14 színészlegenda, aki a Farkasréti temetőben nyugszik

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

Szent István ünnepe egyúttal az államalapításé is, így ez a nap felejthetetlen élményt kínál mindenkinek. Mutatjuk a 2023. augusztus 20-ai programok kínálatát Budapesten és vidéken egyaránt.

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

Bajor Gizi az első Kossuth-díjas színészünk, a Nemzeti Színház örökös tagja; itt kezdte, és itt fejezte be pályafutását. Budai villája ma a Gobbi Hilda által megszervezett Bajor Gizi Színészmúzeum. A Stromfeld Aurél út 16. szám alatt. bajorgizi

Básti Lajos

1911-1977

Básti Lajos is a Farkasréti temetőben nyugszik. Síremlékét Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész készítette. A síremlék - amelyen egy trónra terített színházi palástot és koronát láthatunk - azt jelképezi, ami Básti volt: a színészkirályt, a szerepeket, az eleganciáját, a halhatatlanságot.

Legendás színházi alakításait nem láthatta mindenki, de filmekben tv-játékokban egy egész ország láthatta. Mindenki ismerte, elismerte, szerette. Ő volt csupa nagybetűvel a SZÍNÉSZ, aki nem eljátszotta szerepeit, hanem ő maga is azzá vált azokban a percekben, órákban, akit alakított. Ki ne emlékezne utolsó filmjére, az Abigélre? Már halálos betegen, mégis emberfeletti önfegyelemmel játszotta végig. Básti Lajos nem megformálta Torma Gedeon, a Matula Intézet igazgatójának alakját, hanem elhitette velünk, hogy ő maga a szigorú, puritán és becsületes Torma Gedeon, aki nem adta ki Vitay Georginát a náciknak.

1945-től haláláig (pár év vígszínházi tagság után) a Nemzeti Színház színésze volt. Érdemes művész, a Kossuth-díj birtokosa, Kiváló művész. bastilajos

Domján Edit

1932-1972

Negyven évet élt a magyar színjátszás azóta is pótolhatatlan, utánozhatatlan alakja, Domján Edit. Mindig valami titokzatosság, varázslatosság volt körülötte. Aki egyszer is hallotta hangját, látta játékát, soha nem felejti el. Magányos volt akkor is, mikor sokan voltak körülötte barátok. Hiába volt megértő társa a férje, Kaló Flórián. A nagy és végzetes szerelemmel, amely Szécsi Pálhoz fűzte, nem tudott megbirkózni. Szécsi PÁl iszákossága és depressziója miatt szakított, majd újra összejöttek, ám miután a férfi elhagyta, Domján Edit 1972 őszén úgy döntött, véget vet életének. Szécsi Pált mélyen megrázta Domján Edit halála, még másfél évig próbált az emlékével és saját életének kudarcaival szembenézni, mindhiába, így követte a nőt a halálba.

Domján Edit 1960-ban a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, 1964-től a budapesti Madách Színház tagja volt. Feledhetetlen alakításai voltak. Molnár Ferenc Üvegcipőjében Irma alakja, de játszott többek között Shakespeare, Goldoni, Molière, Németh László darabjaiban. Szerepelt játékfilmekben, tv-játékokba, így az egész ország ismerhette. Most a Farekasréti temetőben nyugszik. Ha a temetőben jártok, tegyetek egy szál virágot a sírjára. domjanedit

Bajor Imre

1957-2014

Emléke még friss. Hosszú és nehéz küzdelmet vívott a betegséggel, mégis kimondott vagy kimondatlan kívánsága volt, hogy azokra a vidám pillanatokra emlékezzünk, amelyeket a nézőknek okozott. Főként szabadfoglalkozású színészként dolgozott, állandó szereplője volt tv-műsoroknak (Heti hetes), és sorozatoknak (Szomszédok). Ismerhettük rádiókabaréból, önálló estekből, filmekből (Meseautó). Leghíresebb szinkronszerepét a Jó reggelt Vietnam! Című filmben alakította, amikor Robin Williams magyar hangját kölcsönözte. Sírján még frissek a virágok. bajorimre2

Bubik István

1958-2004

Tíz éve, november 28-án, autóbalesetben vesztette életét Bubik István. A főiskola után a tehetséges friss diplomás színészt azonnal a Nemzeti Színház szerződtették, ahol kezdőként is jelentős szerepeket kapott. A rendszerváltáskor egy évre Londonba utazott, hogy átgondolja életét, pályáját. Visszatérve kapta nevezetes szerepét az Advent a Hargitán című Sütő-darabban, amelyben Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett játszhatott. Emlékezetes színházi alakításain kívül a közönség szinkronszínészként is ismerte. Ő volt Tom Hanks magyar hangja a Forrest Gump című filmben. Számos elismerést kapott, többek között Jászai Mari- díjat kapott, és Érdemes művész volt. Fiatalon távozott, ám teljes színészi pályafutást hagyott maga mögött.

