vagyok ma, hogy Magyar lehetek."
Volt, aki lóval ment segíteni a rászorulóknak
Tánczos Anita:
"Aki ismer, tudja nem szokásom itt megosztani minden velem történő apróságot, nyafogást, vagy épp mit főztem aznap... de úgy érzem a tegnapelőtti és tegnapi élményem ma kikívánkozik belőlem. Tegnap épségben hazaérkeztem utastársammal egyetemben. Nem, nem síelni mentünk hanem munkánkat végezve szerettünk volna csak hazajutni. Az Ácsra bevezető utat választottuk menekülési útvonalként.
Az édesapáink mindkettőnket arra tanítottak autósatlasz nélkül soha ne induljunk útnak, és soha ne válasszunk olyan útvonalat amely az elemi erőknek merőlegesen helyezkedik el és párhuzamos a szántófölddel. Próbáljunk lakot terület közelében haladni, ha bármi történik, hamarabb megtaláljanak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy olyan családban nevelkedtem, akik ismerik a természetet, mert a földből élnek és tisztelik az elemi erőket, tisztában vannak vele, hogy tehetetlenek velük szemben.
Nagyon örülök, hogy mindezen tanítások mellet úgy döntöttünk, Ács fele próbálunk menekülni. Mérhetetlen emberségről tettek tanúbizonyságot az ott élők és ezúton szeretném megköszönni a segítséget. Az emberek a saját gépeikkel, traktorjaikkal jöttek segíteni, a szántóföldön utat vágva húztak ki minket egyenként, miközben egy ember a szél dacára folyamatosan járta az autókat megnyugtatva minket, hogy nem sokára mi jövünk.
Nem, nem az volt az első, hogy a szemünkre vetették volna, minek indultunk útnak. A belügyminisztériumtól kaptam egy sms-t, hogy folyamatosan fűtsek, és ha nem megy, mert kifogyott a benzin akkor menjek át egy másik autóba. 1. ha a kipufogót eltakarja már a hó, talán nem ildomos járatni a motort, 2. ha az ajtóig ellepet a hó, kétlem, hogy kitudok szállni, 3. a hóátfúvásban a szemben lévő autót nem lehet látni, hova menjek. De köszönjük a jó tanácsot.
Szeretnénk megköszönni az ácsiaknak, azt a türelmet, biztatást és összefogást, amivel a bajbajutottakat segítették és nem a saját kényelmük volt a legfontosabb, és köszönöm mindazoknak akik FB-n folyamatosan tájékoztattak minket az útviszonyokról és összefogva az információáradat segítségével a segítőket is megfelelően tájékoztatták."
MH 25. Klapka György Lövészdandár
Kissné Csonka Ágnes Apollónia:
"Legkisebb lányommal 03.14.-én, 13:00 kor indultunk téli gumis terepjáróval Siófokra, (munka miatt) kb. 2,5 óra autópályán. Esett az eső, kicsit szállingózott a hó.... egyszer csak Székesfehérvárra értünk, 21:30 körül, negyedóra után megleltük a melegedőt! 03. 15.-én, 15:00 kor indultunk el a 7-esen haza, (Siófokra nem volt esélyünk), 17:30-ra itthon voltunk.
A Civilek-házában voltunk, (régi Technika - háza). Hihetetlen összefogás és forró drót működött a fehérvári civil emberek között! Teljes ellátásban volt részünk! Meleg tea, kávé, mindenféle apró süti, sütik, szendvicsek, üdítők, meleg ebéd! HATALMAS KÖSZÖNET ÉRTE A SZÉKESFEHÉRVÁRIAKNAK!"
Zsolt Protolux Wábits:
"Sziasztok. Hát megmondva ma egy pár óra alvás után furcsán ébredtem és nem azon kevés alvás miatt van ez, hanem hogy ennyien segítettünk és még segítünk is azokon, akiken kellet. Jó érzés ez!! Gyakorolhatnánk máskor is az ilyen fajta segítségnyújtást, összefogást. Most büszkének érezheti magát mindenki, mert most én is annak érzem magam. Nyugodtan megköszönhetjük egymásnak, hogy voltak olyan emberek, akik segítettek (mindenfajta segítség, segítség!!): Mentősök, Tűzoltók, Rendőrök, Polgárivédelem, és még sokan mások."
