Adományokat gyűjt a rászorulóknak, mégsem nézik jó szemmel
Pintér Judit négy éve gyűjt és oszt adományokat Kaposváron. A Magyar Nemzet hosszú cikkében foglalkozott a tevékenységével.
Pintér Judit elmondta a lapnak, azon dolgozik, hogy embereket mentsen, hogy könnyebbé tegye az életüket.
Mint mondja, egész életében azt kereste, mi a dolga a földön. Gyereket nevelt, és amikor felnőtt a fia, újra útkeresésbe kezdett. Négy éve megtalálta a helyét: rájött, hogy van ereje, képessége rálelni azokra, akik szívesen adnak másoknak. Úgy fogalmaz: ő csak közvetítő, afféle csatorna.
A nő először Kaposvár egyik áruházának parkolójában osztott ételt, ahol kezdetben öt-hat ember, zömében hajléktalanok gyűltek köré, de egyre többen tartottak igényt a segítségre. Később már a lebontásra ítélt, hajléktalanok által lakott régi gabonatárolónál, a Nostránál osztottak meleg ételt, akkor már harminc főnek. A hajléktalanok mellett megjelentek mások is.
2014 márciusában indult az első nagy gyűjtése, a Ruhát, cipőt, táskát, bizsut cserélünk élelmiszerre nevű vásár. Sokan ajánlottak fel olyan holmikat, amelyek még használhatók, de lomtalanítás esetén már az utcán landolnának. Megtelt velük Pintér Judit lépcsőháza, ahol ezzel párhuzamosan megnyílt a Szeretetkapu is.
A problémák ott kezdődnek, hogy Judit Kaposvár belvárosában, a Fő utcán lakik, ahol mindenki látja, mit csinál. A rászorulók látványa sokaknak szúrja a szemét. Munkáját inkább rosszallják, időnként keresztbe is tesznek neki és a köré gyűlt 10-15 fős lelkes és önfeláldozó kis csoportnak. Önkormányzati támogatást nem kap, csak cégek és magánszemélyek segítik pénzzel és élelmiszerrel.
Judit most azt fontolgatja, hogy abbahagyja az adománygyűjtést, mert nem akar alapítványt létrehozni, nem akar célpont, „levadászandó” civil szervezet lenni. Pedig a Szeretetkapu előtt hétről hétre hosszabban kígyózik a tömeg.
A Magyar Nemzet fotósorozatát ide kattintva nézheted meg.