KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„A most született unokámnak sem volt időm örülni” – 11 gyerekkel jöttek a kárpátaljai nevelőszülők

Útlevelek nélkül is átengedték őket. A Balatonnál kaptak átmeneti szállást, de szükségük van még élelemre és ruhákra.

Link másolása

Füzesi Olga Nagyberegről menekült Magyarországra 11 gyerekkel. 15 éve családi gyermekotthont működtetnek. Egy generációt már kiengedtek, most a másodikat nevelik. 8 éves a legkisebb gyerek, 17 a legnagyobb. Van két saját felnőtt gyerekük is. Egyikük Budapesten él, a másik Szabina, aki a 6 éves kisfiával kísérte a családot. Jöttek velük a keresztszülők két gyerekkel, a nagymama és egy kiskutya is.

„Ő több, mint tíz éve a kiskedvencünk. Nagyon jól viselkedett, mindig mellettem, és amikor megérkeztünk úgy elpilledt, meg kellett nézni, szuszog-e” – mondja Szabina.

Elmesélték, hogy múlt csütörtökön még iskolába mentek a gyerekek, de délelőtt hazaküldték őket a háborús helyzet miatt.

„Megijedtek. Volt olyan fiú, aki sírva hívta az apját, hogy gyere, mert azt mondták az iskolában, baj van. Nőtt a pánik a gyerekek között, egyre többen sírtak és otthon kellett megnyugtatni őket. Megfogtuk egymás kezét és elmondtuk, ha menni kell, időben elindulunk, nem lesz semmi gond”

– idézte fel a lány az első napot.

Nőtt a feszültség, a szülők úgy döntöttek, a nagyobb gyerekeket ki kell menteni, nehogy elvigyék őket katonának.

„Elvileg 18 év a korhatár, de mi nem hisszük. Ha menni kell, akkor mindenkinek mennie kell. Itt már 16 évesek mehetnek önkéntesnek, és felső korhatár sincs.”

- mondja Olga.

Napokig gondolkodtak, hogyan tudnák elhagyni az országot, mivel a nevelt gyerekek az ukrán állam gyerekei, útlevelük nincs. Szabina megkérdezte a neten segítő csoportokban, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Választ sokáig nem kapott, csak egy kérdést Szamosvölgyi Mátyástól, hogy jönnek-e Magyarországra?

A motoros férfi épp egy kijevi nőnek és gyerekeinek segített Krakkóba utazni, és visszafelé elkezdte szervezni a nagyberegi család kimenekítését. Lett eredménye a sok telefonálgatásnak. A kőbányai önkormányzat felajánlotta a balatonlellei nyaralóját, és Mátyás a barátaitól buszt is szerzett, hogy elvigyék a családot a határtól a tóhoz.

Szabina a Facebookon végül kapott válaszokat, azt mondták neki, hogy keresztlevéllel kiengedik a nevelt gyerekeket a szülőkkel.

Elindult a csomagolás. Olga szerint egy-egy kis táskával indultak a gyerekek.

„Egy váltóruhát kértem, hogy semmi plusz teher ne akadályozza az utazást. Persze, mindenki bedobta ami neki a legfontosabb: macit, telefont, számítógépet vagy ceruzát.”

Hétfőn 9-kor picit bizonytalanul állt a család a barabási határon. Féltek, hogy a keresztlevél mégsem lesz elég. Elég volt, de öt órával később még nem jutottak át.

„Nagyon hideg volt. Másfél órán át egy lépést sem haladtunk”

– emlékszik Szabina a legnehezebb részre.

A magyar oldalon mindenki nagyon segítőkész volt, csak a táskákat ellenőrizték biztonsági okból. A kiskutya papírjait sem kérték. Érkezéskor a Katolikus Karitásznál volt egy menekülteknek előkészített hely, ahol felmelegedhettek, a gyerekek pedig kaptak játékokat és édességet is.

Mátyás barátai megérkeztek a két kisbusszal, és elindultak átmeneti otthonukba. Innen a gyerekek egyre inkább élvezték az utat.

„A nagyobbak értik, hogy háború van, de a kisebbek azt mondják, jönnek a tankok, mindjárt lesz bumbum vagy valami. Nem fogják fel, mi történik. Mire Pestre értünk, a gyerekek már úgy érezték, nyaralnak.”

– mondja Olga.

Örül, hogy a kicsiknek nincs gondjuk, de ő nagyon őrlődik belül. Nem tudja, meddig kell itt maradniuk.

„Haza szeretnénk menni” - mondja, és váratlanul elsírja magát. „52 éves vagyok, végig akartam csinálni a nyugdíjig, felnevelni őket. Minden összedőlt.”

„Egy nappal a bombázások előtt született meg a negyedik unokám. Nem volt időm örülni se, tele volt a fejem, mi történhet, mit tehetünk.”

A fia családja Budapesten él egy egyszobás lakásban. Évekkel ezelőtt jöttek át Magyarországra, dolgozni.