Stop and Go Original és Event Kft:
"Szeretnék köszönetet mondani az oldalnak, hogy létrejött és koordinálta az eseményeket, mi is ezt használtuk, a kollégáinknak, partnereinknek, akik a mentésben közvetlenül vagy közvetve részt vettek.
Mi is felajánlottuk az ügynökségünket, használhatták volna melegedőnek, vagy elosztó központnak. Végül ételt, italt, ruhát, higiéniás eszközöket vittünk, polgárőr kollégánk a helyszínen segített. KÉRLEK ne feledkezzetek, a segítség pár hét múlva az áradásokkor is jól jön majd! Köszönet mindenkinek!" ♥
Horváth Dávid:
"Remélem, ma már normalizálódik a helyzet. A tegnapi nap jó volt látni, hogy itt és más közösségi oldalakon keresztül is próbált mindenki segíteni. Ha mással nem is tudott, de telefonált, koordinált, táblázatot készített, adminisztrált.
Nem ártana egy célprogram erre a jövőben, ahol a különböző eseteket fel lehet vezetni, lehet jelezni benne, ha valaki ügye már megoldódott, vagy mennek érte épp (sok olyan megosztás keringett, amit újra és újra le kellett ellenőrizni, telefonálgatni, hogy jó helyen vannak-e már). Bármikor adódhat hasonló helyzet és jól látszik, hogy a civil megmozdulás mennyivel vitte előre a munkákat. Tisztelet azoknak, akik beültek a terepjárójukba, vették a hólapátot, mentek szállásokra segíteni és még sorolhatnám."
Andrea Barta:
"Muszáj leírnom ezt, mert amit az elmúlt napokban tapasztaltam, az hihetetlen! Több ezren ültek gép előtt, telefonáltak, ültek autóba, hogy rászorult embertársaiknak bárhogyan, de segíthessenek. Mindenki félretette mindennemű más problémáját, és fogta lapátját, főzte teáját, vagy akár adta saját meleg szobáját azoknak, akiknek óriási szüksége volt rá!!!
Aki részt vett ezekben a nehéz napokban, ebben a csodálatos összefogásban, átérzi, miről is beszélek... Mekkora erő van az emberekben, ha összefognak, ha egymással vannak, nem egymás ellen!!! Gratulálok EMBEREK, SZÉP VOLT!!! Büszkék lehettek magatokra, és arra amit tettetek!!! Remélem ez mindenkinek felnyitotta a szemét, hogy mégsem vagyunk elveszve ebben az országban, és tudunk segíteni, változtatni ha arra szükség van, ha KELL!!! Mert egy összetartó nép vagyunk!!!"
Magyar Vöröskereszt:
„Az elmúlt 24 órában rengeteg megkeresés érkezett hozzánk, sokan szeretnének valamilyen módon segíteni. Jelen helyzetben a legegyszerűbb módja a segítségnyújtásnak az adományvonal felhívása, vagy az ’ADOMANY’ szó elküldése a 1359-re” – hívta fel a figyelmet Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója. A befolyt összegből a humanitárius szervezet katasztrófa-készenléti és válaszadási munkáját támogatják a telefonálók és SMS-ezők.
Vercz Dóra:
"Győri családok segítségével a hó fogságában rekedt amerikai és magyar diákok csoportja már úton van vonattal Budapest felé. Kérjük önöket, már ne hívják a tanárnőt!"
Alexandra Horvath:
"Köszönöm az önkéntes honfitársaknak a segítséget, büszke vagyok most a magyarokra!!!!"
Andrea Vukman:
"Sziasztok! Most értünk haza az M1-ről a szervezett pesti csoporttal. Elfáradtunk, és nem is haladtunk valami sokat, de azt hiszem megtettük ami tőlünk telt. Munka van még bőven."
Juga Veronika:
"Szeretném megköszönni az alábbi oldalak adminjainak és a sok 100 ismeretlen embernek az elmúlt két napban nyújtott hihetetlen segítséget, amit a hóban rekedteknek adtak. Megnyugtató volt látni, és meghatott, hogy mekkora összefogásra képesek az emberek. ♥"
Jager Józsefné:
"Le a kalappal minden segítő előtt!"
Judit Csuth:
"Ez most jól esett! Már kezdtem kételkedni! De most aztán tényleg visszatért a hitem az emberekben!"
Aliz Nagy:
"Ebből is látszik, hogy nem halt még ki belőlünk az emberség....van remény."
Ha megosztanád ismerőseiddel is történeteket, nyomj egy lájkot!