A starbucksos pohárra írt üzenet mentette meg a depressziós tinilány életét
Egy depressziósnak sokszor elég egyetlen lökés, hogy az öngyilkosság felé forduljon, nem beszélve arról, ha egy érzékeny tinédzserről van szó.
Úgy tűnik azonban, a fordítottja is igaz, és egy kedves szó életmentő is lehet. Ez történt Bekah-val egy olyan helyzetben, amire nem számított.
Bekah Georgy az New Hampshire-i Salemban él. Szereti a kutyákat, a balettet és a barátait. Ám fiatal élete nagy részében anorexiával küzdött. Eddig ötször próbálta meg elvenni a saját életét. Bekah egy interjúban beszámolt egy kifejezetten nehéz napról, amikor szinte elviselhetetlennek érezte az életet. Borzalmas öngyilkos gondolatai ismét felszínre kerültek. Ekkor tért be egy helyi Starbucks-ba egy pohár jeges kávéért.
A barista felvette a rendelését, de ahelyett, hogy ráírta volna Bekah nevét a pohárra, máshogy döntött.
„Mosolyogj!!” – írta két felkiáltójellel és egy smiley-val.
A kávé mindig fontos szerepet töltött be Bekah életében. Energiát nyer belőle, és tisztábban látja a dolgokat. Olykor, amikor az evészavara súlyossá válik, azt mondja, a kávé az egyetlen, amit el bír fogyasztani. 2015. októberében Bekah tehát belépett a helyi Starbucksba és egyik kedvenc italáért nyúlt. A lány a Facebookon osztotta meg, mi volt az, ami ekkor megváltoztatta az életét. Így szólt a levele:
„Kedves barista,
Nem ismersz engem és nem ismerted a történetemet sem. Legfőképp pedig azt nem tudtad, hogy egy egyszerű szó, a 'mosolyogj' a poharamon örökre megváltoztathatja az életem. Rám nézel és azt gondolhatod, hogy boldog, kicsattanó, élettel teli ember vagyok. De nem látod a teljes valómat. Nem tudod, hogy mosolyom mögött egy darabokra tört lélek szenved. Nem tudod, hogy ebben a lányban annyi önutálat van, hogy fiatal élete felében szándékosan éhezett. Vagy hogy megpróbálta ötször elvenni a saját életét. Gyanítom azt sem tudtad, hogy ez az elmúlt pár hét, és kimondottan az a bizonyos nap, nagyon nehéz volt.
Csak a munkádat végezted, mit sem sejtve arról, hogy egy aprócska szó az italomon megváltoztatja majd a napom s feltehetően az életemet is.
Lehet, hogy azért írtad ezt, mert láttad az etetőszondámat, vagy átláttál a műmosolyomon, mert te is voltál már ott, ahol én most. Akárhogy is, hálás vagyok. Nem volt muszáj különlegessé tenned a rendelésemet. Úgy is kezelhettél volna, mint bármelyik idegesítő vásárlót. De te mégis kihasználtad ezt a plusz másodpercet arra, hogy pozitívan tölts fel egy életet, mely mostanában annyi negativitással volt tele.
Tudod, az a napom borzasztó orvosi vizsgálatokból és egy iszonyatos terápiából állt. Tele voltam reménytelenséggel, és öngyilkos gondolataim csak egyre sötétebbé váltak. Amikor az anorexiám súlyosbodik, olyankor néha a kávé az egyetlen dolog, amit meg tudok inni. De azon a napon még a kávétól is tartottam. Ha nem találkozom ezzel a pohárral, sokkal jobban is ártottam volna magamnak azon az estén. Amikor elolvastam a szót, tényleg csak mosolyogni tudtam.
Egy egyszerű kedvesség a világot jelentheti valakinek. Reményt adhat a reményteleneknek. Most ezt a reményt szeretném továbbadni. Szóval, barista, köszönöm. Köszönöm, hogy fordítottál a napomon."