Mátyás elmondta, hogy a család melegben van, első két nap egyszeri melegételt is kaptak az önkormányzattól. De mostantól meg kell oldani a teljes étkeztetésüket. Azon dolgozik, hogy folyamatosan legyen ellátás, és legyenek olyan friss hozzávalóik, amikből tudnak főzni.

Ha valaki segíteni szeretne:

Mátyás szerint szükségük van még gyerekruhákra, mosószerre és tisztálkodási szerekre. Fontos, hogy nem örökre jöttek, nem akarnak hazamenni nagyobb csomaggal, mint amivel jöttek. Csak annyi és olyan ruhát szeretnének, amit itt most, ebben az évszakban tudnak hordani. Érdemes minden adomány előtt Mátyásékkal egyeztetni, hogy épp mire van szükség, ezen az email címen: mozgoorseg@gmail.com, vagy a 36-70/944-6588-as telefonszámon.

A férfi szeretne még több hasonló családot átsegíteni Magyarországra. Azt mondja, a családok még mérlegelnek, maradjanak vagy induljanak. De ha jönnek, háromszor ennyi embernek lesz szüksége szállásra, csak a Sámuel Alapítványhoz tartozó családi gyerekotthonokból.

Olga szerint ukrajnai otthonuknál egyre több a menekült. Keletről és északról délre húzódnak az emberek. Úgy fogalmazott, nem csak jók, hanem rosszak is érkeznek.

Az asszony nehezen engedi el magát, nincs otthon.

„Semmim nincs, idegenben vagyok, nem az én kezemben van az irányítás. Azon aggódom, holnap megetetem-e őket.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
Gyász: elhunyt Farkas Ricsi
A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiú 19 éves volt.

Link másolása

Elhunyt Farkas Ricsi - közölték a 19 éves fiú szülei szerda délelőtt az Összefogás Farkas Ricsikéért és a beteg gyermekekért Facebook-oldalon.

"Egyetlen drága kisfiunk, Ricsike ma reggel az angyalok közé költözött"

- írták.

A súlyos betegséggel küzdő jászberényi fiúról többször is írtunk már korábban. Másfél éves koráig egészséges, eleven baba volt, majd máj, tüdő, csontvelő problémák állították komoly feladatok elé az orvosokat és nagy kihívások elé a családot. Ricsi több műtéten is átesett, nehéz harcot folytatott a betegségével. 19 évesen hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
„A pokolból jöttek” – Újra lát a bombázás miatt megvakult ukrán család egy lengyel orvosnak köszönhetően
Éppen belépett a konyhába az anyuka, amikor észrevette, hogy egyenesen az ablak felé repül egy rakéta.

Link másolása

Még március 11-én reggel csapódott bomba a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának egyik lakóházába. Az egyik lakásban egy fiatal nő és két gyereke tartózkodott, a becsapódás után mindhárman megvakultak. A családot kiemelték a romok alól, majd egy közeli kórházba szállították őket, de sérüléseik olyan súlyosak voltak, hogy továbbküldték őket Lvivbe.

A kórház szemspecialistája segítséget kért korábbi lengyel tanárától, akinek átküldte az Olenáról és két fiáról készült fotókat. Tisztában volt azzal, hogy a nőnek és gyerekeinek azonnali segítség kell, de a háború miatt csak egy hét múlva érhettek volna Lengyelországba, írja a család kálváriájáról riportot is forgató BBC.

Olena, Nazar és Timur végül sikeresen megérkeztek Lublinba. Robert Rejdak professzort az első találkozásról azt mondta: az ukrán család úgy nézett ki, mint akik egyenesen „a pokolból jöttek”. A nő semmit sem látott, a gyerekek eközben egyfolytában ettek, aludtak és sírtak.

A professzor Olenán kétoldali szürkehályogműtétet hajtott végre, de a szeme belsejében lévő üvegdarab nehezítette a dolgát. A nő két nappal később már újra látott. Az ikrek is súlyos szemsérüléseket szenvedtek, de a műtétek és a kezelés után van esély a felgyógyulásukra. Ha csak néhány nappal később értek volna a klinikára, már nem tudtak volna segíteni rajtuk. Szemsérüléseknél ugyanis döntő tényező az idő.

A fiúk közül Nazar egyik szemét már így sem tudták megmenteni. Ennek ellenére Timur jóval félénkebb bátyjánál. A fiúkat pszichológus kezeli az átélt traumák miatt, ami nem is csoda: néhány nappal korábban végignézték, ahogy becsapódik otthonukba egy bomba.

Az Ukrajnában szakácsként dolgozó Olena aznap éppen belépett a konyhába, amikor látta, hogy pont az ablakuk felé repül egy rakéta. Az egész jelent annyira gyors volt, hogy szinte fel sem fogta, mi történik, csak nézte, ahogy hihetetlen tempóban közeledik a rakéta.

A nőnek esze ágában sincs a történtek után hazamenni. Azt mondja, hogy semmije sem maradt Ukrajnában, a lakását porig rombolták. Ráadásul Lengyelországban mindenki nagyon kedves vele, így inkább ott telepedne le az ikrekkel.