Márkus László temetésén elénekelte Mikes Éva számának híres refrénjét: "Engem nem lehet elfelejteni/Értem könnyeket illik ejteni/Lehet így, lehet úgy, de az álmok mezején/Találkozunk még te meg én!" 19 évet kellett várni a nagy találkozásra... bubikistvan

Garas Dezső

1934-2011

Talán soha még senki nem tudta úgy megformálni a csetlő-botló, esendő kisember alakját, mint Garas Dezső. De nagy formátumú, vagy lírai szerepeire is emlékszünk. Elmentünk megnézni a Játékszínbe a Kései találkozás című Abuzov darabban, ahol Törőcsik Mari volt a partnere, mert Garast látni kellett, amíg lehetett, de láttuk a Nemzeti Színházban is, ahol utolsó éveiben játszott. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 110, rendezőként 17. (Wikipédia)

Számos színházi alakítása, játékfilmjei, tv-filmjei tették ismertté egy ország előtt. A filmek közül ő volt a Liliomfiban az az ifjú Schnaps, a Szamárköhögésben Feri, az apa, a Régi idők focijában Minarik, a mosodás. 23 díj birtokosa volt, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Érdemes művész; többek között Jászai-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillagot kapta művészetéért. Sírján egyszerű fejfa áll. garasdezso

Hofi Géza

1936-2002

Hoffmann Géza néven született. Sikertelenül felvételizett a színművészeti főiskolára, ezért beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, és a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában kezdett játszani. 1960-ban a debreceni Csokonai Színház Hofi Géza néven szerződtette. Kis színházi szerepeket kapott, az előadások után parodizálta a színpadon felvonultatott karaktereket, és ezzel olyan sikert aratott, hogy önálló fellépéseket vállat, és visszaköltözött Budapestre. A Magyar Rádió 1968-as szilveszteri műsorával, a táncdalfesztivál paródiával vált országosan ismertté. Színpadi és tévés produkciókat is készített. Mindenki kívülről fújja az 1971-es Rózsa Sándor-paródia egy-egy emlékezetes mondatát. A Madách Kamarában a Hoféliát ötszázszor játszotta. Az Élelem bére című darabja 1987-től 2001-ig folyamatosan futott napi eseményekkel frissítve - 1500 előadást ért meg. Volt idő, amikor a szilveszteri kabaré elképzelhetetlen volt Hofi nélkül.

Számos díjjal is kitüntették, érdemes művész és kiváló művész címmel jutalmazták. Hatvanadik születésnapja alkalmából 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 1998-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. 1997-ben a közönség a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé választotta. Sajnos szívbeteg volt, 2002. április 10-én hajnalban álmában érte a halál. Eredeti síremlékét 2007 nyarán megrongálták. Ellopták a bronzból készült installációkat, ezeket még abban az évben kőből faragott díszekkel pótolták. hofigeza1

Jávor Pál

1902-1959

A húszas években kezdte pályáját, és a két világháború közti színjátszás emblematikus figurájává vált. Számtalan színpadi és filmes szereppel bizonyította tehetségét. Volt Kukorica Jancsi, Noszty Feri, A tanítónő című darab ifjabb Nagy Istvánja, Peer Gynt a szintén legendás Gobbi Hilda mellett, játszott Ibsen és Shakespeare darabokban. Kora igazi filmsztárja lett, a nézők imádták a Hyppolit, a lakájban, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Halálos tavasz, vagy a Valamit visz a víz című filmekben. Híres volt arról, hogy nem szimpatizált a szélsőjobb nézeteivel, és nem értett egyet a zsidótörvényekkel, emiatt a nyilas hatalomátvétel után letartóztatták. Sopronkőhidára, majd a németországi Pfarrkirchenben raboskodott, és csak 1945 nyarán térhetett haza.

1946-ban Amerikában próbált szerencsét, ám hibátlan angol nyelvtudás híján átütő sikereket nem érhetett el. 1957-ben hazatért Magyarországra. A Petőfi és a Jókai Színházban, valamint a Kamara Varietében lépett fel, 1959-ben a

Nemzeti Színházhoz szerződött, de egyre betegebbé vált, emiatt nem kapott szerepeket. 1959. augusztus 14-én hunyt el, és a városi legenda szerint a kórházba cigányzenészeket hívott, hogy utoljára még egyet mulasson. javorpal

Karády Katalin

1910-1990

Nehéz sorsú családba született és 17 évesen házasságba menekült, pár év múlva elvált. Kávéházi énekes lett, így fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, ő találta ki számára a Karády nevet. 1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt, amelyben az akkor már ismert Jávor Pál volt partnere. Nem csupán a film lett sikeres, a film betétdala az Ez lett a vesztünk című dal is hihetetlenül népszerű lett, így a színészi pályával párhuzamosan énekesként is dolgozott. Bármiben is játszott, a mozik tele voltak, a neve mágnesként vonzotta a nézőket. A Valamit visz a víz, a Szováthy Éva és az Egy tál lencse című filmekre is sokáig emlékezett, aki látta.

A korabeli színésznők közül nem tehetségével, hanem erőteljes és megosztó személyiségével, mély hangjával, magasságával, karakteres arcával tűnt ki. A hírszerzés főnökével folytatott szenvedélyes viszonyt, emiatt később politikailag megbízhatatlannak tartották. A német megszállás után letartóztatta a Gestapo, befolyásos barátok segítségével szabadult. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, ám később szovjet fogságba esett. Mivel a berendezkedő kommunista állam nem kért belőle, szerepeket nem kapott, 1951-ben emigrált. New Yorkban saját kalapszalont vezetett, fotózni nem engedte magát, és csupán egyszer, 1973-ban adott interjút. Halála után hazahozták földi maradványait. karadikatalin

Márkus László

1927-1985

Gyermekkorától készült a színészi pályára. Szülei válása után anyjával élt Pesten, a nyilas uralom alatt tizenkétszer hajtották őket a Duna felé. Bár megmenekültek, az élmény Márkusnak haláláig rémálma maradt. 1945-ben állt először színpadra, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1951-ben végezte el. A Debreceni Csokonai Színházban már megmutathatta, mennyire sokoldalú - a kisujjában volt a színészet. Kár, hogy mi nem láthattuk Moliére darabjainak címszerepeiben. Tragikus és komikus műfajban egyaránt otthonosan mozgott, Claudiusként, csehovi figuraként, ugyanakkor a Játék a kastélyban című vígjáték főszereplőjeként is kiváló alakítást nyújtott.

Filmes és televíziós munkával is elhalmozták. Az ötödik pecsét című filmben feledhetetlen a rettegő, végül hőssé váló kisember szerepében. Remekül énekelt, értett a paródiához - erre az egyik bizonyíték A fotel című bohózat vagy A három nővér paródia Körmendi Jánossal és Haumann Péterrel. Gyakran lépett fel kabaréműsorokban. Háromszor kapta meg a Jászai Mari-díjat, a Kossuth-díjat pedig 1983-ban vehette át. Akkor már súlyos beteg volt, kevés fellépést vállalt. 1985. december 30-án az újévi műsor főpróbáján lett rosszul a Kongresszusi Központban, a szíve nem sokkal ezután megállt. markuslaszlo

Páger Antal

1899-1986

A makói születésű színész gyermekkorában bejáratos volt a színházba, mivel édesanyja jegyszedőként dolgozott - az előadóművészt itt fertőzte meg. Kacskaringós úton jutott a színjátszásig, mivel iparos édesapja egyáltalán nem pártolta fia elképzeléseit, sem a zenei, sem a képzőművészeti pályát nem támogatta. Páger Antal eleinte amatőr előadásokon lépett fel. Az első világháború alatt katonaként szolgát, majd vidéken lett színész. 1931-ben költözött Budapestre. Színpadi fellépései mellett filmszerepeket is vállalt - többek közt a Köszönöm, hogy elgázolt, Pesti mese, Péntek Rézi című filmekben. Jobboldali nézeteket vallott, és 1944-ben elhagyta az országot. 12 évig élt külföldön, végül különféle diplomáciai manővereknek köszönhetően 1956 augusztusában tért haza. Elárasztották filmszerepekkel és színpadi munkával, élete utolsó napjáig aktív volt. 87 évesen éppen egy előadásra készült, amikor rosszul lett, de életét a gyors kórházba szállítással sem tudták megmenteni.

Az egész országban népszerű volt. Remekül formált meg paraszti származású embereket, kispolgárokat. Hihetetlen mennyiségű filmben és színdarabban szerepelt. Színpadon az Adáshiba, a Jó estét nyár, jó estét szerelem!, a Szent Johanna, Az esőcsináló vagy Charlie nénje című darabokban láthatta a közönség. Emlékezetes alakítást többek között a következő filmekben nyújtott: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Pacsirta, Hattyúdal, Isten hozta őrnagy úr!, Keménykalap és krumpliorr, Szent Kristóf kápolnája. Kiváló művész díjat és Kossuth-díjat is kapott pályája során. Második felesége, Szilágyi Bea mellett nyugszik, aki nem sokkal élte őt túl... pagerantal

Ruttkai Éva

1927-1986

Russ Éva alig három évesen lépett színpadra először Lakner Artúr híres gyermekszínházában. A későbbi Ruttkai Éva új nevét is itt kapta. Tudatosan készült a színészi pályára, a legjobbaktól tanulva. 1945-ben robbant be a színházi életbe, amikor a beteg Tolnay Klári helyett A hattyú című darab főszerepét vállalta el. Neve összeforrt a kor két neves színészével. Gábor Miklós a férje volt, Latinovits Zoltán pedig később társa, élete nagy szerelme. A neves színésznőt pályája csúcsán érte a halál hosszú, súlyos betegség után. Színpadi szerepeiben nem csak a nézők láthatták, de az akkori színházi közvetítéseknek köszönhetően a tv nézők is. Az ötvenes-hatvanas években készült legtöbb filmje, köztük a Butaságom története, az Egy pikoló világos, amelyek a filmtörténet szempontjából is érdekes alkotások voltak. A legendás színésznőről ma színház van elnevezve Budapesten. Síremlékét Nagy István János szobrász készítette. ruttkai1

Schütz Ila

1944-2002

Jövőre, veled, ugyanitt! Több, mint háromszázszor játszotta ezt a darabot partnerével, Sztankay Istvánnal. A Madách Színház és a József Attila Színház sokoldalú színésznője számos elismerést kapott: Jászai Mari-díj, Déryné-díj, Érdemes művész, Kiváló művész. Egy ország rajongott játékáért, sajátos humoráért. Senki sem sejtette, hogy közben a depresszióval küzd. 2002-ben úgy döntött, véget vet életének. Hangját, alakját számos film és színházi felvétel őrzi. Játéka ma sem vesztett fényéből, varázsából. "Tragikus sorsú komika vagyok" mondta magáról Schütz Ila "Tragikus hősnőket hordozok magamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor komikaként megyek a színpadra". schutzila

Sztankay István

1936-2014

A Nemzet Színésze, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész volt. 1963-ban a Hattyúdal című filmben tűnt fel, majd a Bors című sorozatban lett ismert. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 130 (Wikipédia) Játékfilmekben, tv-filmekben szerepelt, jelentős szinkronszínész volt. Jean-Paul Belmondót és Tony Curtist az ő hangjával ismerte meg a közönség. Nem csak a közönség rajongott érte, pályatársai is szeretettel emlékeznek rá, különösen Bodrogi Gyulához fűzte baráti kapcsolat, akit annyira megrendített barátja halála, hogy félt, meghatottság nélkül nem tud tőle a nyilvánosság előtt elbúcsúzni a gyászszertartáson. Együtt szerepeltek a Van, aki forrón szereti című, már klasszikusnak számító film feledhetetlen szinkronizálásban is. Schütz Ilával legendás színpadi párost alkottak, a magánéletben is jó barátok voltak. A Farkasréti temetőben egymást közelében nyugszanak Sztankay m

VIDEÓ: Varnus Xavér és az Amandina Mozart Requiemjét játssza a Művészetek Palotájában, 2010-ben, mindenszentek napján.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

Címlapról ajánljuk

MÚLT

Beengedte a pilóta a gyerekeit a pilótafülkébe, ez okozta a repülőgép-szerencsétlenséget

Értelmetlen és megelőzhető okokból zuhant le az orosz légitársaság járata.

Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. június 04.

A repülés az utazás legbiztonságosabb módja: a repülőgépszerencsétlenség miatt bekövetkező halál esélye 1 a 11 millióhoz. Ugyanez az arány közúti balesetre vetítve 1 az 5000-hez. Elvétve azért előfordulnak légibalesetek a pilóta hibája, a légiirányítás tévedése, műszaki okok vagy a mostoha időjárás miatt.

Nézzük meg apa munkahelyét!

Az Aeroflot 593-as járata azonban egy ártatlan játék miatt zuhant le 1994-ben - bár tágabb értelemben a pilóta tévedésének kategóriájába tartozik.

De tegye a szívére a kezét, aki, ha repülőgépet vezetne, nem ültetné oda a saját gyerekeit a vezérlőpulthoz!

Akkoriban még egyébként is szokványos dolog volt, hogy az utasokat beengedték a pilótafülkébe. Persze a repülőgép irányító műszereihez ugyanúgy tilos volt hozzányúlniuk. Az Aeroflot járatánál pedig pontosan ez történt.

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

Eljátszott egy repülőgépszerencsétlenséget, hogy több nézője legyen, 20 évet is kaphat a Youtuber - videó

Ez a gép zuhant le 1994. március 23-án Fotó: Wikipedia

A szinte vadonatúj, alig három hónapos Airbus A310-es 1994. március 23-án szállt fel Moszkvában és Hong Kongba tartott. A gépen Jaloszlav Vlagyimirovics Kudrinszkij volt a segédpilóta, akinek a gyerekei is a fedélzeten utaztak. A repülés teljesen problémamentesnek ígérkezett, a robotpilóta végezte a dolgát. A 15 éves Eldar és a 12 éves Jana Kudrinszkij ekkor látogatta meg az édesapját a pilótafülkében.

Ebből még nem is lett volna baj, de a vajszívű apuka megengedte, hogy a gyerekek a repülőgép irányításába is belekontárkodjanak. A robotpilóta be volt kapcsolva, ezért az úgynevezett szarvkormány kisebb mozgásai nem változtatták meg a gép irányát, a gyerekek játszhatták azt, hogy ők irányítják a gépet. Kudrinszkij fia, Eldar ugyanakkor egyszer csak úgy megrántotta a szarvkormányt, hogy a robotpilóta kikapcsolt. Az egész gép jobbra kezdett dőlni, de a pilóták ezt nem vették rögtön észre.

Egyenesbe hozták, de későn

A gép utólag feltárt feketedoboza rögzítette a pilótafülkében lezajlott párbeszédet. Először Kudrinszkij lánya, Jana kérdezte: „Apa, elfordíthatom ezt?” A segédpilóta megengedte, de hozzátette, hogy nem szabad semmilyen gombot megnyomni.

Aztán az alattuk lévő fényekről és a felettük lévő csillagokról mesélt a lányának.

Közben a fia valószínűleg kérdés nélkül megragadta a szarvkormányt, mert az apja rákiáltott. De négy perc is eltelt, mire Eldar azt kérdezte: „Miért fordul?”. „Magától fordul?” – kérdezett vissza az apja, és csak ekkor döbbent rá, hogy valami nem stimmel. A következő percekben a pilóták kétségbeesetten próbálták egyenesbe hozni a zuhanó gépet. Mintegy négyszáz méterrel a föld felett vissza tudták szerezni a kontrollt, de már túl késő volt.

Az egyébként tökéletes műszaki állapotban lévő Aeroflot 593 még a mongol határig sem jutott el, a Kuznyecki-Alatau hegységban lezuhant. A tragédiát a fedélzeten lévő 63 utas és 12 fős személyzet közül senki sem élte túl.

(Via: Grunge, Youtube)

Kapcsolódó

Trevor Jacob egy szponzorálási együttműködés kedvéért vállalkozott a veszélyes mutatványra, ami 3 millió nézőt hozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

A halálba menők utolsó békés életképei – Hegyi Endre első világháborús fotókiállításán jártunk

Az olasz hadszintér életébe tekinthetünk be a tárlaton, de láthatunk behívó parancsokat, és a családnak, ismerősöknek írt leveleket, tábori képeslapokat is. Hegyi Endre egy bontásra ítélt épületben találta meg a páratlan gyűjteményt.

Szöveg: Göbölyös N. László – Fotók: Hegyi Endre archívuma - szmo.hu
2023. június 04.

Nézem az évszázadnál régebbi fotókon az egyenruhába bújtatott embereket. Vannak köztük meglett férfiak és akik épp csak kinőttek a kamaszkorból. Távolabbról nézve szinte egyformának tűnnek, közelebbről azonban mindegyikük egy önálló arc, egy önálló történet, amelynek lehet, hogy utolsó lenyomata éppen az a régi fotográfia.

A magyar katona az első világháborúban – képben, hangban és lélekben címmel nyílt meg Hegyi Endre hódmezővásárhelyi fotográfusnak, a vizuális és tárgyi emlékezet szenvedélyes gyűjtőjének kiállítása a Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnoksága művelődési központjában.

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

Robbanócsokoládé végzett volna Churchill-lel – merényletkísérletek, amelyek rosszul sültek el

„Asszonyom, nyugodjon meg, férje tegnap este meghalt a hazáért” – gyerekkoromban sokszor hallottam ezt a mondatot idézni anyai Nagyanyámtól, Kiss Rozáliától, aki 22 évesen, négy hónapos várandósan özvegyült meg. Amikor Szüleim tavaly meghaltak és előkerültek 80-100 éves családi fotók, okmányok, levelek, megtaláltam egy rongyos papírszeletet, amely Munkácsról értesítette a Szabadkán élő fiatalasszonyt: Kovács János őrvezető 1915. június 21-én bekövetkezett haláláról. „Pedig hányszor mondta: ne félj, Rozikám, csak a buta emberek halnak meg” – emlékezett Nagyanyám. Eközben leendő Nagyapám, Németh János valahol Lengyelországban orosz fogságba esett, majd 4 év Szibéria után megszökött. Egy orosz özvegyasszony bújtatta, marasztalta is volna, de Nagyapám sietett haza családjához. Itthon két árva kamaszfiú várta, édesanyjukat elvitte a spanyolnátha. Nyolc évvel később Németh János és Kiss Rozália összekötötték életüket…

Párom is gyakran felemlegeti Nagyapját, Benke Jánost, aki 1900-ban született, épp csak betöltötte a 18-at, amikor már vitték is az olasz frontra. Megmenekült, de az ott átélteket soha nem heverte ki. És még 1941-ben is besorozták…

Ezek a családi emlékek jutottak eszembe, amikor a Hegyi Endre által kalandos úton, egy házbontás során megtalált képeket, amelyeket ezúttal a Magyar Honvédség megalakulása 175. évfordulójának tiszteletére állított ki Szentendrén.

Az olasz hadszintér életébe tekinthetünk be a tárlaton, de láthatunk behívó parancsokat, a családnak, ismerősöknek írt leveleket, tábori képeslapokat is. Valamennyi civil felvétel, amelyek valóságosan, a korabeli háborús propagandától mentesen mutatják be a frontkatonák mindennapjait. A nagyítások eredeti, még sohasem közölt 9x12 cm-es üvegnegatívokról készültek. Valóságos csoda, hogy ezek az üveglemezek megőrződtek ennyi évtized alatt. És ha Endre, mint megszállott gyűjtő, nem megy el arra a vásárhelyi házbontásra, és ha az intelmekre hallgatva nem nézi meg a „nagy halom üvegcserepet”, mindez az enyészeté lett volna.

A fotográfus e korszakhoz már gyerekkorában kötődött, mert otthonuk tele volt könyvekkel, képeslapokkal, háborús újságokkal, térképekkel.

„Édesapám, Hegyi László rengeteg történelmi és irodalmi könyvet vásárolt. Még olvasni sem tudtam, de a képeskönyveket nagy élvezettel lapozgattam. Nagyapám, Igaz János, mint híradós, Doberdót is megjárta, vitézséget szerzett még a háború alatt. Az ő történeteit csak Édesanyám, Igaz Gabriella elbeszéléseiből tudom, ő volt a leghitelesebb „adatközlőm”, sok háborús fotó történetét csak tőle tudhattam meg. Sajnos Nagyapám még a születésem előtt meghalt. Édesanyám keresztapja, Kőrössy Sándor, a szibériai hadifogságot is megjárta, naplóját rövidesen feldolgozom.

Édesapám nagyapja, Mihály József, a szerb hadszíntéren esett el. Feleségem kunszentmártoni nagyapját, Harangozó Istvánt sokat faggattam világháborús élményeiről, de néhány fotó maradt csak meg nála. Bizony, a Nagy Háborúban nem volt olyan család, ahol ne lett volna áldozat, vagy ne lett volna katona” – mesélte a fotográfus.

A rendkívüli lelet után Endre fáradhatatlanul kereste azokat az idős vásárhelyieket, akiktől azt remélhette, hogy segíthetnek a fotókon szereplők azonosításában.

És voltak egészen hihetetlen találkozásai. A háborús képek között volt egy fotó, amelyen egy fiatal nő volt látható csecsemőjével. Amikor egy 90 éves asszony ezt a felvételt meglátta, zokogásba tört ki: önmagát látta viszont és édesanyját, akit hároméves korában veszített el.

De szívszorító volt annak a Tóth Ernő nevű katonának a levele is, amelyben így írt asszonyának, Pál apostolnak a korinthusbéliekhez szóló gondolatait idézve: „A szeretet soha el nem múlik”. „De értsd meg, drága hű feleségem, néköm most a hazát fegyverrel kell kell szolgálnom. Fényképeitek a szívem fölött a zsebemben mindig velem vagytok, s ha kell, a hazáért halok!”

A fotográfusnak birtokába került egy olyan levél is, amelyen egy furcsa rozsdafoltot vélt felfedezni. Rájött, hogy szerettei ezt a levelet felszögelhették a falra, mint férjük/apjuk/gyermekük utolsó üzenetét…

Ahogyan végigjártam a tárlatot, amelyet eredeti filmfelvételek és egykori világháborús katonadalok is gazdagítottak – ez utóbbiakból néhány ismerősen hangzott, Nagyanyám énekelte őket - bele-belenéztem a katonák arcába, csak az járt az eszemben, hogy vajon hányan tértek vissza egészségesen, hányan rokkantak bele testileg-lelkileg a háborúba és hányan vesztek oda örökre és talán még azt sem tudják róluk, hogy hol nyugszanak földi maradványaik? Pedig a fotók között nincsenek lövészárkos jelenetek, nem látunk halottakat, sebesülteket. A katonák élik a harcok közti mindennapokat, esznek, isznak, várják a postát, tréfálkoznak, pózolnak, vagy csak merengenek. Sokak vonásai végtelen békéről, nyugalomról árulkodik, de azért sokan vannak, akikről le lehet olvasni a félelmet, a harc előtti feszültséget. Van egy kinagyított tábori képeslap, amelyre egy egész Vásárhelyről bevonult szakasz, a „46-os bakák” csoportképét tették a városnak szánt üdvözlésül.

Közülük kik sétálhattak végig még egyszer „a híres promenádon”? Számomra talán a legmegrázóbb fotó egy temető-részlet volt. Három egyforma fakereszt, 1915 októberéből.

Az elsőn egy név: Kornsee József. A második felirata: Ismeretlen hős. A harmadiké: egy olasz katona. Carlo, Mario, Giovanni, akárki... A magyar és a talján is megkapta „a szuronyt szegezz!” parancsot, szembe kerültek egymással és az maradt életben, aki előbb szúrt.

Hegyi Endre 20 éve rendszeresen tart kiállításokat azóta is gyarapodó archívumából Hódmezővásárhelyen és azon kívül is. Az első világháború kitörésének 100. évfordulója kapcsán kezdett el rendhagyó történelemórákat tartani általános és középiskolákban egyaránt. Célja a hazafias érzés és a hazaszeretet ápolása, a történelmi emlékezet erősítése a felnövekvő generációknak. És e felbecsülhetetlen értékű dokumentumok ma, amikor még mindig nem szabadultunk meg Európában sem a háború rémétől, örök mementóként szolgálnak az áldozatokról, a hátrahagyottak pótolhatatlan veszteségeiről. Arról, hogy ideje lenne végre már tanulni a történelemből, ahelyett, hogy újra és újra ugyanazt kelljen átélnünk…

Kapcsolódó

A titkosszolgálatok szinte korlátlan erőforrással rendelkeznek, de az, hogy egy ötlet végül brilliáns-e vagy nevetséges, akár egy hajszálon is múlhat. Előfordul, hogy egy merénylő nem gondol arra: télen még egy király is vastagon öltözik.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Az „esti fények heroldjai” voltak egykor a budapesti lámpagyújtogatók

A Pesti Hírlap Vasárnapjának újságírója illette ezzel a költői megnevezéssel a fővárosi utcák csendesen dolgozó, tovasuhanó árnyalakjait, a lámpagyújtókat.

A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2023. június 04.

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés

A hivatalos nevén lámpakezelői mesterség története a pest-budai közvilágítás történetével egyidős. A 18. század elején a lakosság esti harangszó utáni kószálásának (és a sötétben való eltévelyedéseinek) Pest és Buda magisztrátusa is záróra-rendeletekkel, lényegében kijárási tilalommal igyekezett elejét venni (az első pesti dokumentum e tárgyban 1715. szept. 9-én kelt), a gyarapodó és öntudatos polgárokat azonban nem igen sikerült otthonaikban tartani. A lakosság saját fáklyákkal, kézilámpákkal indult esti ügyei intézésére, a sötétben téblábolókat pedig - néhány krajcár fejében - a „lámpáshordó gyerekek” kísérték útjaikon. (A lámpáshordás intézménye az időközben megnövekedett Budapest gyéren világított részein - pl. a Tabánban - a 20. század elején is élt még.)

Ilyen előzmények után Budán 1777. november 9-én, Pesten pedig 1790. január 1-jén indult meg a rendszeres, időhöz kötött közvilágítás: sorra gyúltak ki a repceolajjal táplált, falra erősített vagy facölöpök tetejére rögzített lámpások. Számuk a kezdeti 300-ról 1815-ben 860-ra, 1827-ben 1500-ra nőtt.

„A petróleumlámpa 1864-ben Pest utcáin is megjelent. De amikor megjelent, már itt találta - a gázvilágítást.” (Forrás: Pásztor Mihály: A közvilágítás alakulása Budapesten/Budapesti Statisztikai Közlemények 60/1, 1929) 77.) Pásztor Mihály lebilincselően érdekes közvilágítás-történeti áttekintéséből tudhatjuk azt is, hogy bár az első belvárosi gázlámpákat 1856 karácsonyán helyezték üzembe, Kappel Frigyes kereskedő Bálvány (ma Október 6.) utcai házát, és az előtte lévő utcaszakaszt már 1826-tól gázlámpákkal világította ki.

A Millennium idején kb. 10.000 közvilágítási láng égett a magyar fővárosban.

Utolsóként az utcai villanylámpák gyulladtak fel, 1909-ben, a Rákóczi út Kis- és Nagykörút közötti szakaszán. A gyújtóbotos (hivatalos neve „gyújtógép” volt) és lajtorjás lámpagyújtogatók nemcsak kezelték, felügyelték, de tisztították, javították is a lámpákat. Életük - a róluk alkotott futó benyomásokkal és az alakjukat megörökítő irodalmi, képzőművészeti ábrázolásokkal ellentétben - a legkevésbé sem volt romantikus. A Pesti Hírlap Vasárnapja névtelen szerzője is részvéttel ábrázolta hőseit, miközben írásában végigkísérte napnyugtától napnyugtáig tartó, hosszú, fáradságos munkájukat.

Eszerint a lámpagyújtók este 7 órakor gyülekeztek őrhelyükön (a 12 „közvilágítási őrhely egyikén), majd botjaikat magukhoz véve szétszéledtek az utcákon, és nagy sietséggel végiggyújtották a lámpákat (2 óra alatt fejenként kb. 70-100 gáz- és villanylámpát), ezután megtértek szegényes őrhelyükre, ettek és lepihentek. Két társuk maradt csak ébren. Egyikük 10 óra körül újra körbejárta a lámpákat, és lejjebb vette a világítást, a másik őrködött az alvók felett, kitakarította a helyiséget, majd 1 órakor ébreszteni kezdte társait, akik fél 2-től újra az utcán voltak, és sorban kioltották a pislákoló fényeket. Hajnali 4 körül érkeztek vissza, ekkor jöhetett a vacsora, kis közös dohányzás, beszélgetés, és az „igazi” alvás.

Hajnalban újra talpon; néhány szabad óra következett, mindenki hazatérhetett családjához, de a déli ebéd után, 1-kor újra az őrhelyen volt gyülekező. Délután keskeny létráikat vállukra véve indultak lámpát tisztítani. Igyekeztek, hogy este 7-re mindennel végezzenek, mert ekkor már újra menni kellett gyújtani... A napok egymásba értek, pihenőnap és szabadság nem volt. A méltatlan körülmények között dolgozó, űzött munkásokat sokszor többévtizednyi szolgálat után sem becsülték meg.

Bő fél évszázaddal később, 1986 decemberében a lámpagyújtó szakma utolsó képviselője, Barnabás Tibor is nyugdíjba készülődött. Barkas-szal járt, az utolsó, Márton utcai „közvilágítási őrhely” volt a bázisa. Ekkor már csak alig 200 gázlámpára felügyelt; ahol szükséges volt, búrát, izzót cserélt, oltania-gyújtania már régen nem kellett a lángokat. Végezetül egy cikk részlete az Esti Hirlap korabeli számból (Kőbányai György: Lepkelángok katonája. Esti Hírlap 1986. december 23.):

– A Császárkertben még kilenc lámpám van, a SZOT-üdülőnél, a Rózsadombon hét, a Hunyadi János utcában tizenegy, a Szabó Ilonka utcában huszonhat. (…)

– A mesterség jelképe, fegyvere, a lámpagyújtó rúd, van-e még?

– Az utolsó két rúd az Állatkertben tűnt el, a telefonfülke mellett állt évekig. Ki vitte el, kinek kellett?

A lámpagyújtó a[z Állat-]Kertbe is jár, ott is vannak lámpái.

– 120 új oszlopunk a gepárd ketrecébe van betárolva. Innen állítjuk majd fel.

– Miért kell az Állatkertbe a gáz lepkelángja?

– A vadak is — de az ember is — szeretik a csendes, békés világot.

Petrich András: Buda és Pest ünnepi kivilágítása, 1814. október 24. (a bécsi kongresszus résztvevőinek - I. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király - tiszteletére) Gouache. MNM Történelmi Képcsarnok, ltsz. T. 118.

A kép megjelent Hunfalvy János: Bp. és környéke 1859 c. könyvében p. 78-79. között

A holdfényben fürdő Lánchíd, amelyen 1859-ben helyezték el a gázlámpákat. (vö. hozzászólás!) A hídon Pest és Buda között [Grafika] = auf der Brücke zwischen Pesth & Ofen. Joseph Maximilian Kolb színezett acélmetszete Ludwig Rohbock nyomán [1850 k.]

Az Országút (ma Múzeum körút) - Magyar utca sarkán dolgozó lámpagyújtó.

Pest : Nemzeti Muzeum = Pest: Das National Museum. Heidenhaus Ede felvétele, Osterlamm Károly kiadása, [1858-59]

Lámpák a Nereidák (Najádok) kútja előtt. A Ferenciek tere és a Kossuth Lajos utca a kiszélesítés előtt. Klösz György felvételének részlete. [poz. Kiscelli Múz.], [1888-1897 között]

A főváros utcai lámpáinak bemutatója a Millenniumi Kiállításon [balról jobbra: három Auer-égős, két Agrand-égős és két lepkeégős gázlámpa; mellettük petróleumlámpák]. Klösz György felvétele, 1896.

Életkép a Niedermayer / Gül Baba utcából. Erdélyi Mór felvételének részlete, 1900-as évek.

“Lámpagyújtás rendőri oltalommal” - a gázgyári sztrájk idején. Alföldi Ferenc felvétele az Ország-Világ 1908. november 22-i számából.

Díszes gázlámpák egy jól ismert helyszínen. - A Wenckheim-palota épülete a Reviczky és Baross utca találkozásánál, a mai Szabó Ervin téren. Klösz György felvételének részlete, 1910 körül.

Lámpagyújtó munkában a Szarvas ház előtt. Ismeretlen felvétele, 1910-es évek

“A feminizmus diadala a külvárosok peremén. Az első szoknyás lámpagyújtó”

Kép Székely Vladimir és Tábori Kornél „Az utca bűnei és erényei" című, az Uránia Tudományos Színházban bemutatott [vetítettképes] előadásából. (bemutató előadás: 1913. január 26.) In: Uj Idők 1913. február 2.

Villanylámpa a Rákóczi úton (a túloldalon a Palace Szálló (1911)). Ismeretlen felvétele, 1915 körül. Az 1911-ben megnyílt szálloda Komor Marcell és Jakab Dezsõ tervei alapján épült szecessziós stílusban. A hatemeletes, 150 szobás szállodában a vendég kis villamos lámpákkal hívhatta a személyzetet.

Tabán, a Bocskay tér behavazott házai. Ismeretlen felvétele, 1920-as évek. Elõtérben a Bocskay tér 2. sz. ház az empire kapuval.

Székely Aladár (1870-1940) A lámpagyújtó című felvétele az 1920-as évekből. Petőfi Irodalmi Múzeum; Művészeti, Relikvia- és Fotótár, ltsz. F.11110

“A lámpagyujtogató éneke”. Gózon Gyula (1885-1972) a Blaha Lujza Színház (Fővárosi Operettszínház) egyik előadásában. (Színházi Élet 1924/41.)

“Kosztolányi Dezső gyönyörű versét szcenirozták Kreisel Béla, Kaesz Gyula, Ujházy György. Egészen uj jelentőséget ad ennek a három ötletes művészembernek a munkája a költő minden szavának, sőt minden a szavak között érezhető hangulatnak is. Gózon Gyula mély művészettel adja elő az irodalmi értékű és a műsor csemegéjét kitevő jelenetet.”

Lámpagyújtogató [a Róna utcában]. Kinszki Imre felvétele (részlet), 1931.

Munkában a Blaha Lujza téren, Ism. felv. Pesti Hírlap Vasárnapja. 1931. július 12.

A lámpagyújtók egyik őrhelye. Pesti Hírlap Vasárnapja. Ism. felv. 1931. július 12.

Esti hangulat a Hess András téren. Bohanek Miklós felvétele a Képes Újság 1969. november 22-i számából.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Máig nem tudnak a végére járni a két zöld kisgyerek rejtélyes felbukkanásának

Két történelmi feljegyzés is említést tesz róluk, a tudomány és a science fiction is foglalkozik velük.

Fotó: Wikipédia, Randolph Caldecott 1879-es képének részlete - szmo.hu
2023. június 12.

1150 körül egy átlagos napon két apró gyerek jelent meg egy angliai falu határában. A woolpitiek még nem láttak hozzájuk hasonlót: zöld színű volt a bőrük, fura nyelvet beszéltek, és viszolyogtak az emberi tápláléktól.

Csak egy dolgot ettek

A woolpiti zöld gyermekek histórája két középkori történetíró feljegyzéseiben is szerepel. A 13. században élt Newburghi William és a 12. századi Coggeshalli Ralph ciszterci szerzetes is írt róluk, nagyon hasonlóan.

Eszerint a két gyerek éppen egy farkascsapdából mászott ki, amikor a falusiak észrevették őket.

„Aratás idején, amikor a kaszások a termést gyűjtötték be a földeken, két tetőtől talpig zöld gyerek, egy fiú és egy lány, felbukkant a farkasveremből. Fura ruhát viseltek, és halandzsa nyelven beszéltek. – írta Newborghi William.

Legnépszerűbb

2023. augusztus 20-i programok Budapesten és országszerte

„Sikított a letepert óvónő, utána a kisfiúnak a sírását hallották” – óvodás és iskolás csoportra támadt egy kutya Várgesztesen

Egy kisfiú és két felnőtt kórházba is került. A hatósági állatorvos megállapította, hogy az állat nem veszett, és karantént írt elő.

Tóth Andi meztelen fotójától felrobbant a net – úgy néz ki, bejött neki a modellkedés