Az ukrán család megrázó történetről készült riport egy részletét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Ugyanolyan a babát kapott egy menekült kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia
Veronika és édesanyja egy jótékonysági szervezettől kapott ételeket, ruhákat és játékokat. Amikor ezeket adták át nekik a raktárnál, akkor vették észre a babát.
Fotó: StripeyStork/Twitter - szmo.hu
2022. április 10.


Link másolása

Pontosan ugyanolyan babát kapott egy ukrán kislány, mint amilyet Ukrajnában kellett hagynia, miután megérkezett az Egyesült Királyságba - írja az Indy100.

Veronika és édesanyja, Tatyana csütörtökön érkeztek, és a Homes for Ukraine programon keresztül szálltak meg egy támogató családnál a Surrey állambeli Epsomban és Ewellben.

Mindössze egy bőrönddel és egy babakocsival érkeztek, így a család felvette a kapcsolatot a Stripey Stork bababank jótékonysági szervezettel, hogy segítséget kérjen néhány praktikus cikk beszerzésében.

Pénteken anya és lánya a jótékonysági szervezet raktárához utaztak, hogy átvegyék a számukra előkészített készleteket, köztük ruhákat, cipőket, játékokat, etetőszéket, ágyvédőt, bili oktatókészletet, szalvétákat és piperecikkeket.

Veronika és édesanyja nagyon izgatottak lettek, amikor észrevették a babát, ami éppen olyan volt, mint amilyet a kislánynak otthon kellett hagynia. Nicola Dawes, a Stripey Stork alapítója és vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Különleges élmény volt felfedezni, hogy ez a baba ugyanolyan, mint amilyet Veronika nem tudott otthonról elhozni. Ez a pillanatnyi öröm és kapcsolódás feldobta a napunkat, amikor Veronika távozóban puszit adott nekünk."

A Stripey Stork 2013-as megalakulása óta az élelmiszerbankokhoz hasonló modellel segíti a kisgyermekes családok ellátását, jelenleg pedig a térségbe érkező ukrán menekülteket. Egy tweetben a jótékonysági szervezet azt írta:

"Tudjuk, hogy Surrey-ben több mint 700 család jött össze, és igyekszünk minden hozzánk érkező kérésnek eleget tenni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elaltathatják egy harkivi állatpark ragadozóit, nehogy kiszökjenek a városba az orosz bombázás miatt
Az állatkert több lakója is elpusztult vagy elmenekült a rakétatámadások miatt. A tulajdonos szeretne minden állatot megmenteni, ehhez kér anyagi támogatást.

Link másolása

Szívszorító döntésre kényszerülhetnek egy harkivi állatkert dolgozói: meg kell ölniük az ott élő tigriseket, oroszlánokat és medvéket, hogy ha az orosz bombázás miatt lehetőségük nyílik kiszökni a parkból, ne veszélyeztessék a lakosságot - írja a Daily Mail.

Már így is csoda, hogy még nem sérültek meg annyira az állatkert kenneljei, hogy a ragadozók kijuthassanak onnan. Ukrajna második legnépesebb városát ugyanis a háború kezdete óta folyamatosan ostromolják az orosz erők.

"Még egy rakétatámadás, és lehet, hogy az oroszlánok, a tigrisek és a medvék kiszabadulnak, és bemennek a városba és a környéken lévő településekre. Ezt nem engedhetjük. Sajnos most nincs megoldás erre a problémára"

- mondta az állatkert tulajdonosa, Alexander Feldman.

A Feldman Ökopark dolgozói már számos állatot átszállítottak máshová a bombafenyegetés miatt, és szeretnék, ha a ragadozókat is átköltöztethetnék egy régi lovaskomplexumba Poltava régióban, de a tulajdonos attól tart, hogy nem lesz rá lehetőségük. Így csak az marad az egyetlen opció, hogy elaltatják az állatokat.

"Elképzelhetetlen fájdalom még csak beszélni is róla. De a fő prioritás most az emberek élete"

- fogalmazott.

Egy videóüzenetben elmondta, hogy az állatpark már részben megsemmisült az újabb rakétatámadások miatt. A madárházak tönkrementek, és a ketrecek és a kennelek is nagyon megrongálódtak.

"A Feldman Ökopark már nem létezik - ezt már határozottan kijelenthetjük. Tegnap és ma ismét hatalmas ágyúzásnak voltunk kitéve. Az infrastruktúrának vége, a burkolatok is megsemmisültek"

- közölte Feldman.

Az állatparkban több mint 300 állatfaj élt. A március 17-én történt bombázásban két orángután és több csimpánz is elpusztult, két nappal később kilenc szarvas vesztette életét, 20 pedig elmenekült az erdőbe.

A tulajdonos abban reménykedik, hogy legalább a jaguárkölyköket és a párduckölyköket meg tudják menteni, de úgy látja, hogy a többi állat el fog pusztulni, ha ez így megy tovább.

Feldman most anyagi támogatást kér, hogy minden állatot kimenekíthessenek az állatkertből, mielőtt az oroszok rakétái végeznek velük, csak ők lesznek kénytelenek elaltatni a lakosság védelme érdekében. Ide kattintva lehet adakozni nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: